Molnárok Lapja, 1927 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1927-05-28 / 22. szám

376 Jelentés a malomépitési mozgalmakról (Sole rekonstruálás, néhány új malomépités. — Nagy szükséglet hengerszékekben, sikszitákban és daratisztitákban.) Kérdést tettünk azoknál a gyáraknál, amelyek malomépitéssel is foglalkoznak, hogy mikép ala­kult ereszben való elfoglaltságuk az utóbbi idő­ben. Tettük ezt azért, mert abban a nem meg­­okolatlan véleményben vagyunk, hogy az ilyen gyárak részéről adott tájékoztatásokból közvetve a magyar malomipar helyzetéről is kaphatunk felvilágosítást. A gépgyárak malomosztályainak pangása vagy elfoglaltsága voltaképen refleksze a M­alomipar mindenkori helyzetének. Azok a nyilatkozatok, amiket négy budapesti malom­­építő gyár vezető embereitől hallottunk, bár egyik-másik tekintetben el is térnek egymástól, alapjukban véve mégis megerősítik azt az egyéb forrásokból is táplálkozó meggyőződést, hogy a nagymalmok, a kereskedelmi malmok egyre inkább válnak a mindenfelől fojtogatott export megcsökkenésének áldozatává, míg a vámmalmok mindinkább az egészségesebbb vérkeringés kö­vetkezményeinek örvendhetnek. Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár részéről Kalmár igazgató ezeket mondotta: Tavalyihoz képest nem sok változás jelenthető. Mind­azonáltal bizonyos élénkülés tapasztalható a malomépí­­tészetben. Az érdeklődés még épen meg is növekedett erősen, viszont az érdeklődés nem vezetett a meg­rendeléshez, mert amint meghallják, hogy a dolog, 2—300 millióba kerül, a legtöbben még mindig visa- 6­ bavonulnak. A felújításra szolgáltatott berendezési tár­gyak legtöbbje a lisztnemesités czéljaira való: sikszii-­ ták, daratisztitók, koptatok. Külföldre csak keveset dol­gozunk, főleg Romániába, Jugoszláviába semmit. A Graepel H. gépgyár részéről Graepel Harry főnök ezeket volt szíves nyilatkozni: Malomépítészeti tevékenységünk egy része rekon­­strukcziós munkálatokból, más része a lisztek felja­vítására szolgáló siksziták, hengerszékek és­­koptató­berendezések szállításából állott. Új malmokat építet­tünk Perkátán és Szatmár megye egy helyén. Pillanat­nyilag jól vagyunk foglalkoztatva. Télen, amikor pan­gott a malomépítészet, inkább raktárra dolgoztunk. Az export a békebelinek 50 o/o-ára csökkent. Azelőtt Romá­niába és Jugoszláviába is szállítottunk, de ezek az ál­lamok saját iparuk erősítésére magas vámokat lép­tettek életbe és ezért az export csökke­nt. Minden­esetre következtethetni ebből, hogy a malmok, persze a vidékiek, most jobb helyzetben vannak, mint voltak egy évvel ezelőtt. A Hofherr-Schrantz gépgyár részéről Poppers igazgató, a malomosztály vezetője, így nyilatko­zott a gyár malomépítészeti tevékenységéről: Ha a gyárunk által a legutóbbi hónapokban végzett malomépítészeti tevékenységről akarok beszélni, min­denekelőtt különbséget kell tenni a vámmalmok és az exportra dolgozó kereskedelmi malmok közt. A vámmal­mokról szólva kedvezőbbnek kell jeleznem az idén tett tapasztalatokat. A tavalyiaknál sokkal nagyobb mérték­ben fordultak elő rekonstruálások, sőt új malmok is nagyobb számban épültek, bár itt persze olyanokról is kell megemlékeznem, amelyek tűzvész vagy egyéb elemi csapás folytán eszközölt újrafelépítések. A vám­malmoknak magához való térése egyébként nem csoda. Sehol a világon nem fogyasztanak annyi kenyeret, mint Magyarországon, főleg a vidéken. A magyar pa­raszt nem eszik főzeléket, hanem szalonnát, amihez sok kenyeret fogyaszt. Mindez sok dolgot ad a rámmal­­moknak, amelyek még mindig nagyon jól kifizetik­ magukat, pláne, ha modernül varrnak berendezve. Az exportmalmoknak sajnos, nem ily kedvező a hely­zete. Németország, Lengyelország és Csehszlovákia vámjaikkal teljesen elszigeteltek bennünket, az egyet­len hely, ahova valamelyes export még megy, Ausztria, de már ott is izgat az agrárközlö­nség és az odavaló malomipar, hogy emeljék fel a jelenlegi vámokat. Mint­hogy azonban ebbe a többi iparnak is erős a beleszólása, egyelőre nem tudni még semmi biztosat. A vidék egyes exportmalmai, mint pld. a Rosenthal-féle, amely a leg­jobb gabonatermő vidékek egyikén van, még képesek jobb exportárakat elérni, főként azért, mert a dupla­fogós magyar lisztnek még mindig megvan a közönsége. Az idén először próbáltunk külföldön is tevékenységet, kifejteni. Lengyelországban­ néhány malmot építettünk. Romániában is, (a Bánság vidékén), Jugoszláviában viszont kevesebbet, mert ott az olasz konfliktustól való félelem megbénít minden vállalkozó kedvet. Ami a re­konstruálás és modernizálás terén igénybevett berende­zési tárgyak milyenségét illeti, többnyire hengerszékek, még inkább pedig siksziták és daratiszti tők szolgálta­tásáról van szó. Újabb időben a következő helyeken­ rekonstruáltunk vagy újjáépítettünk malmokat: Hun­gária malom, S. A. Ujhely (búza és rozasmalom új­jáépítése napi 3 waggon teljesítménnyel), özv. Flamm Miksás() és fia Erzsébetmalom B. Csaba (magas­­őrlő malom újjáépítése napi 3 waggon teljesítmény), Koch és Rohn, Györköny (új búza és rozs félmagas­­őrlő malom napi 11/2 vaggon teljesítmény), Czakó Bertalan, Besenyőtelek (félmagas­őrlőmalom rekon­struálás napi 11/2 waggon teljesítmény), Seprényi Sán­dor és Társa, Nagykamarás (uj félmagasőrlő buzama­­lom napi 1 1/3 vaggon teljesítmény), Horváth Antal és Társai, Kondoros (uj félmagasőrlő buzamalom napi 1 waggon teljesítmény), id. gr. Lónyay Gábor, Nagylá­nya (uj félmagasőrlőmalom napi 1 waggon teljesít­mény), Pécsi Püspöki Uradalom, Ráczboly (uj félma­gasőrlő buzamalom napi 1 waggon teljesítmény), Illési Ferencz, Budapest (uj félmagasőrlő buzamalom napi 1 waggon teljesítmény­, Popadic és fia (Jugoszlávia) rekonstruálás, Mukbil bég, Angora (Kisázsia) új fél­magasőrlőmalom napi 1 waggon teljesítmény és ■Abonsch­aga és Merduch Scherich, Kiliss (Kisázsia) új félmagasőrlő buzamalom napi 1 waggon teljesít­mény. A Wörner gépgyár részéről ezt a felvilágosí­­tást adta Soós c­égvezető: A malomépítészetben határozott lendülés tapasztal­ható. Megszűnt a fojtogató pénzszűke, az aratási kilá­tások jók, a gazda vállalkozókedve élénkebb lett. Ma­gyarországon új malmokat építettünk Szanyon, Kondo­roson, Nyergesújfalun. Nagyobbszabású rekonstruk­­c­iós munkákat végeztünk Szentesen. Lengyelország­ban három malmot építettünk, némi munkánk Romá­niában is volt, Jugoszlávia csöndes, mert ott most dúl a malom­válság, illetékes hatóság (hivatal) felhívására azonban raktárkönyvével, illetve az üzleti számlákkal iga­zolni tartozik, hogy az általános forgalmi adó alapjából levont összeg valóban őrlemény, illetve keny­ér vagy péksütemény eladásából származik. 7. Az előző bekezdések alapján igényelhető adómentesség az őrlemények vagy a kenyér, és péksütemény bizományi értékesítésével ipar­­szerűen foglalkozó bizományosoknak adófizetési kötelezettségét nem érinti. Budapest, 1927. május 20. A miniszter helyein Igha Imre s. k., államtitkár Dr. Vargha A kenyér, péksütemény és őrlemények forgalmi­adómentessége. (A pénzügyminiszter 1927. évi 66.460. VIII. b. számú ren­delete.) Az 1927. évi V. t.-cz. 36. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket ren­delem : 1. A kenyér és péksütemény forgalmából eredő bevételek általában, az őrlemények ér­tékesítéséből származó bevételek pedig a 2. be­kezdésben foglalt kivétellel az 1927. évi junius hó 1-től kezdve további rendelkezésig nem es­nek általános forgalmi adó alá. 2. A malmoknak az általuk előállított őrle­mények értékesítéséből s a malmok cseretelepei­nek őrlemények értékesítéséből származó bevé­telei ezután is általános forgalmi adó alá esnek. A malmok a nem az általuk előállított őrle­mények értékesítéséből származó bevételüket az adóbevallásukban az adómentes tételek közé csak abban az esetben jegyezhetik be, ha üzleti könyveikkel és levelezésükkel kétséget kizáró mó­don tudják igazolni, hogy ez a bevételük vásárolt őrleményeit eladásából származik. 3. A kenyéren és péksüteményen kívül az őrleményekből előállított bármilyen áru (szárí­tott, sült, főtt tészta, cukrászsütemény, tápszer stb.) eladásából származó bevételek után az ál­talános forgalmi adót (esetleg a fényűzési for­galmi adót) továbbra is meg kell fizetni. 4. A malmok kivételével mindenki, aki őr­lemények adásvételével rendszeresen foglalkozik, — ideértve a pékeket is — köteles az 1927. évi június hó 1-én nála raktáron levő őrlemények­ről az őrleménynek a kereskedelemben szo­kásos megnevezését és mennyiségét feltüntető raktárkönyvet készíteni. Ebbe a raktárkönyvbe kell bevezetni az érkezés idejének feltüntetésével minden később beérkező őrleményt is. 5. A 4. bekezdés értelmében vezetendő rak­tárkönyvön kívül a beszerzett őrleményről ki­állított számlát is köteles az adózó öt évig megőrizni. Az a kifogás, hogy az eladó számlát nem állított ki, figyelembe nem vehető. A szám­lának okvetlenül fel kell tüntetnie annak a ne­vét vagy c­égét, akitől az adózó az őrleményt beszerezte, fel kell tüntetnie továbbá a beszerzés időpontját, az őrlemény mennyiségét, minőségét és a vételárat. A kenyér és péksütemény eladá­sával foglalkozó keresetűzők az általuk vásárolt kenyérről és péksüteményről szintén kötelesek a fenti rendelkezésnek megfelelő számlát kérni és azt megőrizni. 6. Az őrlemények, továbbá a kenyér és pék­sütemény továbbadásából származó bevételeket az adózó a forgalmi adókönyvében (adóbevallásá­ban) az adómentes tételek közé jegyezheti be s ezeket az összegeket az általános forgalmi adó alapjából levonhatja. Az adólerovás ellenőrzésére. MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1927. május 28. Lisztexportunk kilátásai. Chicagóban erősen ------------------------------------felment a búza ára. Európában és az Egyesült Államokban ugyan jól teleltek a vetések, Kanadában azonban nagy a nyugtalanság, mert erősen megkéstek a ta­vaszi búza vetésével s minthogy májustól augusztusig nincs sok idő az érési folyamat tökéletes befejeződésére, kedvezőtlen auspic­iu­­mok közt indul meg a spekuláczió. Igaz, hogy közben a kedvező időjárás még egy- és más csorbát helyre üthet, azonban a jelen pillanatot mégis úgy karakterizálják a mérvadó angol lapok, hogy­ a start nem sikerült. Ehhez já­rul, hogy több európai országban túlbecsülték a termést, különösen Németországban, ahol, ne­hogy hiány álljon elő, óvatosságból kénytele­nek voltak beszüntetni a termésév végéig az Ausfuhrscheinek kiadását (ami gyakorlatban kiviteli tilalmat jelent) és Lengyelországban, ahol hasonló jelenségek miatt c­entralizálták a gabona- és lisztexportot. Az amerikaiak, akik ezt jól tudják és a kanadai helyzetet meg éppenséggel jól ismerik, erősen felhajtották a csikágói tőzsdén az árakat, úgy, hogy a má­jusi mint a szeptemberi búza két hét alatt tíz c­enttel drágult. Ez az emelkedés minden­esetre kedvező ránk magyarokra, mert megfele­lően emeli búzánk és lisztünk exportparitását. De ennek se fogjuk valami nagy hasznát lát­hatni, lehetetlen lévén áthidalni a kedvezőtlen földrajzi helyzetünkből folyó­­fuvartöbbletet, akár Fiumén, akár Hamburgon keresztül menne ki lisztünk. Pápán külön forgalmi- Két héttel ezelőtt — adó­rendelet van? 11“! .e^ Panaszos -----------------------— level írja — a vesz­prémi pénzügyi titkár Pápán maga elé rendelte a lisztkereskedőket­ s utasította őket, hogy az általa adott könyvbe napi dátum szerint je­gyezzék be, hogy mennyi gabonát adtak ki őrölni s ugyancsak napi dátum szerint, hogy annak ellenében mennyi és milyen fajta őrle­ményt kaptak vissza gabonájukból, továbbá, hogy milyen mennyiségű őrlemény jött a ma­lomból vásárlás révén hozzájuk. Világos, hogy itt a malmok közvetett ellen­őrzéséről van szó, az idegen kereskedelmi őrlé­sek­­megfogásáéról, ami — úgy látszik — a vámnapló révén nem sikerül. Azonban a liszt­kereskedők sem kötelesek ilyen, a malmokat ellenőrizni hivatott irodai munkára, bizonyára egyéb dolguk­ gondjuk is van. De mert mégis csak a malmok sérelme és önérzetének megbán­­tása az ilyesmi, okosan teszik a pápaiak, ha pontos adatokat szereznek be az »audiencziáról«, lemásolják egy lapját annak a nemcsak előírt, de kézből adott könyvnek és beküldik az egész dolgot az Országos Molnárszövetséghek. A pénzügyminiszter úgyis mindig konkrét zakla­tásokat és jogtalanságokat sürget, vagyis azt mondja: »Ne panaszkodjatok általánosságban, hanem megtörtént egeteket hozzatok ide!« FASZÉN , kőszén, tűzifa! 5?WEISZ é. VIDOR Kőbányai-ut 8. (Ganz-gyárral szemben). I W­ohanka és Társa utóda Részvénytársaság Budapest, V., Vilmos császár-ut 76. szám. A modern motorgyártás szenzácziói a W­OHANKA-, LINZ- és CLIMAX-­­yersolaj motorok szívdgázat benzinmotorok Összes malom szükségleti czikkek szállítói. Feltűnő olcsó árban!

Next