Molnárok Lapja, 1936 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1936-09-26 / 39. szám

460 csökkenteni, hozzuk rendbe a gépet. Jó állapotban levő gép kenésére 3—4 Engler-fok viszkozitású olaj (50 C°-nál mérve) már megfelel, ha pedig éppen csak 7—8 Engler-fokossal tudunk boldogulni, akkor a gép nincs többé jó állapotban. Növekszik az olaj­fogyasztás, ha az olaj a leve­gőn vegyi elváltozást szenved, ha a gépnek rossz az anyaga és annak lekopott részecskéi az olajat erősen szennyezik, ha a csapokon és csészéken berágódások vannak, amik szintén fémszemcse leválásokat és szeny­­nyezést okoznak; ha a csészék szélein kicsepegő ola­jat nem fogják fel hiány nélkül vagy ha ez bepisz­kolódik és ezért nem marad tovább használható álla­potban. Lassan járó gépek sűrűbb, gyorsjárásúak vékonyabb olajat kívánnak. Lassan járó félstabil­­gépeknél, ha a kazán az összes hajtóművészeket meg­lehetősen melegíti, a kenőolaj sűrűsége pár Engler­­fokkal nagyobbra vehető. Az olajok különböző fajtáinak kenőképessége, használhatósága és tartóssága felől a nagyobb olaj­­finomítóknak van legtöbb tapasztalatuk, ezért leg­jobb az olajat az ő javaslatuk alapján vásárolni és kerülni kell azokat a mindent árusító boltosokat, akik nem tudják, mit adnak, sem azt, hogy mi kell a vevőnek. D. B. Motorfőtengely-törések okai és azok megelőzése Oly üzemekben, ahol előfordul a meghajtógép főtengelyének törése, ritkán vesz magának a tulajdo­nos annyi fáradságot, hogy a törés okát teljes bizony­sággal megállapítsa. Pláne, ha a tulajdonos nem is hozzáértő szakember. Ilyenkor az alkalmazott szakembernek lelkiisme­reti kötelessége, hogy a­­tengelytörés okát tőle telhe­tően megállapítsa és arra munkaadójának figyelmét azonnal felhívja. Sok tengelytörést lelkiismeretes vizsgálattal és kezeléssel elháríthatunk, ha az előzetes megfigyelést idejében elvégezzük. Ezek a törések több okra vezethetők vissza, de legtöbbször a helyte­len olajozás vagy a helytelen, lelkiismeretlen szerelés folytán, végül a hanyag kezelés miatt történik. Ha gépet vettünk, mindenben, az alapépítésnél és a szerelésnél tartsuk magunkat a szállító gyár elő­írásához. Itt ne akarjunk takarékoskodni, mert az utóbb megbosszulja magát. Az alapépítésnél ne en­gedjük, hogy anyagtakarékosság szempontjából a harmadik vendégcsapágyat tartó pillért a főalaptól külön építsék, hanem alul az alap a pillérrel együtt egy tömböt képezzen. Nagyon fontos ez, mert ha az alap esetleg süllyed, úgy az az egész géppel együtt tör­ténik, ami még könnyen kiküszöbölhető és nem is olyan veszélyes. De ha a harmadik vendégcsapágy pillére külön van építve, úgy ki vagyunk téve annak, hogy vagy a vendégcsapágy pillérje süllyed, vagy a főalap, így a főtengely azonnal helytelen fölfekvést kap, amit ha idejében észre nem veszünk, biztos ten­gelytörésre vezet. Ha oly helyen alapozunk gépet, ahol rossz a talaj, ingoványos, úgy kétszeres vigyázat szükséges­ , az alap építését egészen a teherbíró talaj­nál kezdjük, de ha ez is vizenyős volna, úgy ajánlatos az alapot lepilótázni és az alapot a levert pilótákra építeni. Kevesebbe kerül megelőzni a bajt, mint a megtörténtet kiküszöbölni. Ha téglából építünk, meg­felelő erősségű cementes habarcsot használjunk és minden téglát beépítés előtt vízbe mártsunk. Beton­kavicsnál a keveréket megfelelő erősre csináljuk. Alapnak egyformán jó úgy a tégla, mint a beton. Ennél csupán a beszerzési könnyebbség jöhet figye­lembe. Az alapozásnál az alapcsavarok helyét szabadon hagyjuk oly formán, hogy a gyár által megadott mé­retre 80—100 mm vastag szegletes vagy gömbölyű, megfelelő hosszú farudat építünk az alapba, amit ha az alap kész az előírt méretre, az alapból kihúzunk és a visszamarolt lyuk az alapcsavaroké. Az alapba helyezett farudat építés közben többször gyengén megmozgatjuk, hogy lazán álljon és ezért könnyeb­ben kihúzhassuk. Az alapcsavarok beöntésére külön csinálunk jó erős hígfolyós cementes habarcsot és az­zal a már beállított alapcsavarokat a gép­frémmel együtt beöntjük. Természetesen a frémet előzőleg pontosan vízmértékbe állítjuk úgy, hogy a főtengely a meghajtandó közlőművel párhuzamban legyen. A géppel összekötött tartozékoknak szintén meg­felelő alapot készítsünk, hogy az esetleges feszülése­ket kiköszöböljük. A helytelen szerelés gyakran flansni-peremtörésekben és csavarszakadásokban je­lentkezik. A géphez a falon keresztül bevezető vagy kivezető csővezetékeket ne építsük a falba szilárdan, hanem 5—6 mm-es lemezből gyűrűt készítünk, ami­nek átmérete nagyobb 40—50 mm-el, mint a keresz­­tülmenő csőé, úgy a cső és a gyűrű között 20—25 mm hézag van, ami a csőnek szabad mozgást biztosít, nincs feszülés szétszerelésnél és a fal is sértetlen ma­rad. Különös gond fordítandó a hangtompító edény szerelésére; jó alapra helyezzük, mert elég tekinté­lyes súlyt képvisel. Pontosan a kívánt magasságban álljon, semmi feszülés meg nem engedhető. A hang­tompító edény alá 25—30 mm vastag gömbvasat vagy csövet teszünk, hogy az edény a hőtágulás következ­tében szabadon mozoghasson. Ha az edény csővezetéke feszül, úgy flansni-peremtörést vagy csavarszakadást kapunk, amit ha helyesen szerettük volna, nem törté­nik meg. Ajánlatos évenként legalább egyszer a gép­frémet és a főtengelyt felülvizsgálni, hogy pontosan vízmér­tékben fekszenek-e, nincs-e az alap elhúzódva vagy süllyedve, amit még kevés költséggel kiküszöbölhe­tünk. Vizsgáljuk meg a főtengelyt, petróleummal le­mosva, nem-e észlelünk valahol rajta hajszálrepe­dést, különösen a forgattyúkaroknál. Úgyszintén a csapágyakat is felülvizsgáljuk és ha valahol kell, utánatusírozuk, hogy tengelyünk pontos fölfekvést kapjon. Mindezek szem előtt tartásával magunkat kel­lemetlenségtől, esetleg szerencsétlenségtől, munka­adóinkat pedig tetemes károsodástól óvhatjuk meg. (Tapsony, Hengerműmalom) Fűtés a motorok kipuffogó gázaival. Egy ipar­felügyelő írja lapunknak: „Igen hálás témának tar­tanám a robbanó motorokból kilépő égéstermékekben rejlő melegmennyiség felhasználhatóságával a szak­lapban való alapos foglalkozást, mert azt igen sokan tudnák értékesíteni. Különösen sokat jelentene azon malomtulajdonosoknál, akiknek a telepük mellett van a lakásuk is. Én minden egyes esetben fel fogom hívni az illetékesek figyelmét erre a körülményre, melyet gazdasági szempontból is fontosnak tartok. Most je­gyeztetni akarom a fűtés céljaira eddig felhasznált tüzelőanyagmennyiségeket és azok értékeit, a jövőre nézve az egyes berendezések mibekerülését, összevetve az előbbiekben felhasznált tüzelőanyag mibekerülé­sével.­­Szakértő munkatársunk az adatgyűjtéssel foglalkozik és azután tervezeteket fog közölni a gyakorlati felhasználás céljaira. Ezen tanul­mányra előzetesen fölhívjuk az érdekeltek figyel­mét. — Molnárok Lapja.) • Védőburkolatot ne vedd le a munkagépről! Für István orosházi kovácsmesternél Bányai László tanonc a fúrógépen dolgozott. A gépet egyik kezével hajtotta, a másik kezével a fúrószárat, iletve az ön­működő szorítót akarta kinyitni. Közben keze a fogas­kerekek közé került, amelyek a balkéz negyedik ujjá­­nak utolsó ízét levágták. Mondani sem kell, hogy a fogaskerekeken a szokásos védőburkolat nem volt fenn. Sok malomban, ahol munkagép van (eszterga, fúró, csiszoló stb.) legtöbbször — ha meg is van — nincs feltéve a védőburkolat. Az 1936/37. évi szesztermelési keret. Az 1936— 37-iki termelési időszak szesztermelési keretét, vagyis azt az alkoholmennyiséget, amelyet a fogyasztási adó alá eső (ipari és mezőgazdasági) szeszfőzdék az 1936. évi szeptember hó 1-től 1937. évi augusztus hó 31-ig terjedő idő alatt termelhetnek, az 1921:XLI. tc. 2. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezések alapján 240.000 (kettőszáznegyvenezer) hektoliterben állapította meg a pénzügyminiszter. Gépészeti találmányok. (A m. kir. Szabadalmi Bíróság által megadott szabadalmak) Ganz és Tsa. rt.: Berendezés motorok legnagyobb teljesítménykifejtésé­nek időbeli korlátozására (114.991. Vil/g). — Stu­dien- und Verwert­ungsgesellschaft m. b. H. (Mühl­­heim/Ruhr): Eljárás a szén oxidjaiból és hidrogén­ből végzett benzinszintézis termékeinek feldolgozására kopogásmentes benzinné és nagyértékű kenőolajokká (115.006. IV/h/1. XI/b). — MÁV-gépgyár (Bpest): Eljárás és gép kicsépelt magok tisztítására. (115.012. X/a). — Szilvay Kornél szfév. tűzoltó-főtiszt: Biz­tonsági tartány könnyen égő vagy robbanó folyadé­kok tárolására. (115.051. XX/1). — Robert Bosch Act.-Ges. (Stuttgart): Eljárás permanens mágnesek előállítására. (115.064. Vll/g): Európa leggyorsabb felvonója. 1935-ben a vier­­waldstätti tónál (Svájc) levő bürgenstocki­ felvonót átépítették és megnagyobbították. Az új felvonó 62 másodperc alatt viszi 160 méter magasságba a benn­­ülőket és ezzel a teljesítménnyel Európa legmagasabb és leggyorsabb felvonója lett. MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1936 szeptember 26. nnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnn min «■« Szekeres István gépészE­STRÉSZEK SZÍJTÁRCSÁK I g fordé.Fordsonhoz ! LEGOLCSÓBBAN: WITTENBERGERNÉL,­­ BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR-tJT 65.­­Pesti Hírlap palotájával szemben Telefonszám: 1-154-59 | SPECIÁLIS JAVÍTÓMŰHELY Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Jutassy Ödön, SZEGŐ VILMOS BŐR- és GÉPSZÍJGYÁRA Pestszenterzsébet, Határ­ út 61-66 Telefon: 1-475-03, 1-479-04 GMtiszíjok legolcsóbban, legjobb minőségű ökörszínből crouponokból készítve, nedvesen nyújtva, tiszta gödörcserzésű és c­rom speciális hajtószíjak, varró- és kötőszíjak stb., stb Minőségszíjak: „Sze-Vi" "Rekord" „Favorit" „Globus". MAGYAR ACÉLÁRUGYÁR R.­T. \t és sajtolt alkat Gépjavításhoz szól szgattyú-tengelyek, k, dugattyúrudakst­YUGODT 1 ---------------------------------akar lenni az ellenőrzéssel szemben . Ha igen, akkor az Új rendszer által kötelezően előirt könyveket és tájékoztatót csak a Molnárok Lapja kiadóhivatalától rendelje meg ! Molnárok és Gépészek Kézikönyve­­»30. évi köre«3 *­­ Eredeti svájci szitaselyem ALBERT WÍDLER [Zürich) MARKA szavatol tartósságáér­­ legnagyobb szitáló­­képességéért. Azonnali szállítás friss gyári áruból. KÉPVISELET : SCHNEIDER, JAQUET­­ CIE A.-G. S­TRASSBURG engedélye alapján Magyarországon gyártott P­RT FELBONTÓGÉPEK KÖZMŰ SáMDOR, Budapest, VI. Podmaniczky­ u. 35 Előnyei: ■ A kiőrlés 30—40%-kal emelkedik. ■ Sütőképesebb és fehérebb lisztek. ■ Megtakarítás lóerőben, szitafelületben és hengerhosszban. b Egyszerű beépítés. ■ Ára néhány hét alatt megtérül. Révai Irodalmi Intézet Nyomdája, Budapest, V., Va­dász­ utca 16. (Nyomdaigazgató: Tányér M.) Kiadótulajdonos: Jutassy Ödön

Next