Molnárok Lapja, 1938 (45. évfolyam, 1-50. szám)
1938-01-01 / 1. szám
Budapest, 1938 január 1. MOLNÁROK LAPJA 5 tévé érvényes rendelet, mert hiszen számolni kell a változott körülmények dacára azzal, hogy a molnárok ezen természetbeni javadalmazásokhoz nemcsak szokva vannak, de ezt a legtöbb esetben elkerülni sem lehet. Az úgynevezett részes molnár javadalmazására vonatkozó megállapítás még nem került szóba és itt kérdés: önálló vállalkozónak tekintetik-e a részesmolnár vagy pedig itt is szó lesz a legkevesebb munkabérről? A 48 órás munkahétre vonatkozó legelső rendelkezést Gömbös Gyula miniszterelnök adta ki vita alá 1935 jún. 26-án. A rendelet száma 6660/1935. M. E. és a Genfben tartott nemzetközi munkaügyi értekezlet által a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó nemzetközi egyezményre és annak becikkelyezéséről szóló 1932. XIX. törvénycikkre hivatkozik. Téves tehát az a felfogás, hogy magyar törvény kezdeményezte ezt, mert csak a genfi egyezmény becikkelyezése történt meg. Az egyezményeket azonban föl lehet mondani, mint ahogy például több állam fölmondotta a sütőipari éjjeli munka tilalmazásáról szóló egyezményt. Ezt az eszmék tisztázása céljából kellett megállapítanunk.. Ne szombaton legyen Az 1920. évben, vagyis ." . ------------------- most 17 esztendeje banettbérfizetés. tározta el néhai Láng Ármin, a Szombathelyi Exportmalomipar rt. vezérigazgatója azt, hogy nem szombaton, hanem a hét közepén fizeti ki a heti béreket és ezzel megakadályozza azt, hogy a meggondolatlan munkáscsaládfő elmulassa a keresményét, a családnak pedig nem jut semmi. Erre gondoltak most egyházi körök. Az iparügyi miniszter véleménynyilvánítás végett megküldötte a Gyáriparosok Országos Szövetségének a Magyarországi Református Egyház egyetemes konventjének előterjesztését, melyben azt kérte, hogy az ipari üzemek munkásainak bérkifizetése ne szombaton, hanem hétközben történjék, így remélhető volna a könnyelmű gondolkodású munkások szombat esti mulatozásának megszűnése. Másrészt valláserkölcsi indokból a vasárnap megszentelésére a munkásságnak inkább volna módja. A GyOSz ankétet rendezett tagjaival, 260 legnagyobb vállalattól érkezett be válasz s ezek közül csak 104 üzemben történik szombati napon a bérkifizetés, a legnagyobb munkáslétszámot foglalkoztató vállalatok nem szombati napon fizetik a béreket. A vállalatok általában helyeslik az irányt, vannak azonban olyan üzemek, ahol figyelemreméltó körülmények miatt a bérkifizetést szombatról nem lehet elhelyezni. (Pl. a munkások túlnyomó része egy héten egyszer, szombaton megy haza családjához a környező falvakba stb.) A GyOSz felkérte tagjait, hogy a lehetőséghez képest helyezzék át a bérkifizetés napját szombatról a hét valamelyik közbeneső napjára. A malomipar kezdeményezése — íme — annyi idő után intézményesen gyakorlatba vétetik. A malmi könyvek nem Távol áll tőlünk a T . .,------rr—— , szándék, hogy a kiegyéni ízlésre készülnekvatalos előírásoknak mindenben megfelelően készült malmi könyveinknek itt csináljunk propagandát, mert erre semmi szükség nincs. Lehetetlennek tartjuk azonban, hogy bármelyik ellenőrző közegnek jogában álljon ilyen vagy amolyan beosztású könyvek használatára előírásokat, utasításokat adni és ezáltal a malmoknak felesleges költségeket okozni. Mondanunk sem kell, hogy egy-egy különleges beosztású könyvnek egy, esetleg 2—3 példányban való elkészíttetése sokszorosába kerül annak, mint a célnak tökéletesen megfelelő olyan könyvek beszerzése, amelyek nagy tömegben készülnek. Az előírt könyvek egyéni ízlés alapján nem készülhetnek. Ilyen igénye senkinek — főleg az ellenőrző közegeknek nem lehet. Az 1500/ 1937. P. M. sz. rendelet a legpontosabban előírja minden egyes könyv beosztását. Miniszteri rendeletet pedig nincs joga másnak, mint a rendeletet kibocsátó miniszternek megváltoztatni. Bárhol és bármilyen formában jelentkeznének tehát ilyen irányú igények, ezek ellen egyrészt önérzetesen és határozottan tiltakozni kell, másrészt ha az ilyen irányú előírások végrehajtatlansága miatt jegyzőkönyvezés vagy pláne bírságolás következnék, emiatt egészen nyugodtan lehet aludni, mert a minisztérium soha jóvá nem fog hagyni ilyen irányú határozatot.Nem helyes álláspont ez: „Á, mit vitatkozzak én az ellenőrrel, egy könyv miatt nem teszem ki magam kellemetlenségnek.“ Ha egy jogtalan igény teljesedésbe megy, akkor legközelebb már több alap lesz egy még jogtalanabb igény támasztására. Ilyesmihez pedig nem szabad segédkezet nyújtani. A malmok is szociális Maholnap megjelenik a ■ -----------------------legkisebb munkabéreelbánást kérnék. két szabályozó miniszteri rendelet, amely különösen a pestkörnyéki és a Pest megyével szomszédos megyék malmait nagy mértékben sújtja a magasan megállapított munkabérekkel. Szép dolog az illetékes hatóságoktól, hogy országunkban bevezetik azt, hogy minden dolgozó, iparos és munkásember tisztességesen és anyagi gondok nélkül élhessen az ő napi nyolcórai munkája után. Nagyon szép, amikor a munka meghozza gyümölcsét és minden munkás ember akkora kenyeret szelhet magának és családjának, amekkora létének fenntartásához szükséges. Szüksége van erre ma minden dolgozó embernek, szüksége van erre az egész országnak nemzetgazdasági szempontból is, mert ez az egyetlen mód a magyarság szaporodásának biztosítására és az egyke elleni küzdelemhez. 1930-ban a kormány a mezőgazdaság megsegítésére sietett néhány mezőgazdaságilag szociális intézkedéssel, ma a munkásságnak az érdekeiért száll síkra. De mindkét esetben a magyar malomipar rovására. Ha a kormány szociális intézkedésekkel védi a gazdákat, védi az iparosokat és malommunkásokat, miért nem védi meg a malmokat is? A malmokra idáig már éppen elég terhet raktak, miért akarják most ezzel az egyrészről szociális intézkedéssel ezt az ipart lehetetlenné tenni? A malmok megadták idáig is a tisztességes megélhetést biztosító fizetést alkalmazottaiknak és meg fogják ezután is adni, ha a kormány egy olyan intézkedéssel jön, hogy ezt meg tudják adni. A mai vámszázalék és a negyvennyolc órás munkahét mellett ezt az összeget megfizetni és nem képesek a malmok, akármilyen gazdaságos legyen is az üzemük. De ne legyenek mostoha gyermekek azok a malmok sem, amelyeknek az üzemük kevésbé gazdaságos. Mélyen tisztelt malomtulajdonos urak, most már itt van a tizenkettedik óra és ha még most sem követeljük a vámszázalék fölemelését és annak rögzítését, megérdemlik sorsukat, amely rájuk vár. Remélem azonban, hogy a minisztériumok a magyar malomipar megmentésére fognak sietni, egy a másik oldalról is szociális rendelkezéssel. Bízom ebben az ősi iparban, amelyik már annyi nehézséget küzdött meg. (Fülöpszállás) Csetneky Lajos malomtisztviselő Levél egy német kartárshoz Kedves Michel Ba ------------------------------------------------látom, köszönöm, hogy nem feledkeztél meg ígéretedről és írtál nekem. Sietek kedves soraidra válaszolni és igyekszem mindenre kitérni, amiről információt kértél. Azt kérted, írjak a mi malmi viszonyainkról, mert ez téged úgyis mint kollégát, úgyis mint a magyar malomipar csodálóját érdekel. Szívesen teszek eleget kívánságodnak, bár alig tudok olyasmit írni, ami nem lehangoló. Az általános helyzetképpel kezdem beszámolómat. Hát ez szomorú! Üzemeink lerongyolódva, gondokkal küszködve várják a gazdasági helyzet javulását. Hogy ez be fog-e következni, nem tudom. A tudósok és jósok nem a helyzet javulását, hanem romlását jövendölgetik, megállapítván, hogy vége a gazdasági konjunktúrának, jön e dekonjunktúra. Hát ez szomorú kilátás, csak az a vigasztaló, hogy a mai zavaros viszonyok között nincs az a közgazdász, aki akár 24 órára előre meg tudna állapítani valamit, úgy van ez is, mint az időjóslás. A jelek e mellett mutatnak, de könnyen lehetséges, hogy máskép lesz. Az esőköpenyét mindenesetre senki se hagyja otthon. November elsejével nálunk is bevezették a nyolcórás munkaidőt. Hát kedves barátom, erről már annyi véleményt hallottam pro és kontra, hogy nem tudom meghatározni, helyes-e vagy sem. Csak azt tudom, amit a magam bőrén tapasztaltam, hogy költséges valami. Hogy honnan fogjuk ezt a költséget előteremteni, nem tudom. Igaz, hogy a mutatkozó munkabértöbbletet okkal-móddal, jobb kihasználással, modernizálással be lehet esetleg hozni, de ehhez megint pénz kell, ez pedig ma ritka madár. Azt tudod, hogy a munkadíjunk kötött, vagyis maximált, tehát a költségtöbbletet nem háríthatjuk át a rendelőinkre. Igaz, hogy ígéretet kaptunk illetékes helyen, hogy ezt rendezni fogják, de ez ma még a jövő muzsikája. De nem sokat várhatunk a munkadíjunk rendezésétől, hogyha az nem lesz a maximálás mellett minimalizálva is. Nem tudom, nálatok vannak-e olyan csodamalmosok, mint nálunk. Mifelénk ezeket Olcsó Jánosnak hívják. Ezek azok a bűvészek, akik a 2x2-ből nem is 5-öt, hanem 6-ot csinálnak. Sokat gondolkoztam már rajta, sokat számoltam, hogyan lehet ezt megcsinálni, de nem tudok rájönni! Próbáld meg te, talán neked, mint matematikus nemzet fiának sikerül. Adva van a 10%-os őrlési díj. .Értéke ma vidéken 1.95 pengő. Az őrlés belekerül bruttó, haszon nélkül 100 kg-kint 2.40 pengőbe. Már most ezen Olcsó János azért a munkáért, ami neki - és másnak is — 2.40 pengőbe kerül, sokalja a kapható 2.20 pengőt, őneki elég kevesebb is. őröl tehát nem 10, hanem 8%-ért. Sőt! Ezért a pénzért még kocsit küld az őrölni valóért, a kész lisztet hazaszállítja. Ha történetesen nincs kocsija, úgy fizet fuvart, térít kövezetvámot, hídpénzt, stb. Hogyan csinálja, azt nem tudom. Gondolkozz rajta, te talán rájössz ennek a megoldására. Egy másik fájó pont nálunk — amit te is fájlátsz nálatok — az, hogy a darálás hovatovább teljesen kicsúszik a malmok munkaköréből A kovács, ha megunta a lóvasalást, a polgár ha megunta a szántást, vetést, darálót csinál. Pénz kevés kell hozzá, a személyzet is kikerül a famíliából, hát darálgat. Viszont a malom, amelyben hatalmas tőke fekszik, legtöbbször generációk munkája, senyved-sorvad. Az új ipartörvény némi rendet csinált ezen a téren és nem olyan könnyű iparengedélyhez jutni, de ennek az előnye talán sokára, ha mutatkozik, mert a meglévő darálók szerzett jog címén darálgatnak vígan. S mert rendszerint csak mellékkereset a daráló hozama, olcsón dolgoznak, mérhetetlen kárt okozva ezzel a malomiparnak. Legalább azt kellene elrendelni, hogy az a darálóüzem, amely üzemét egy hónapra bánni okból beszünteti, elveszíti az iparengedélyét és új engedélyét csak a szakképzettség igazolása, vagyis mestervizsga alapján kaphat. Természetesen, mestervizsgához nem elég a darálni tudás, a vizsgázónak képzett molnárnak kell lenni. Sok mindenről tudnék még neked panaszkodni, talán egy más levelemben írok a többi bajainkról is. Most már nem akarom az ünnepi hangulatodat tovább rontani, azért búcsúzom. Boldog ünneplést kívánva, szeretettel üdvözöl barátod. —ll—l Az olajipari abraktakarmányok Még- féviszep--------------------------------------------------tember végén szándékozott a budapesti Tőzsdetanács az áruüzleti szokásokat felülvizsgáló bizottság elé terjeszteni a többszörösen megvitatott olajipari abraktakarmánynak szokványait. Ezeket az olajpogácsára, pogácsadarára, őrleményre, a keverékre, extrahált olajmagdarára és az olajmaglisztre vonatkozólag szaklapunkban többször ismertettük. A legutóbbi változtatások vonatkoztak a tiszta súlyra, a nyersproteinre és a zsírtartalomra, amelyek különkülön, de legalább együttesen megjelölendők. A kettőnek összege százalékban meg lett ható- Budapest, IV., Károly király-út 26.