A Műiparos, 1923 (10. évfolyam, 1-30. szám)
1923-03-23 / 12. szám
282. oldal A MŰIPAROS kézművesipari és kereskedelmi termelési programot, akkor sajnos csak azt tapasztalhatjuk, hogy olyan program semmilyen téren sincs előirányítva, mellyel a nehéz idők dacára a gazdasági egyensúlyt s a polgárok békés együttélését megteremthetnénk. Ehelyett azt látjuk, hogy még az egyes társadalmi rétegek kiválóságai is fokozott egyéni önzéssel munkálkodnak, figyelmen kívül hagyva saját társadalmi rétegük önzését, amely a többi társadalmi rétegek önzésével összhangba hozva, képezné nemzeti önzésünk alapját. A nemzeti önzés hiányának tudható be, hogy egyes javak már csak jóval azaranyparitáson felül szerezhetők be, míg más javak, valamint a fizikai és szellemi munkaerők jövedelme jóval az aranyparitás alatt maradtak. Ennek tudható be a drágaság nyomasztó, a lelket és az egészséget sorvasztó hatása, valamint az is, hogy a kormány bármilyen intézkedése, legyen az ténybeli vagy adminisztratív, okszerű, célszerű vagy célszerűtlen, ideges, lázas állapotunkat egyaránt fokozza. Gazdasági szervezetlenségünknek tulajdoníthatjuk azt is, hogy a kormány jószándékú intézkedései vagy elkésnek (bab, burgonya stb. kivitel) vagy korán s így időszerűtlenül irányíttatnak elő (pl. az élelmiszerek, lakás, üzlet és műhely szabaddá tétele). A kormány bármilyen hazafiasan érez, bármilyen tudományos felkészültséggel is rendelkezik, kapcsolatos és egészet képező gazdasági munkálkodás nélkül nem képes olyan bölcsen cselekedni, hogy azzal a nemzet többségének használna. A kormány hiába támaszkodik a napi kenyeret biztosító földmivelésre, az adminisztrációt végző szellemi munkások táborára, mely lényegében csak vagyont emésztő, ha ugyanakkor mostoha gyermekként bánik a nemzeti kultúrát jelentő iparral s azzal a kereskedelemmel, melynek hivatása a földiervelés és az ipar által termelt javakat a világpiac szerint értékelni és értékesíteni. Ezideig a kormánynak minden jóhiszemű és jóindulatú akarata vészthozó kapkodás volt. Végre talán belátja ezt és megteremti gazdasági életünk egységességét s igy rávezet minket arra az útra, ahol anyagiakban megerősödhetünk; ekkor majd a kormány olyan külföldi kereskedelmi szerződéseket köthet, mely független nemzeti mivoltunkat nem ingathatja meg. A drágaság olyan méreg, mely központosított idegrendszert társadalmi életünkre, és pedig bel- és küléletünkre nézve egyaránt, károsan hat. Ezt a mérget egész testünkből, nemcsak egyes elszigetelt részekből, teljesen ki kell vonni. úgy véljük, hogy a kormány erre maga is rájött s a nagyobb bajok elkerülése végett igyekszik az összes társadalmi rétegek érdekképviseletének segítségével olyan munkaprogramot előállítani, amellyel megnyugtató rendet teremt s ez olyan erő forrása lesz, hogy ezzel tekintélyének kifelé is érvényt tud szerezni. Kartársak! Hegyezzetek szövetkezeti üzletrészeket. Meghívó. A Kárpitos és Paszományos Mesterek Orsz. Anyagbeszerző, Termelő és Értékesítő Szövetkezetének 1923 április hó 11 én (szerdán) délután 6 órakor a Kovácskávéház (VI. Andrássy út 48.) külön termében tartandó 111. évi rendes közgyűlésére. Napirend: 1 Az igazgatóság jelentése a lefolyt üzleti évről és az 1922. évi zárszámadások előterjesztése. 2. A felügyelő bizottság jelentése az igazgatóság zárszámadására vonatkozólag. 3. Határozathozatal a tiszta jövedelem hovafordítása tárgyában. 4. Határozat az igazgatóság és felügyelőbizottság felmentvényének megadása tárgyában, figyelemmel a felügyelőbizottság tiszteletdíjának megállapítására. 5. 7 új igazgatósági tag megválasztása (5 kisorsolva, 2 lemondott. 6. Az uj felügyelőbizottság megválasztása. 7. Indítványok. Budapest, 1923. február 23-án. Az igazgatóság. Mérleg-számla. Vagyon: Pénzkészlet 16.592 83 K. Árukészlet 2,654.518'— K. Értékpapírok 24.891'— K Berendezés 23.268 50 K. Adósok 69.907 43 K. Összesen: 2,789.177-76 K. Teher-. Üzletrésztőke 145.600'— K. Tartalékalap 136 752 96 K. Adótartalék 22.786'— K. Hitelezők 2,023.680'57 K . Nyereség 460.408 28 K. Összesen: 2,789.177'76 K. Veszteség és nyereség-számla. Veszteség: Kamat, költség és fizetések 1.,678.560’33 K. Nyereség 460.408'23 K. Összesen: 2,138.968'56 K. Nyereség: Árunyereség 2,138.968'56 K. Összesen: 2,188.968-56 K. Az igazgatóság. Jelen mérleget, valamint a veszteség- és nyereségszámlát megvizsgáltuk és azt a leltárral, a fő- és segédkönyvekkel összehasonlítva mindenben megegyezőnek találtuk. A felügyelőbizottság: Tekintettel arra, hogy folyó év március hó 18-ára összehívott közgyűlés nem volt határozatképes, alapszabályunk 18. §-a értelmében tekintet nélkül a megjelentek számára, határozatképes lesz. Az igazgatóság, Új munkabér megállapodás. Minden kárpitos munkás és munkásnő az 1923. évi január hó 31-én hozott megállapodás szerint 1923. évi február hó 5-én kifizetett órabérekre 1923. március hó 19-től kezdődőleg 15 °0 — azaz tizenöt százalék — javítást kap. A felemelt munkabér első ízben 1923. évi március hó 25 én fizetendő. Ennek folytán 1923. március hó 19 től számítandólag a következő minimális órabérek lépnek érvénybe: Egy éven felüli kezdő munkás órabére legalább 135 K Gyakorlott munkás órabére legalább . . 160 K Önálló és bérmunkás , . . . 201 K Budapest, 1923. évi március hó 14-én. A Budapesti kárpitos stb. ipartestület elnöksége.