A Műiparos, 1936 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-01 / 1-2. szám

2. oldal. Kárpitosanyagokban SÓLYMOS IGNÁC VIII., Kun u. 7 mindig a legolcsóbb Próbarendeléssel győződjön meg! Telefon: 360—08 Sok oldalról a tömegek lelki idébe átültetni, hogy a gazdasági életben a problémákat az egyoldalúság és a többségi elv alapján lehet és kell megol­dani. Sok csalódás és keserűség lenne megelőz­hető, ha mindenkit áthatna annak a tudata, hogy a gazdasági problémákat nem lehet a többségi elv alapján megoldani, hanem csak az érdekek reális és méltányos kiegyensúlyozásával. Évezredek min­den gazdasági válságát csak »az élni és élni hagy­ni a gondolat becsületes alkalmazásával lehetett meg­oldani. A kézműiparosság több és jobb keresetét biz­­tosítani akaró különböző törekvések közös nevezőre hozása nem megoldhatatlan feladat és lehetségessé válik nyomban, amikor minden oldalról érvényesül az a reális meglátás, amelyet hirdet a kamara az árrombolás elleni küzdelem alaptételével, hogy t. i. az iparos termelői kör érdekét össze kell egyeztetni a fogyasztói közérdekkel. Nem szabad a mai vi­szonyok között a fogyasztótól több és nagyobb ál­dozatot követelni, mint amennyit a legnagyobb kö­zület, az állam követel az iparostól. De ennyit meg kell követelni a magasabb közérdek szempontjából is. Amíg az állam és a közületek az iparostól és a kereskedőtől megkövetelik azt, hogy polgári exisz­­tenciájának reális, a gazdasági helyzethez viszonyított, biztosításán túl szilárd alapot nyújtson az állam­i és a közületi háztartások egyensúlyának biztosításá­hoz is, addig az iparosnak és a kereskedőnek sem­miképpen el nem vitatható joga van arra, hogy a vele szemben álló fogyasztótól annyi ellenérté­ket követeljen meg, hogy eleget tudjon tenni szo­ciális és kulturális szükségleteinek önmaga és állam­polgári kötelességeinek a magasabb közületek iránt. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a magasabbb szempon­toknak fölismeréssé vezette Bornemisza Géza ipar­­ügyi miniszter urat is, amikor a kamara akció­jának közérdekű voltát fölismerve, az árrombo­­lás ellen való védekezést munkaprogramjába ik­tatta. Ehhez az út a gazdasági békén, az egymás ér­dekeinek elismerésén, azon a gondolaton át vezet, hogy tisztességes polgári megélhetést követelek ma­gamnak, de ugyanezt megengedem másnak is. 72 cm.­­ munkaasztal-lapmagasság és lapszéles­ség, alacsony ablakmellvéd magassága, gyermekágy­­szélesség. 81 cm.­­ ablakmellvéd magassága, alacsony ka­rosszék hátmagassága, íróasztal-szélesség, felcsapható színházi székek közötti távolság étkezőasztal átlag lapszélesség. 96 cm.­­ lábszármagasság, székmagasság, ka­bát (zakó) magassága, tálaló magassága, mosogató szélessége, nagyobb négyszögletes ebédlőasztal széles­­sége, erkélykorlát magassága. 99 cm. alacsony és mély pamlagon ülő ember fejmagassága, ruhaszekrényben kabát (zakó) magas­sága akasztóval együtt mérve, ágyszélesség, széken ülő ember lapockamagassága. 108 cm. A kerek ebédlőasztal átmérője, trópult magassága, edényszekrény lapmagassága, amelyen nem tálalnak. 117 cm. A fejmagasság ülőhelyzetben (mozi, színház), alacsony ülőbútoron. 126 cm. = kétajtós szekrény szélessége, fel­­öltőhosszúság, asztallap átlag hosszúsága. 13­5 cm. = magas széken ülő ember fejmagassága, négyszögletes ebédlőasztal hosszúsága, alacsony ruha­­szekrény belső akasztómagassága, logóruha átlag hosszúsága (kabát). 144 cm. A pamlag fölé épitett polc magassága a padlótól, — (szükséges fejmagasság). 153 cm. —iróasztal hosszúsága, gyermekágy hosz­­szúsága. 162 cm. —­ ruhaszekrény magasságminimuma, kisebb fürdőkád hosszúsága. 171 cm. — közép fürdőkád hosszúsága. 180 cm. — normál szekrénymagasság, kényelmesen elérhető legfelső polc magassága. .."­ • Ezek a példák világosan illusztrálják a méretek vonatkozásait az emberhez. Az érdekes kísérlet a kilences méret-alapelem többszöröséből kiépíthető rendszert mutatja be, amelynek segítségével a mé­retek zűrzavaros világában könnyebb tájékozás esik. Szó szerint nem szabad venni az egyes méreteket, —■ — a felsorolt adatok s­em arra valók, hogy egyeseket kiragadva készpénznek tekintsék. A rendszer a maga meglepő felépítésével, az összefüggések különössége hasznos gondolkodnivalót nyújtanak hamar elfelejt­hető, olcsó adatok helyett. K. L. Méretezés és az ember (a bútor.) 8 cm.­­ emberi ujjhosszúság, félcipő magassá­ga, a bútornak visszaugró linóleum-lábazata, a kisebb angolfiók, a kihúzóasztal kávája, a szék kárpitozási magassága. 18 cm. , a kéz hosszúsága, a normális fiók magassága, az alacsony karosszéknek vagy bútor­nak alacsonyabb lába, a matrac kárpitozási magas­sága, kalappolc magassága szekrényben. 27 cm. a lábfej hosszúsága, a magas bútorláb, normális karfa-magasság, polc-távolság. 36 cm.­­ a könyvespolc mélysége, a szék lába, az alacsony fotos ülés­ magassága, kézmosószélesség. 45 cm.­­ az alsó lábszár hossza, a kisebb szek­rény mélysége, a székülés és hát magassága, a szék­ülés normálmélysége, a székülés normálszélessége, vállszélesség. 54 cm. a felső lábszár hossza, karosszék ülő­mélysége, karosszék átlag szélessége karok között mérve, ruhaszekrény mélysége. 63 cm.­­ karhosszúság, pamlag beülési mélység, bútor ajtó­szárnyának szélessége, mosd­ószélesség, kis asztalok lapmagassága, kisebb asztalszélesség. MŰIPAROS HÍREK Halálozás. Súlyos vesz­teségek érték az ipart a legutóbbi hónapban. Elvesztette két értékes tagját. Az egyik Berger Salamon kárpitosmester, akit legutóbbi köz­gyűlésén tüntett ki az ipartestület. Hosszú szenve­déstől váltotta meg a halál a 66 éves mestert, akit 1935. évi december hó 22.-én kísértek örök pihenőhelyére a kegyeletes társaink. Másik halottja a testületnek dr. Sztojka Árpád kárpitos és paplanosmester. 3­9 éves korában élete világában ragadta el a halál a kiválóan tehetséges iparost, az ipartestületi szék tagját, aki egyik re­ménysége volt az iparnak. Berger Salamont Bodnár János elöljárósági tag búcsúztatta, míg dr. Sztojka Árpád ravatalánál Bo­­donyi Jenő az ipartestületi szék elnöke mondott az ipartestület és az ipartestületi szék nevében az elhunyt kiváló tulajdonságait méltató beszédet. Az ipartestület mindkét elhunytja ravatalára ko­szorút helyezett és részvétét fejezte ki az elhunytak hozzátartozóinak. Gassner Dávid Fiai kárpitoskellék nagykereskedők Budapest, Teréz-körut 19. Teréz-körut és Aradi-ucca sarok Telefon.: 227-73 Alapittatott 1874 19°6. január 1. Most is olcsón vásárolhat Kárpitos kelléket, Epinglet Velourt és Bútorszövetet Karczag Márkusnál Teleki-tér 3, Népszínház u. végén ______________Telefon ; 446—81, i FIGYELMEZTETÉS: Ezúton is felhívjuk az ipa­rosok figyelmét arra, hogy azok az adózók, akik a reájuk kirótt általános kereseti, jövedelmi és va­gyonadót tényleges keresetükkel nem tartják arány­ban állónak és adóalapjuk io.oop pengőn aluli, jogosultak rögzített adójukat felmondani. A felmondást január hó 31.-éig kell az illetékes kerületi adófelügyelőségnél benyújtani és mindjárt csatolni az új, általános kereseti, továbbá jövedelem és vagyonadó bevallást is. Am­ennyiben erre bármelyik tagnak szük­sége volna az ipartestület főjegyzője készséggel áll felvilágosítással rendelkezésükre. AZ ORSZÁGOS IPARMŰVÉSZETI TÁRSU­LAT 56 éves fennállása alkalmából most ren­dezte meg jubiláris kiállítását. A kiállítás meg­nyitása december 4-én volt a társadalmi és gaz­dasági élett kiválóságainak jelenléttében. A meg­nyitáson részt vett József főherceg, Bornemisza Géza iparügyi és Slóman Bálint vallás és közok­tatásügyi miniszterek. A BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS IPAR­KAMARA 1935/46 évi ciklusának alakuló köz­gyűlésén december 16-án a Kamara rég kipró­bált elnökségét Dr. Éber Antal­t, Nagy Antal­t és Székács Antal­t vála­szttottták újból a kamara elnökségébe. BORNEMISZA GÉZA IPARÜGYI MINISZ­TER TÁRGYALÁS ALÁ VESZI AZ ASZTALOS­­IPAR KÉRDÉSEIT. Az Asztalosmesterei­ Or­szágos Szövet­sége a közelmúltban nagygyűlést tar­tott, amely a szakma különféle kérdéseivel fog­lalkozott. A nagygyűlés az értékesítés körül mu­tatkozó kinövések megszüntetése, a munkaalkalmak jogosulatlan elvonása, a vevő­váltók leszámítolásá­nak megkönnyítése és az árrombolás megakadá­lyozása tekintetében kért védelmet a minisztertől. Bornemisza Géza iparügyi miniszter hosszául­ ki­hallgatáson fogadta a szövetség kiküldöttségét, me­lyet Nagy Antal elnök, főv. biz. tag­a vezetett. A szakma kívánságait Nagy Antal, Tóth József, Hosszú István és Füredy Lajos főtitkár tárták a miniszter elé, aki közölte a megjelentekkel, hogy elrendeli a felmerült kérdések részletes letárgyalását és ennek alapján megteszi a szükséges intézkedé­seket. A szakma vezetői kérelmet terjesztett­ek a miniszterhez és intézkedéseket kértek a szépen fej­lődő angliai bútorexport további fenntartása és fejlesztése érdekében. Bornemisza miniszter kije­lentette, hogy átérzi a kérdés fontosságát és min­dent elkövet, hogy a magyar bútoripar foglal­koztatása az export révén ezután is biztosítható legyen. A küldöttség tagjai megnyugvással vették tudomásul a miniszter kilátásba helyezett intézke­déseit. — A KÖZ­SZÁLLÍTÁSOKNÁL UTALVÁNYOZÁSI JOGGAL BÍRÓ HATÓSÁGOK STB. NÉVJEGY­ZÉKE. Az uj közszállítási járandóságok kifizetésé­re aszerint, hogy a megrendelő hatóságnak, hivatal­nak, stb. van-e utalványozási joga vagy sem a köz­­szállításokban résztvevő érdekeltség tájékoztatása cél­jából, a kereskedelemügyi minisztérium összeállítot­ta és a kamarának megküldötte az utalványozási jog­gal biró hatóságok stb. jegyzékét, ahol azt az érde­keltek megtekinthetik. Ajánlható szakmabeli beszerzési források PASZOMÁNY: Schwarz József gyárt bútor ruházati és divatpaszományokat. IX., Köztelek u 2. Telefon 857—41. Főszerkesztő: Barta Artur, Felelős szerkesztő és kiadó : KENDI LÁSZLÓ.

Next