Műszaki Élet, 1957. január-június (12. évfolyam, 1-11. szám)
1957-01-07 / 1. szám
A világ első napenergiával hajtott villamoserőműve A világ első napenergiával hajtott erőműve hamarosan felépül az örményországi Ararát fennsíkon. A terveket legnagyobbrészt a Szovjet Tudományos Akadémia Erőműmérnöki Intézete készítette. Azért választották az Ararát fennsíkot az erőmű helyéül, mert a nap sugárzásának ereje és tartama itt a legerősebb és leghoszszabb a Szovjetunióban. Egy körülbelül háromnegyed mérföld átmérőjű kör közepén 40 méter magas torony épült. A kört fák határolják, hogy a tükröket megvédjék a portól. A gőzkazán vizét a nap hevíti fel és a gőz nyomása 30 atmoszférát fog elérni. A gőzt ezután egy 1200 kW teljesítményű villamos erőmű turbinájába vezetik. 23 kör alakú vasúti vágányt építenek a torony körül, amelyeken önműködő szerkezetek 1293 nagy tükröt hordoznak, önműködő berendezések biztosítják, hogy a tükrök mindig a nap felé forduljanak és a kazán lapos falára vetítsék a nap sugarait. Amikor a nap felkel, fotocellák kapcsolják be az önműködő készülékeket, amelyek megindítják a tükröket hordozó szerkezeteiket és a többi berendezést. Az erőművet kísérleti és ipari célokra fogják használni. A villamos energia segítségével felszivattyúzzák a fennsík földalatti vizeit és ily módon tíz- és tízezer hold földet akarnak termőfölddé változtatni. A fáradt gőzzel pedig melegházakat és lakásokat kívánnak fűteni és forró vizet szolgáltatni a fürdők és mosodák részére. A közeljövőben félvezetők nagyarányú felhasználását is tervezik. Ezáltal a napenergiával működtetett villamosműben szükségtelenné válik a gőzturbina, mert a félvezetők útján a napenergia közvetlenül átalakítható villamosenergiává. A műanyagból készült Velorex oldalkocsi a csehszlovák motorkerékpár ipar újdonsága. Az oldalkocsi súlya az alvázzal együtt 45 kg. Az oldalkocsi biztonságát fokozza a kerékre helyezett kerékagyfék. Az oldalkocsi tartóssági próbája alkalmával a kocsi vezetője 60 km-es sebességgel nekiment egy sarokkőnek. A kő felborult és az oldalkocsi csak néhány, könynyen helyrehozható karcolást szenvedett. Iratok vezetékes továbbítása Európában még kevésbé ismert az a készülék, amelynek segítségével vezetéken keresztül lehet továbbítani bármilyen levelet, nyomtatott vagy kézzel írott üzenetet, rajzot, képet úgy, hogy a felfogó állomáson megkapjuk az eredeti másolatát, körülbelül olyan formában, mint egy jó fotókópiát. A készülék működése igen egyszerű. Az eredeti levelet, nyomtatványt vagy képet, egyszerűen összecsavarva átlátszó hengerbe helyezik oly módon, hogy a henger forgatásakor a teljes szöveg vagy kép a külső oldalra kerül. Ezután a hengert az adókészülékbe teszik, amelyben fénysugárral pontról pontra letapogatják a továbbítandó anyagot. A visszavert fénysugár világos-sötét impulzusait egy fotocella villamos impulzusokká alakítja át, amelyeket a vevőállomáshoz vezetéken továbbítanak. A vevőállomáson azután különleges papíron pontról pontra, illetve sorról sorra előtűnik az eredeti anyag. Igen sikerült megoldás a fenti alapelven készített kisebb méretű készülék, amelynél a fedél felnyitása után körülbelül 33 cm hosszú papírlapot lehet teleírni, majd be kell csukni a fedelet és alig 18 mp múlva a vevőállomáson megkapják az üzenetet. (Folytatás az első oldalról.) mely üzemi rendellenesség szükségessé teszi. A tartály ugyancsak föld alatti elhelyezésű, belső falát rozsdamentes acél burkolja. A hűtőház a reaktor szekunder hűtővizének visszahűtésére szolgál. Ez tulajdonképpen a reaktorban fejlődött hőt adja át a környezetnek. Ezt a hőmennyiséget a kísérleti atomreaktornál nem hasznosítjuk, mert alacsony szinten (32 C°) áll rendelkezésre. A hűtőház kivitele megfelel a kondenzációs erőművek ventillátoros hűtőtornyainak, természetesen a kis hőtelékítménynek megfelelő méretben. A transzformátorházban a reaktor fokozott biztonsággal történő energiaellátása érdekében két, egymástól függetlenül táplált transzformátort helyeznek el. A reaktor mint sugárveszélyes üzem, mind a használatos építőanyagok, mind az építési modor tekintetében különleges követelmények kielégítést kívánja meg. A legfontosabbak közül néhányat megemlítünk. A reaktorban keletkező neutronsugárzás, valamint az ennek következtében fellépő szekunder (leginkább gamma) sugárzás elleni védelem közönséges beton alkalmazása esetén ésszerűtlen vastag méreteket adna. Ezt elkerülendő, a kritikus helyeken sugárvédő-1. sugárvédő beton, 2. öntöttvas fedél, 3. desztillált víz, 4. szabályozórudak, 5. fűtőelemek.lemként az úgynevezett nehézbetont alkalmazzák. A hazai reaktornál például kétféle nehézbeton szerepel, mégpedig 3,2 t/m3, illetve 4,2 t/m3 fajsúlyú. Az előbbinél a fajsúly növekedést limonit vagy hematit megfelelő adagolásával, az utóbbinál pedig az említett vasérceken kívül vas adagolásával érjük el. A nehézbetonok technológiájának kidolgozása önmagában is jelentős tudományos feladat, amely az első reaktor építése során hárul az építéstudomány szakembereire. A reaktor karbantartása ugyancsak jelentős problémák megoldását teszi szükségessé. Erre való tekintettel már a tervezés során kell olyan megoldásokra törekedni, amelyek a karbantartási munkákat lehetőleg minimumra csökkentik. Ilyen lehetőség például a különböző kémiai és mechanikai igénybevételnek jól ellenálló anyagok kellő biztonsággal történő megválasztása. Igen sok helyen kell a fenti szempontok alapján rozsdamentes acélszerkezeteket alkalmazni. Fontos továbbá a reaktorépület helyiségeinek, különösen a „meleg“ helyiségeknek könnyű tisztíthatósága. Jól mosható, hézag- és törésmentes falakat és padlófelületeket kell tehát kialakítani. Az egyes helyiségek szellőzésének a megoldása is komoly feladat. A sugárveszélynek kitett helyeken fokozott légcsere szükséges. Egyes különleges esetekben biztosítani kell az állandó levegő depressziót, hogy fertőzött levegő a környezetbe ne kerülhessen ki. E feladatokat külön nyomó- és elszívó rendszerű szellőzőberendezés fogja ellátni. A dolgozók egészségének megóvása érdekében a reaktor üze-1. reaktor csarnok, 2. laboratóriumok, 3. szellőző gépház és kémény, 4. izotóp temető, 5. szennyezett víztartályok emeltetése ugyancsak rendkívüli körültekintést és különleges intézkedéseket követel. Az üzem minden dolgozója állandó és gondos dozimetriai ellenőrzés alatt áll. A pillanatnyi és hosszabb idő eredőjeként kapott sugárdózisok értékét egy külön erre a célra létrehozott c''c'ort (dozimetriai szolgálat) rendszeresen ellenőrzi és feljegyzi, és gondoskodik az egészségügyi normák követelményeinek biztosításáról. A meleg helyiségekben dolgozóik belépés előtt védőruhába öltöznek. Kijövetelkor gondos dozimetriai ellenőrzésen mennek keresztül és a védőruhát levetik. Fontos, hogy az ellenőrzést senki se kerülhesse el, a meleg helyiségekhez szolgáló közlekedést kell tehát már eleve ennek megfelelően megoldani. Mindaddig, amíg a meleg helyiségekben használt védőruhák megfelelő sugárzásmentesítése nincs megoldva, azokat használat után meg kell semmisíteni. Az elmondottak csupán egészen vázlatosan érintették azokat az újszerű szempontokat, amelyek az atomreaktorokkal kapcsolatban jelentkeznek. A felvetett témák mindegyike külön-külön kiterjedt ismereteket kíván. Ezek megszerzése a hazai szakemberek számára is feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az atomenergia nálunk is elfoglalja méltó helyét a népgazdaságban. Erre nyújt most kiváló lehetőséget az építés alatt álló kísérleti atomreaktor. A reaktor elvi működése A reaktor fő- és segédüzemi létesítményei A világ első vízalatti daruja Németországban elkészült az első kétéltű hernyótalpas daru. Egész szerkezetét, beleértve motorját és hajtóművét és üzemanyagtartályát, vízmentesen képezték ki úgy, hogy minden különösebb előkészítés nélkül a daru a szárazföldet elhagyva, másfél méter mély vízbe gázolhat. Megfelelő átkapcsolás után a daru mélyebb vízbe is hatolhat, sőt teljesen víz alá merülve folytathatja munkáját. A 40 LE-s motor üzemeltetéséhez szükséges levegőt a tengeralattjáró teleszkópjához hasonló csövön nyeri. A daru mozgása a legújabb diesel-elektromos elvek szerint történik. A teheremelés percenkénti sebessége 1,2 és 30 m között folyamatosan szabályozható. Hasonlóképpen fôlÿùmatosan szabályozható a gépbillentő mozgatási sebessége. A máris igen nagy érdeklődésre számottartó kétéltű daruval vasúti kocsikat, vízijárműveket lehet kirakni, vagy hídalkatrészeket folyóba hordani és hajóroncsokat kiemelni. 40 000-szeres fényerősítő A világ összes csillagvizsgáló intézetei igyekeztek minél alaposabban megfigyelni a Marsot, amikor a közelmúltban földközelbe jutott. A LOWELL-intézetben a távcső elé kapcsoltak egy újszerű fényerősítőt, amelynek segítségével a bolygóról soha nem látott éles felvételt sikerült készíteni. A Lumicon nevű új, elektronikus készülék 40 000-szeres erősítésre képes. A készülék segítségével például a televíziós berendezés ernyőjén akkor is világos, tiszta képet nyerünk, ha a felvett személy teljesen sötét helyiségben tartózkodik és csak egy égő cigaretta parazsa világít. Alkalmazása az iparban és a gyógyászatban is mindinkább tért hódít. Röntgenkészülékhez, vagy fluoroszkóphoz csatlakoztatva olyannyira világos, tiszta képet nyújt, hogy a távolabbi megfigyelést gyakorlatilag lehetővé teszi. Ezzel a fényerősítővel az ipari röntgenezés is könnyebbé és mozgékonyabbá válik. A tervezők remélik, hogy a televíziós program adásánál, illetve vételénél eddig szükséges fénymennyiséget igen nagy mértékben lehet majd csökkenteni. Jó szolgálatot tesz ez a fényerősítő a hatósági ellenőrzéseknél is. A repülőgép utasainak pogygyászait átvilágítva megelőzhető a légi szabotázs. A távolba átvitt és felerősített röntgenképen tisztán látható a kézitáskában elrejtett elektronikus mérőkészülék. Dr. Pattantyús A. Géza elhúnyta miatt dr. Terplán Zénó vette át a készülő Gépészeti Kézikönyv szerkesztését, így lehetővé vált, hogy 1958-ra elkészüljön ez a régen várt mű. A dnyeprodzerzsinszki kohászati üzemben (Ukrán SZSZK) befejezték a Szovjetunió leghatalmasabb csőkészítő gépsorának gyártását, amelynek évi termelése 1 750 000 tonna csőalkatrész és minőségi hengereltáru. Az új gépsoron minden termelőfolyamatot gépesítettek és automatizáltak. A gépsor első egységét rövidesen üzembehelyezik. A képen: az új csőgyártó gépsor egyik része. Korongfűrészek a csövek vágásához. India első atomreaktora India első atomreaktora 1956. augusztusában kezdte meg működését. A reaktort, amely az úszósreaktor típushoz tartozik, Trombay szigetén állították fel, 12 mérföldnyire Bombay-től és kizárólag indiai tudósok és mérnökök tapasztalatai alapján készült. Az Indiai Atombizottság elnöke kijelentette, hogy a reaktor egy ---------------sorozat kezdete. Itt végeznek előkészítő és bevezető tanulmányokat azok az indiai és szomszédos országok fizikusai, akik később fejlettebb atomberendezéseken fognak dolgozni. A reaktor rádióizotópokat is termel kísérleti célokra az orvostudomány, mezőgazdaság és ipar számára. Atomerővel hajtott jégtörő hajó Évekkel ezelőtt az USA már gyakorlatban is kipróbálta az atomerővel hajtott tengeralattjárókat. Az első „Nautilus“-t közben követte a második, javított típus is. A múlt évben Bécsiben rendezett világenergia konferencián a Szovjetunió a tudósokat azzal a bejelentéssel lepte meg, hogy régóta tanulmányozzák az atomenergiával hajtott, nem háborús célokat szolgáló járműveket. Hatodik ötéves tervükben előirányozták egy jégtörő hajó építését. A hajó vízkiszorítása 25 000 bruttó regiszter tonna, és hossza 160 m. A hajtóenergiát egy reaktorból nyerik, amelynek hőteljesítménye 200 MW. Ez a teljesítmény csak részben táplálja a meghajtógépeiket, mert a rendelkezésre álló energia többi részét jégolvasztásra fogják használni. A hajó 11 légmentes rekeszre lesz osztva és a reaktort a hajó elején egy különlegesen árnyékolt részben fogják elhelyezni. A gőzcsővezetéket 2 turbinaegységbe vezetik, amelyek egyenként 2 propeller meghajtását látják el. A jégolvasztó berendezés lényegileg egy nagyméretű körforgó szivattyúból áll, amely a gőzt kettős csővezetéken át több száz atmoszféra nyomáson kifújja. A tervezők remélik, hogy ilyen hatalmas gőzsugár hatására vastag jégréteget is meg lehet olvasztani. Az atomjégtörő-hajó tüzelőanyag-szükséglete számítások szerint egy évre 75 kg. Ezzel szemben az eddig forgalomban levő jégtörők egy év alatt 150 000 tonna nyersolajat fogyasztanak. Hézagmentes vasútvágány Hosszú kísérletek után sikerült olyan megoldást találni, hogy a vasúti kerekek zökkenésmentesen gördülhessenek át egyik sínpárról a másikra. Az eljárás szerint a talpfákra csavarozott sínek végeit egy szerkezet segítségével igen nagy erővel kicsit széjjelhúzzák, mégpedig a hegesztés alatt az acélsínvégek lehűléséig. Ilyen módon a lehűlés után a sínek feszültség alatt állnak. Erős nyári felmelegedés hatására a sínek végül is annyira kitágulnak, hogy a belső feszültség kiegyenlítődik. A tágulás azonban már nem fokozódik oly mértékben, hogy a sínek vetemedését idézné elő. Szakértők ettől a megoldástól igen sokat várnak, mert a vágányhálózat és a vasúti járművek élettartamának lényeges megnövekedését tenné lehetővé.