Műszaki Élet, 1957. július-december (12. évfolyam, 12-24. szám)
1957-07-11 / 12. szám
A gazdasági mérrsökképzés továbbfejlesztéséről A sajtó az utóbbi időben — ide azoknak a szakosított tárgyaknak iyejen — nagy teret szentel az oktatás, a szakmai utánpótlás ügyének. Példaképpen elég— a Műszaki Életen kívül — egy lapot kiemelnünk: a Gazdasági Figyelő rövid fennállása óta is több cikkben foglalkozott már a közgazdászok és mérnökök képzésének, valamint elhelyezésének a kérdésével. A „közgazdászok nyomába” szegődött cikkírók szerint a fiatalközgazdászok egy részét az üzemek nem foglalkoztatják megfelelő munkakörben. A fiatal közgazdászok közül számosan műszaki területen képezik magukat tovább. (1957. június 6-i szám.) Más cikkírók a mérnökök külkereskedelmi tevékenységével foglalkoznak és rámutatnak a fiatal mérnökök külkereskedelmi gazdasági képzettségének a gyengeségeire. Ennek alapján a cikkírók szükségesnek tartják, hogy a mérnökök „megszerezzék a szükséges gazdasági ismereteket” (1957. jún. 20.) E példákat folytathatnánk, ehelyett azonban már elöljáróban hangsúlyozni kívánunk valamit: az iskola minden esetben alapismereteket ad és az élet, a megfelelő gyakorlat teszi a fiatal szakembert fokozatosan alkalmassá mind jelentőségteljesebb feladatok elvégzésére. E fenntartás ellenére sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a gyakorlat — hol a közgazdászokkal, hol a mérnökökkel kapcsolatosan — keresi azt a szakembertípust, amely az ipar és a kereskedelem meghatározott területein jelentkező, sajátos gazdasági-műszaki feladatok eredményes megoldására alkalmas. Ennek az igénynek érdekessége még, hogy a meglevő mérnök- és közgazdász szakember-típusok kiegészítéseképpen és nem azok helyett jelentkezik. A szakembereknek ez az új típusa a gyakorlatban már régen kialakult. A gyakorlat ismeri az üzemszervező mérnököt, az értékesítő (és piackutató) és anyagbeszerző mérnököt, a munkaszervező mérnököt, a termelésirányító-programozó mérnököt és nem ismeretlen a kalkulátor-mérnök típusa sem. E mérnöktípus minden iparágban megtalálható és az a fő jellemvonása, hogy az adott iparág alapos műszaki ismeretére támaszkodva az iparvállalat üzemgazdasági problémáinak a megoldására szakosodott, azon belül is különösen azokra a területekre, amelyeken a termelés gazdasági és szervezési vonatkozásai a műszakiakkal szorosan összekapcsolódnak. Az iparági szervezetben vezetett szocialista iparban e funkciók kibővülnek egyegy iparág vezetésében jelentkező gazdasági-műszaki feladatok irányában. Ezek magja azonban mindig megtalálható az előbb ismertetett vállalaton belüli tevékenységi típusokban. A gazdasági és a műszaki felsőoktatás története szerint először a gyakorlat formálja ki az új szakok diszciplínáit. Ezek kijegecesedése, a szükséges ismeretek rendszerezése után fejlődik ki a közép- és főiskolai képzőnek is egy-egy új ágazata. Miután az adott szakterület így megtalálja tudományos-kutató bázisát, a gyakorlat és a kutató-oktató intézmények működésének szakadatlan kölcsönhatásában fejlődik tovább. Számos hazai jel és igény, még több külföldi példa igazolja, hogy ilyen adottsággal állunk szemben a gazdasági mérnök-szak esetében is. A gazdasági mérnököt az elmúlt évtizedek során a korszerű gyáripar formálta ki a gyakorlatban és csakis ennek alapján határozható meg az a szakmai profil, amelyre az egyetemi képzésnek is irányulnia kell. Ez a szakmai profil minden esetben meglehetősen tág, mert hiszen egyegy iparágon, sőt iparcsoporton belül a vállalati gazdálkodásnak igen nagy területét átfogja. Gépipari példát véve: ennek a szakember típusnak a műszaki képzettsége természettudományi és technológiai területen (matematika, fizika, kémia, mechanika, hőtan stb.) nem kisebb a gépészmérnökénél. A különbség a konstruktőri képzettségben van, különösen a hiányában, amelyeket az utolsó félévekben a Műszaki Egyetemen az úgynevezett szakágazati kollégiumok keretében oktatnak. Éppen az alapos műszaki oktatás igénye miatt képezik a gazdasági mérnököket az összes külföldi egyetemen iparági szakosítás szerint. A gazdaságtudományok terén: a gazdasági mérnök képzés súlypontja az ipari üzemgazdaságtan és az iparági gazdaságtan területén van (e tárgyak jórészt iparágak szerint ugyancsak szakosítandók!), de ezek alátámasztására megfelelő általános közgazdaságtudományi képzettséget is kap. A gazdasági mérnökök fő (és első!) alkalmazási területe a gyár. Itt van szükség arra a szakembergárdára, amely közvetlen hivatásának és felkészültsége alapján feladatának tekinti a gyári munka magasabb, kulturáltabb színvonalra, emelését a munkaszervezés és normázás, a gyártásszervezés és termelésirányítás, az értékesítés, az anyagbeszerzés, az önköltség-elemzés terén, továbbá a gyártmányfejlesztés és a technológiai előkészítés korszerű, gazdaságos megszervezésében. E feladat ilyen értelmű megoldását sürgeti az utánpótlás igénye is. Közismert, hogy fiatal mérnökeink elsősorban a kutató- és tervezőintézeteket keresik, igyekeznek a műhelytől, a termelés szervezési, üzemgazdasági vonatkozásaitól minél távolabbra kerülni. Ennek okai jórészt feltártak, ezúttal csak utalunk erre a jelenségre. Ezért is elengedhetetlen tehát, hogy az egyetemen tudatosan és hivatásszerűen erre a területre készülő fiatal szakemberek is kerüljenek a gyárakba. Sokan kétségbe vonják azt, hogy az ismertetett tevékenységeknél egyetemi végzettségű szakemberekre van szükség. Nyilvánvaló, hogy az ismertetett munkakörökben különféle előképzettségű szakemberek dolgozhatnak eredményesen. Mégis egyoldalú, technicista, a termelés szervezési, gazdasági oldalának lebecsülésére vezethető vissza az olyan álláspont, amely szerint a gazdasági mérnökökkel elvégeztetni kívánt feladatok ellátásához az egyetemi végzettség eleve felesleges. Hibás az a nézet is, mintha itt valamiféle vezetőképzésről lenne szó. A gazdasági mérnök a szakembernek egyik típusa, akinek a gyakorlati munkában kell bebizonyítania esetleges vezetői feladatokra való alkalmasságát. A gazdasági mérnökképzés megvalósításával szorosan összefügg az üzemgazdasági és ipargazdasági tudományos kutatómunka fejlesztésének kérdése hazánkban. E szakterületnek vannak nálunk kiváló és ismert szakemberei, de alig folyik koncentrált,, szervezett, előremutató jelentőségű munka. E szakemberek munkája még ma is túlnyomórészt alkalmi jellegű, amely az élet által a vállalatoknál, vagy az államirányításban felvetett kérdések esetenkénti (és éppen ezért igen gyakran rövid lejáratú) megválaszolására irányul. Ez a munka természetesen szükséges és nélkülözhetetlen, de elérkezett az idő e munkák koordinálására, a szétszórt tapasztalati anyagok és elméleti eredmények összegezésére, e munkákhoz megfelelő oktatási és tudományos intézmények kialakítására, illetőleg a meglévők fejlesztésére. E munka fontos bázisai lehetnének a gazdasági-mérnökképzés tanszékei, amelyek — maguk köré gyűjtve a gyakorlat szakembereit — az oktató, a kutató és a gyakorlati munkát összehangolva, közvetíthetnék a tudomány eredményeit az iparnak. E téren jelentős kezdeti lépés volt a gazdasági-mérnökképzésnek levelező formában, okleveles mérnökök és a Gazdasági és Műszaki Akadémia iparszakos végzettjei részére történt megindítása több egyetemen 1956-ban. Kötelességünknek tartjuk azonban felhívni a felsőooktatási kormányzat és a műszaki egyetemek figyelmét a gazdasági mérnökképzés nappali oktatási formában való megvalósításának időszerűségére (a jelenlegi levelező szakok megtartása mellett!), annál is inkább, mert a jelenleg működő levelező forma már jó szakmai és szervezeti alapokat teremtett a további lépések megtételére. E további lépések ütemezésénél vegyük figyelembe azt is, hogy az első gazdasági mérnök az új nappali szak 1958/59. tanévben történő megindulása esetén is csak 1963-ban hagyná el az egyetemet! DR. FÁTH JÁNOS A Kammer der Technik járműépítési és közlekedési szakbizottsága a közelmúltban Drezdában autótechnikai ankétot rendezett. Az ankéton belföldi szakembereken kívül a baráti országok, de több tőkés ország képviselője is részt vett. Az ankéton Magyarországot Feledy Béla képviselte, aki az ankétről munkatársunknak a következőket mondotta: A műszaki és gazdasági fejlődés — Az ankéton több igen értékes előadást és vitát hallottunk. Lang, az NDK autóiparának igazgatója az automobilgyártó szakma műszaki és gazdasági fejlesztésének kérdéséről beszélt. Kifejtette, hogy a különféle szerelvényeket és felszerelési cikkeket specializált üzemekben kell gyártani, mert így nagyobb sorozat biztosítható. A zavartalan termelés érdekében a fővállalkozó munkáját tökéletes kooperációval kell biztosítani. Jante professzor a járműmotorok jelleggörbéinek fejlesztési irányelveivel foglalkozott, rámutatva arra, hogy a motorokat a jövőben két különböző úton kell fejleszteni, aszerint, hogy mechanikus, vagy hidraulikus erőátvitelt alkalmaznak-e. Rieckert professzor előadást tartott , a gördülési ellenállásról és ferdefutási mérésekről, gördülő dobon, személygépkocsi köpenyeknél. Müller mérnök a fékpadi vizsgálatokat ismertette az IVK regiszter-porlasztóval. Ez a porlasztó két fojtószeleppel és két külön csatornával rendelkezik, amelyek egy torokban egyesülnek. A két fojtószelep a terhelés növelésével egymásután nyit. A jobb üzemanyag porlasztás az egylépcsős üzemnél a szegény keverék következtében emeli a gazdaságosságot. Az első lépcső takarékbeállítású. A motor maximális teljesítményének elérése érdekében később működésbe jön a második lépcső, amelyik dúsabb keveréket ad. A műanyag-karosszéria 1— Nehéz lenne az összes előadásokat és témájukat felsorolni, mégis ismertetni szeretnék még néhányat. Reichelt mérnök a műanyag-karosszéria építéséről beszélt, rámutatva arra, hogy erre mind több helyen kerül sor. Egyes műanyagok igen nagy szilárdságúak, s üvegrost kötőanyaggal nagyméretű sajtolt karosszéria-lemezek készíthetők. Az anyag ára ma még magas, ezért egyelőre csak mintadaraboknál és kis sorozatoknál alkalmaznák. Phenol-krezol desztillációiból barnaszénnél olcsóbb kivitelt is elértek. Ebből az anyagból jelenleg havonta mintegy 1500 járművet készítenek. A műanyag karosszériák előnye, hogy kisebb fajsúlyúak, a korrózióval szemben inkább ellenállók, s balesetek esetén kedvezően viselkednek. — Dr. Zaud mérnök Prágából a léghűtéses Diesel-motorok feltöltéséről beszélt. A feltöltés használhatóságára a kísérleteket egy egyhengeres és egy többhengeres négyütemű motoron vizsgálták. Megállapították, hogy milyen feltöltésű nyomás a legkedvezőbb. A legmagasabb égési nyomás lineárisan növekedik a feltöltő nyomással. Növekedő hűtővízmennyiség, valamint a dugattyú olajhűtése esetén a motor teljesítménye növelhető anélkül, hogy a melegedés a megengedhető határokat túllépné. — Bindermann mérnök előadást tartott a befecskendezők törvényszerűségeiről. Ismertette a helyes bütyökformát, foglalkozott a befecskendező vezeték hosszának a kérdésével, a fúvóka keresztmetszetével. A befecskendezési kísérletek vizsgálatára egy turbinakerékkel ellátott szerkezetet ismertetett. A kísérleti elem a befecskendező szivattyúból nem a motorhengerbe, hanem egy különleges készülékbe fecskendez. Az így szétszórt gázolaj csatornákba kerül és a szétszórt olajmennyiségből különböző görbéket vesznek fel, amelynek alapján következtetnek a befecskendezés törvényszerűségeire. A közlekedés igényei is Igen érdekes volt számunkra Velikanov szovjet professzor előadása, amely a közlekedés igényeit ismertette a gépkocsitípusok kialakítása során. Rámutatott arra, hogy mivel még sok a nem burkolt út, magasépítésű kocsikra van szükség. Négy tonnánál nehezebb kocsikat a rossz utakon alig lehet használni, ezért viszonylag kevés a nagy kocsi. A nyugati államokhoz viszonyítva még kevés a kimondottan kis tehergépkocsik aránya is. Éppen ezért ezek számát még a jelenlegi tervidőszakban 8-ról 30 százalékra kívánják emelni. Elmondotta, hogy a gépkocsik tervezésekor a klimatikus viszonyokra is tekintettel kívánnak lenni. A Szovjetunióban ugyanis rendkívül hideg és nagyon meleg országrészek is vannak, s a gépkocsiknak változatos körülmények között kell közlekedniük. Rámutatott arra is, hogy a Szovjetunió az Otto-motorok tulajdonságainak megjavítása érdekében teljesen újszerű módszerrel, úgynevezett fáklyagyújtással kísérletezik. E megoldásnál egy, az előkamrához hasonló szerkezetet alkalmaznak, amelyben dúsabb a keverék, mint az égőtérben. A gyújtás az előkamrában történik, s innen terjed át az égőtérre. Velikanov professzor ígéretet tett, hogy a különleges rendszerrel kapcsolatos kísérletek további eredményeiről a legközelebbi ankéton beszámol. Ismertette a Szovjetunióban a közeljövőben gyártandó legújabb kocsitípusokat is. Az ankét világosan megmutatta, hogy milyen tudományos és technikai alapossággal kell a nagy jelentőségű műszaki fejlesztési kérdéseket megvitatni. Sajnálatos, hogy míg a többi országokat ipari és kutatóintézeti szakemberek is képviselték, Magyarországról egyedül csak én voltam az ankéton végig jelen. Iparunk kiküldötte, Ducsay mérnök elkésve, az utolsó előadásra érkezett meg. Azt hiszem, hogy az ankét anyagának tanulmányozása nagy segítséget jelentene járműiparunk színvonalának fejlesztésében — fejezte be Feledy Béla RÉDEI GYULA AUTOTECHNIKAI ANKÉT * MŰSZAKI ÉLET Az Energetikai Tanácsadó Szolgálat július elejétől kezdve újra működik. Az általános energetikai problémákon kívül az energia átalakításával, elosztásával és felhasználásával kapcsolatos kérdések (tüzeléstechnika, vízlágyítás, szénszállítás, hőszigetelés, kondenzvízgazdálkodás, villamosenergiagazdálkodás stb.) megoldására az üzemek és különböző szervek rendelkezésére áll a szolgálat. Az energetikai tanácsadás általában írásban beküldött kérdések formájában vehető igénybe, azonban az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szakértői minden csütörtökön délután 3 és 5 óra között személyesen is az érdeklődők rendelkezésére állnak VI., Rudas L. u. 45., földszint 3. sz. alatt (telefon: 120—1855). Tárczy-Hornoch Antal akadémikust, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület elnökét júniusban a freibergi Bergakademie díszdoktorává avatta. A Gépipari Tudományos Egyesület tanulmányutakat szervez, amelyeknek az a célja, hogy a fővárosi szakemberek megismerhessék a vidéki gépipari üzemeket, azok felkészültségét, gyártási folyamatát, technológiai fejlettségét és szervezettségét. Az egyesület az alábbi gyárak megtekintésére hirdetett tanulmányutakat: július 15—16-án DIMÁVAG Gépgyár, 29—30-án Veszprémi Fémfeldolgozó és Balatonfüredi Hajógyár, augusztus 12-én Esztergomi Szerszámgépgyár, 26-án Salgótarjáni Acélárugyár és Tűzhelygyár, szeptember 9-én Győri Vagongyár és Szerszámgyár, 16-án Dunai Vasmű és a Kombinát többi gyárainak megtekintése. A Magyar Kémikusok Egyesülete képviseletében a Comité National de la Chimie meghívására dr. Mester László, dr. Polinszky Károly és dr. Preisich Miklós a július 16. és 24. között megtartandó XVI. nemzetközi elméleti és alkalmazott kémiai kongresszusra Párizsba utazott. Energiagazdálkodási dokumentációs közleménysorozat szerkesztését kezdte meg a Kohó- és Gépipari Minisztérium Energia Osztálya a KGM Műszaki Gazdasági Intézete, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és az Országos Műszaki Könyvtár bevonásával. A sorozatban, amelyet ez évben mintegy 10 kötetre terveznek, elsősorban nehezen hozzáférhető külföldi energetikai dokumentációs anyagok jelennek meg magyar fordításban. A kiadványok a Műszaki Fordító Irodánál rendelhetők meg. A Balaton, mint gyógytényező címmel tartott előadóülést dr. Páter János június 25-én a Magyar Hidrológiai Társaságban, Gépesítés a kínai mezőgazdaságban címmel július 3-án, a Gépipari Tudományos Egyesületben Bánházi Gyula tartott előadást, amelyben a magyar gépek szerepét ismertette a kínai mezőgazdaságban. Petzval József születésének 150. évfordulója alkalmából az Optikai és Kinotechnikai Tudományos Egyesület javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia, az MTESZ, a TTIT, a Fővárosi Tanács VB és az egyetemek az őszszel közös ünnepséget rendeznek) Új könyvek: a Táncsics Könyvkiadó kiadásában most jelent meg Somogyi Martos: Gyakorlati hegesztés, valamint Czagány Ferenc és Czagány Lajos: Épületasztalosipari szerkezetek című könyve, TMK-bizottság alakult a Szakszervezeti Mérnök-Technikus Tanács keretében. A bizottság javaslatot készít a jelenleg több iparágban elhanyagolt tervszerű megelőző karbantartás újjáélesztésére, illetve továbbfejlesztésére. KXX>aCX^OOCX300000000CX}OOOCX)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOaOOOOOOOOOOOCX,OOOOOOOOOOC> OOCOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOŰ04