Műszaki Élet, 1959. július-december (14. évfolyam, 14-26. szám)
1959-09-17 / 19. szám
A műszaki fejlesztés iránya 44. HŰTŐIPAR lank. Persze ilyen berendezőOlyan jelentős élelmiszer (mélyhűtés) is, mivel az így iparral rendelkező országban, kezelt élelmiszerek megtartmint hazánk, kétségtelenül jók .C-vitamin tartalmukat, rendkívül fontos a hűtéstech- Svédországban például évente inka fejlődése. Mi tehát a 15—20 százalékkal növekszik világszínvonal a hűtőiparban? a gyorsfagyasztott áruk menye— ezzel a kérdéssel fordul e nyisége. Ez gyakorlatilag azt tűnk dr. Róbert Pálhoz, a jelenti, hogy a gyorsfagyasz- Hűtőipari Igazgatóság vezető- tás alkalmazási területét egykétezre szélesebb körökre terjesz-Ha a nemzetközi fejlődést tilt ki. A legfontosabb törekfigyeljük — kezdte válaszát v és az, hogy a gyorsfagyaszó Dr. Róbert Pál —, azt látjuk, tett áruk minőségét minél hoggy a második világháború jobban emeljék. E törekvés után egyre inkább előtérbe érdekes példáját láthattam kerültek a biológiailag értéke- nemrégiben Svédországban. Itt jobb élelmiszerek — így a a borsótermelést a feldolgozó hús, tej, vaj, tojás, gyümölcs gyárak közelében telepítik, s— s ezeknek tartósításában a gyár közelében történik a döntő szerepe van a hűtésnek borsó cséplése, fejtése. A bores a fagyasztásnak. Ez az oka sószerek ezután vízsugárral annak, hogy a hűtőipar fejcsőrendszerben kerülnek a fedése a második világháború gyárba. A feldolgozásra kerüután rendkívüli mértékben lő borsó általában 3 órával a szedés után már fagyasztásra kerül. Mondanom sem kell, meggyorsult, hogy a gyorsfeldolgozás és lefagyasztás meggátolja a nyers Mindenekelőtt talán arról anyag minőségcsökkenését és beszéljünk, hogy a közvetett biztosítja az egészen kiváló hűtés (sólé) szerepét a hűtő- gyorsfagyasztott készítményi iparban jórészt átvette a közvetlen elpárologtatási rend A gyorsfagyasztási eljárásszerű hűtés, mivel az ilyenhoz egyébként ma már igen berendezéshez kevesebb cső- nagy teljesítményű berendezére van szükség, és a sólénekseket alkalmaznak. Ma már mint hűtőközegnek elmarad olyan borsófagyasztók berendezása következtében a korfőzések is vannak, amelyeknek zió okozta jelentős karbon- teljesítménye 150 t/24 h. Ennek nagyságát talán akkor tudjuk értékelni, ha elgonásó rendszernél ma már sok dőljük, hogy egyetlen ilyen tartás is elmarad. A közvetlen elpárologtatóhelyen ammóniák hűtőközeg berendezés 6 nap alatt termehelyett freont használnak. Itt meg azt a mennyiséget, kell még megemlíteni a hő- amit mi egy idényben termekicserélők területén mutatkozó új irányokat is: simacsöves elpárologtatók helyett spirál és hosszbordás battériák beállítása, amelyek a kisebb vasanyag-igény mellett kisebb ammóniák-igényt is jelentenek. Igen gyakoriak ma már, különösen kisebb hűtőtermekben — a ventillátorokkal egybeépített hőkicserélők, úgynevezett unit coolerok. A gépi berendezésekben általános jelenség a többhengeres, gyorsjáratú, kis energiaigényű, kis súlyú kompresszorok alkalmazása. Az utóbbi időben néhány hűtőházat rotációs kompresszorral láttak el. Ennek elsősorban az az előnye, hogy a gépház lényegesen kisebb teret igényel, mivel a hűtőházak jórészt forgalmi gócpontokban, kikötőkben stb. épülnek, a helymegtakarítás rendkívül fontos és jelentős. De mondjunk néhány szót magukról a hűtőházakról is. Elsősorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy külföldön elsősorban a célszerű elrendezést, a gazdaságos építkezést tartják szem előtt, s az esztétikai szempontok csak másodsorban érvényesülnek. Ami a lényeget illeti, teljesen elhagyták a zárt rendszerűhűtőházakat, mivel a hűtőajtók befagyása rengeteg kellemetlenséget és bajt okozott. Ehelyett nyitott közlekedő utakkal rendelkező, ablakokkal ellátott hűtőházakat építenek, mert ezekben a külső légtérrel való érintkezés a hűtőajtók lefagyását megszünteti, anélkül, hogy a hűtőház energiaigénye a nyitott rendszer következtében emelkedne. Mint új tendenciát, meg kell említenünk a földszintes hűtőházak térhódítását is. Előnyük, hogy az előgyártott elemek alkalmazásának tág teret enged s főleg nagyobb lehetőséget nyújt a teljesen gépesített anyagmozgatásnak is. Ilyen rendszerű hűtőházakat főleg ott létesítenek, ahol nagy és főleg gyors anyagmozgatással számolnak. Igen jelentős az a fejlődés, amit a hús kezelésének technológiájában a gyorselőhűtő alagutakkal elértek. Ezeknek alkalmazása a hús súlyveszteségét 12,1 százalékkal csökkenti, amit azáltal érnek el, hogy a hús a vágás után pihentetés nélkül, azonnal gyors légáramlásé, 0—4 C fok körüli hőmérsékletű alagutakba kerül. A gyorsfagyasztás Világszerte egyre gyorsabban terjed a gyorsfagyasztás sok beállítása csak akkor gazdaságos, ha gyors és folyamatos, nyersanyag-szállítást is lehet biztosítani. A hűtőlánc A hűtött és fagyasztott áruk minőségét biztosítani csak akkor lehet, ha az áru útja a hűtőháztól a fogyasztóig a mesterséges hűtés igénybevétele útján történik. Ezért a baráti és kapitalista államokban egyre nagyobb súlyt helyeznek a különböző hűtő szállítóeszközök minél nagyobb számban való beállítására. A hűtővagonok hűtési megoldásánál a szárazjég alkalmazásától a gépi hűtésig és az eutektikus patronok használatáig szinte minden alkalmazási móddal találkozunk, s hasonló a helyzet a hűtőautóknál is. Minden nagyobb hűtőház és élelmiszerüzem saját gépkocsiparkkal rendelkezik, s így biztosítja, hogy a kellőképpen hűtött és fagyasztott árut a helytelen szállítás ne tegye fogyasztásra alkalmatlanná. Ami a háztartási hűtőgépeket — a hűtőlánc utolsó állomását — illeti, általános törekvés a hermetikus kompresszorok alkalmazása. Ha a külföldi példákat nézzük — fejezte be dr. Róbert Pál iparigazgató — azt látjuk, hogy a hűtőipar technikai és technológiai vonalon egyaránt erőteljesen fejlődik. Navigare necesse este halózni szükséges, és nemcsak a rómaiak idejében volt szükséges, hanem a kereskedelmi hajózás ma is az áruszállítás leggazdaságosabb módja. A hajózás gazdaságosságát jelentősen befolyásolja azonban két körülmény: a hajó befogadóképessége és az áruszállítás sebessége, ami nemcsak a hajó sebességétől, hanem külső körülményektől, például az időjárástól is függ. Egy nagy hajó sok árut szállít, ezért jelentős értéket képvisel és nagy létszámú személyzet szükséges az üzemeltetéséhez. Igen nagy tehát a hajó vezetőjét és kormányosát terhelő felelősség. A hajózásnak biztonságosnak és kockázatmentesnek kell lennie. Érthető tehát az a törekvés, hogy minden időben megpróbálták a technika új eredményeit alkalmazni a hajózás biztonságának növelésére. A második világháború idején kezdték a hadviselő felek alkalmazni a rádióhullámokat tengeralattjárók és repülőgépek észlelésére. Az elvet — mármint azt, hogy a rádióhullámok a különböző közegek határfelületéről visszaverődnek — már régebben is ismerték. Gyakorlati alkalmazására azonban csak a mikrohullámú technika kifejlesztése után kerülhetett sor, mert a gyakor Ut MAGYAR EREDMÉNYEK lat számára felhasználható energia-visszaverődés csak akkor jön létre, ha az alkalmazott rádióhullámok hullámhossza az észlelni kívánt tárgy méreteivel összemérhető. Ezenkívül az ilyen rövid hullámhoszszú rezgések már a fényhez hasonló módon viselkednek, tehát parabolatükör segítségével egyetlen sugárnyalábba koncentrálhatok, fókuszálhatok. Az ez elven működő rádiólokátorok, vagy ahogy az angolok elnevezték, radarkészülékek, különösen a hajózás számára nagy jelentőségűek. Ilyen készülék ernyőjén, éppúgy mint a televízió vevő ernyőjén a kép, kirajzolódik a hajó környezetének térképe, amelyről a hajó kormányosa bármikor, a legnagyobb ködben éppúgy, mint éjjel, a valósággal arányos léptékben leolvashatja a hajó környezetében levő tárgyak távolságát és irányát. Magyarországon a Finommechanikai Vállalat tervezett hajózási célokra alkalmas lokátort és sorozatgyártását az eredményes kísérletek után, ez évben kezdte meg, részben hazai, részben pedig exportigények kielégítésére. Nemcsak tengeri hajók tudják eredményesen használni a lokátort, a folyami hajók kormányzása szempontjából a jó látási viszonyok még inkább szükségesek. Középnagy folyókon, amilyen például a Duna vagy Rajna, a hajózási út igen keskeny, ezért pontosan betartandó. A kormányos munkájához állandóan szükség van a hajók és a parti műtárgyak pontos látására, ezért a sűrű köd a folyamokon a hajózást megbénítja. A nyári időszak kivételével a Dunán gyakori jelenség a kora reggeli köd. Az emiatt kiesett hajózási órák a magyar népgazdaságnak is súlyos károkat okoznak. Másrészt azonban a folyami hajózás a lokátorokkal szemben lényegesen nagyobb igényt támaszt, mint a tengeri hajózás. Az egyik legnehezebben teljesíthető követelmény a legkisebb észlelési távolsággal függ össze. Amíg a tengeri hajónál teljesen kielégítő, ha a lokátorral még észrevehető legközelebbi tárgy 70 méter távolságra van a lokátor antennájától, addig folyami hajókra szerelt lokátoroknál a legkisebb észlelési távolságra 10 méter a követelmény, mert a folyókon gyakori eset éshogy a hajó és a partra-A Balaton középső szakaszának képe a készülék ernyőjén az 5 mérföldes sávban. A kép közepén levő pont a hajó helye, ahonnan a felvétel történt. Balra felül látszik a tihanyi félsziget alsó partvonala, jobbra felül a szántódi rév mólója és a földvári félsziget. A kép jobb alsó sarkában a közelgő vihar látható elmosódott folt formájában. hát különösen jól visszaverik, így ezek a környezetük által visszavert egyéb reflexiók közül jól felismerhetők. Ezenkívül pontos térképet kell készíteni, amely a tereptárgyakat lokátoros szemszögből ábrázolja, a lokátort használó személyzetet ki kell képezni a készülék használatára. A lokátor használatára támaszkodó kormányzás eltér a kormányzás eddigi gyakorlatától, ezért a hajó személyzete sok esetben idegenkedik a készülék használatától. A magyar berendezés antennája a vízszintes síkban parabolatükörrel l°-os szögbe koncentrált, igen rövid, 0,15 mikroszekundumig tartó impulzusokat bocsát ki a 3 cm-es hullámhosszon, másodpercenként ezerszer. Az adóimpulzus kibo HAJÓLOKÁTOR csatásával egyidőben a készonat között mindössze 10 méter távolság van a kijelölt hajózási útvonalon. Európában még csak a Rajnán közlekednek folyami hajók minden időkérő lokátorok segítségével. Ahhoz, hogy a Dunán is hasonló legyen a helyzet, még jelentős beruházásokra van szükség. Nem elég ugyanis a hajókat felszerelni a fokozott követelményeket is jól kielégítő lokátorokkal, hanem a bójákat, parti műtárgyakat, hídpilléreket fel kell szerelni szögreflektorokkal, amelyek a lokátorok által kibocsátott rádióhullámo lék 30 cm átmérőjű katódsugárcsövének közepéről az elektronnyaláb egyenletes sebességgel elindul az ernyő széle felé, abba az irányba, amerre az antenna éppen sugároz. Az elektronnyaláb intenzitása olyan kicsi, hogy az ernyő fluoreszkáló bevonatát nem villantja fel. Ha az adóimpulzus kibocsátását követő időben az antennára a tárgyról visszavert jel visszaérkezik, ez a készülék vevőjére jutva megnöveli az elektronnyaláb intenzitását, és a reflexiók beérkezésének idejére a katódsugárcső ernyőjét megvilágítja. A fényfolt helyének az ernyő középpontjától való távolsága arányos a reflektáló tárgynak a hajótól való távolságával. Az antenna 30 fordulattal percenként körbe forog, ezalatt a fent leírt műveletet a készülék a vízszintes síkban minden irányban elvégzi. A képcső fluoreszkáló bevonatának utánvilágítása olyan nagy, hogy az antenna egy körülfordulásának időtartamáig a fényfoltok láthatók maradnak, így a kormányos szeme előtt kirajzolódik a hajó környezetének pontos képe, mint ahogy az az ábrán is látható. A magyar berendezésen a távolsági lépték 3 fokozatban változtatható, mégpedig úgy, hogy a legnagyobb észlelési távolság 1, 5, illetve 25 tengeri mérföld legyen (1 tengeri mérföld , 1,65 km). A legkisebb észlelési távolság az 1 mérföldes sávban 35 méter, ezen a távolságon túl egy mentőcsónak vagy bója a készülék ernyőjén már jól látható, nyomot hagy. A hajólokátor nemcsak előkelő helyet foglal el a hajózási műszerek között, hanem magas műszaki színvonalat igénylő termékkel gazdagítja a magyar műszeripar gyártmányainak sorát, ami megfelel jelenlegi iparpolitikánk célkitűzéseinek és népgazdasági szempontból sem lebecsülhető jelentőségű. DÁNYI DEZSŐ Az impulzusokat kibocsátó adókészülék, mely a hajó fedélzetén egy külön árbocon nyert elhelyezést. Jól látható felül a sajtalakú antenna, mely állandóan körbe forog. ANYAGTAKARÉKOSSÁC. mnr A kétkedők bizalmatlanságának eloszlatására a gyakorlati bemutatás kétségtelenül a legmeggyőzőbb érv. Ehhez folyamodtak nemrég a Prés- és Kovácsoltárugyárban (PRÉKO) is, ahol 10 nagyüzem mintegy 45 szakembere előtt mutattak be egy új eljárást: a nagynyomású hidraulikus fevétlenítést, ami kifejezetten a süllyesztékes kovácsiparban jelent majd igen nagy előnyt. Érdeklődésünkre Metes Lajos, a Szerszámgépfejlesztő Intézet mérnöke elmondotta, hogy szovjet dokumentáció alapján másfél évvel ezelőtt kezdett hozzá az intézetben a kísérletekhez. Nálunk is — mint általában szerte az országban — gáztüzelésű kemencékben izzítják a kovácsolandó darabokat és azok felületén a gáz hatására 0,5—1 mm, vagy még vastagabb vasoxid réteg (reve) keletkezik. A kisebb darabokat hevítés után vízbe mártják, majd földhöz, vagy kemény tárgyhoz ütögetik, hogy a lehűlt felületes megrepedezett revétől megszabaduljanak. Ez azonban csak részben sikerül — amellett lassú, fárasztó folyamat — és amikor az izzó darabot a süllyesztékbe teszik, a reve sok helyen belesajtolódik az anyagba. Ezért kénytelenek mindenütt jelentős anyagráhagyással dolgozni. Nagynyomású vízfüggöny Az új eljárás kísérletei most végül sikerrel jártak, amiről a bemutatón is meggyőződhettünk. A PREKO- ban lévő 800 tonnás funkciós préshez ma már futószalagon érkeznek a kemencéből a csapágyak nyers izzó darabjai. Közben áthaladnak a nagynyomású hidraulikus revétlenítőn, mégpedig egy 100—120 at. nyomású vízfüggönyön keresztül. A berendezésben 600 mm átmérőjű koralakra hajlított csőre szerelt 11 fúvóka szórja a vizet a kör közepén megfelelő sebességgel átmenő darabokra úgy, hogy a vízsugár optimális beesési szöge 75—85 fok között legyen. Ennek hatására a reve gyakorlatilag teljesen leválik a felületről és tiszta, revementes darabok kerülnek a süllyesztékbe. . Az eljárás előnyei? Igen jelentősek. Nincs revebent orvódás, tehát a tervezett kovácsolási ráhagyás erősen csökkenthető. A vevementes meleg anyag súrlódási értéke kisebb, ezért könnyebben szétoszlik a süllyesztékben. Kisebb koptató hatást gyakorol a süllyesztékre, ezzel növeli annak élettartamát. Amellett rövidebb lesz a forgácsolási idő, kevesebb szerszám szükséges és nem utolsósorban gyorsabb és könnyebb lesz a munka. Például a kísérleti berendezésnél már nem szükséges, mint eddig, műszakonként közel 1000 darab, egyenként 3 kg súlyú csapágyanyagot a munkásnak odaütögetni, hogy leverje a tevét. Pontos üzemi adatok még nem állnak rendelkezésre, de, ha a szovjet eredményeket vesszük alapul, akkor csupán a szerszámtartósság szempontjából 230—300 százalékos növekedéssel lehet számolni. Tekintettel arra, hogy a szóbanforgó csapágy gyűrűfajtából a PREKO-ban 1500 tonnát gyártanak egy év alatt, az előzetes gazdaságossági számítások szerint mintegy 2 millió forint szerszám, 1,3 millió forint értékű golyóscsapágy-anyag és számottevő forgácsolási megtakarítás is jelentkezni fog évente. Hiányzik a felső támogatás Szűcs Imre, a Prés- és Kovácsoltárugyár főtechnológusa úgy nyilatkozott, hogy az eddigi eredmények kielégítőek és üzemükben még további 4 hasonló egységet fognak rövidesen felállítani. A berendezés elkészítése egyszerű, olcsó és mielőbb érdemes lenne másutt is bevezetni, különösen ott, ahol alakosabb darabok süllyesztékes sajtolása folyik; az új rendszerű fevétlenítőt sokrétű üzemi tapasztalatok alapján ily módon tovább lehet majd tökéletesíteni. Ezzel mi is teljes mértékben egyetértünk, de meg kell jegyeznünk, hogy igen hiányoltuk a bemutatón a főhatóság képviselőjét és még valamit. Azt, hogy tudtunkkal a kovácsolóiparnak még ma sincsen ügyintéző szakreferense a KGM-ben. SARBÓ GYÖRGY Lengyelországban jövőre országos leltározás lesz, amely kiterjed a lengyel állam egész ingó és ingatlan vagyonára. Eddig körülbelül tízezer leltározási szakembert képeztek ki tanfolyamokon. Az első próbaleltározást a lengyel vegyiparban már megkezdték. (MTI) Hivatalos közlés szerint Jordánia déli részén gazdag réz és mangánérc lelőhelyekre bukkantak. (Neue Zürcher Zeitung) Csehszlovákia építőanyagiparának fejlesztésére 3 év alatt több mint 10 milliárd koronát fordítanak majd, s ezzel kapacitását megkétszerezi. (Rudé Praven A Német Demokratikus Köztársaság a következő hét éves terve során meg kívánja kettőzni villamosenergia termelését. (Neues Deutschland) Sajtóértesülések szerint az első félévben 78 milliárd lírát tettek ki Olaszországban a külföldi tőkeberuházások, s ezzel 30 százalékkal növekedtek az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. (Financial Times) Az Angol Országos Széntanács az elkövetkezendő 12 hónapon belül 60 tárna bezárását tervezi. (Financial Times) Bécsi jelentés szerint Ausztria az év első felében 1550 millió Schilling értékű árut importált az európai szocialista államokból, a múlt évi 1263 millióval szemben. Ausztria behozatalának 11,1, kivitelének pedig 126 százaléka jut a szocialista országokra. in Mindenkit Érdekel . Az elmúlt két hétben a következő, az ipart érintő rendelkezések jelentek meg. Építésügyi Értesítő: az építési kivitelezési értékhatárokról rendelkezik a 80/1959. (Ép. Ért. 36.) É. M. számú utasítás. Erdészeti Értesítő: Az állami erdőgazdaságok és bányászati trösztök, valamint Vállalatok között a bányászati faanyagokkal kapcsolatos mennyiségi és minőségi kifogások szakértői felülvizsgálatáról szólA nehézipari miniszter és az országos erdészeti főigazgató 43/1959. (Érd. I. 36.) OEF számú együttes utasítása. Kohó- és Gépipari Közlöny: Az új terv- és prémiumrendszert tartalmazza a 9215/1959. KGM számú utasítás. Az említett utasítás végrehajtásáról szól a 9216/1959. KGM számú utasítás. Munkaügyi Közlöny: a függőpályák üzemére vonatkozó balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály életbeléptetését rendeli el a 124/1959. (20—21.) Mű. M. számú utasítás. Nehézipari Értesítő: Az 1960. évi vegyipari vállalati és ágazati tervjavaslat elkészítését szabályozza a 74/1959. NM számú utasítás. Magyar Közlöny: Az állami beruházások műszaki tervezéséről szól a 9/1959. (IX. 1.) É. M. számú rendelet. A párt-, állami és tömegszervezeti ösztöndíjasok technikumi oktatását szabályozza a 7/1959. (IX. 1.) M. M. számú rendelet. Felsőfokú munkavédelmi tanfolyam létesítését rendeli el az 1028/1959. (VIII. 27.) Korm. sz. rendelet.