Műszaki Élet, 1961. július-december (16. évfolyam, 14-26. szám)
1961-07-06 / 14. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM. ## •ArIC MŰSZAKI A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA ARA 2.50 ^j DUOS 6. c n ' x. t—^ T elon-és kenderipar problémái — Ami nincs benne az ítéletben A színes televízió — Hang és fényjátékok — Túlságosan magasak az anyagkészletek — Mi a helyzet a perlitfronton? MŰANYAGOKaSabaLm A szintetikusan előállított makromolekulás anyagok jellemző sajátságai, mechanikai, termikus, villamos viselkedésük arra mutat, hogy ezeket a tényezőket elsősorban a szerkezeti felépítés és csupán másodsorban az alkotóelemek minősége és mennyisége határozza meg. Ezért a műanyagok elmélete lényegében a molekulaszerkezetek elmélete. Természetesen az összetétel sem közömbös, már csak azért sem, mert a molekulaszerkezetre lényeges befolyása van. A műanyagok alkalmazása szempontjából akár villamos szigetelőanyagról, szerkezeti anyagról, korrózióvédő bevonatról, vagyépítészeti alkalmazásról legyen szó, kiemelkedő szerephez jut a jellemző adatok hőmérsékletfüggése. /I molekula felépítése . A hőre lágyuló anyagok fonalas, keresztkötésekkel nem kapcsolt molekulái a hőmérséklet emelkedésével a teljesen rideg állapottól a fokozatos lágyuláson keresztül a teljesen megolvadt, folyékony halmazállapotig mindent megengednek. Képlékeny állapotukban könynyen, jól alakíthatók, oldószerekben oldhatók. Legfontosabb képviselőik a plexiüveg, a PVC, a polisztirol, a politelén. A hőre keményedő duroplasztikus műanyag gömbszerű molekulái sokszorosan kapcsolódnak egymáshoz. Hevítve lényegében nem változik: magas hőmérsékleten bomlik anélkül, hogy előzőleg megolvadna. Nem oldható, gyakorlatilag nem is duzzad. Alakítását még a polimerizáció, illetve a térhálós szerkezet kialakulása előtt kell elvégezni. Ide tartoznak a különböző fenolgyanták, az aminoplasztok, az epoxigyanták, alkidgyanták, a szilikonok. A műanyagok harmadik csoportját alkotják a rugalmas elasztomerek, amelyek fonalszerű makromolekulákból állnak, kevés térhálósító keresztkötéssel. Ezek is hőre bomlanak anélkül, hogy megolvadnának. Alakításuk még a térhálósítás előtt történik. Nem oldódnak, de megfelelő szerekben duzzaszthatók. Ebbe a csoportba tartozik a szintetikus gumi. A két diagramm egy-egy jellegzetes termoplasztikus, illetve duroplaszitikus anyag húzószilárdságának a hőmérsékletfüggését mutatja be. A hőre lágyuló anyagok kedvező tulajdonságait, mint például az egyszerű és könnyű megmunkálhatóságot, a szívósságot, a hajlékonyságot, a kitűnő villamos jellemzőket kellemetlenül ellensúlyozza a túlzott hőmérsékletfüggés, különösen ha a lágyulás már nagyon alacsony hőmérsékleten bekövetkezik. Teljesen érthető tehát az utóbbi éveknek az az igyekezete, hogy a hőre lágyuló anyagok olvadási, illetve lágyulási hőmérsékletét mind magasabbra emeljük fel. Nagyszerű lehetőséget adott erre a hipermolekuláris struktúrának a mechanikai sajátságokra gyakorolt hatása. Irányított szerkezet Ismeretes, hogy a különböző alakítási eljárások, a kalanderezés, a ■hengerlés, vagy a nyújtás során fellépő külső erőhatások eredményeképpen az anyag mechanikai sajátságaiban erős irányítottság lép fel. Elképzelhető, hogy ha belső, molekuláris erőkkel biztosítjuk a molekulák párhuzamos, kristályszerű rendezettségét, ezzel döntő módon befolyásolhatjuk a mechanikai jellemzőket. A szimmetrikus felépítésű fonalmolekuláik megkönnyítik a kristályos rendeződést, a szabálytalanul elágazó makromolekulák viszont lehetetlenné teszik azt. Jó példa erre a polietilén, amely előállítási technológiájától függően szabályos vagy ágas-bogas alakzatban polimerizálódik és ennek megfelelően többé vagy kevésbé kristályos anyagot szolgáltat. A műanyagtechnika újabb fejlődésének egyik legkiemelkedőbb eredménye, hogy sikerült olyan katalizátorokat találni, amelyek az alapmolekulákat megszabott rendben fűzik markromolekulaláncokká. Az ilyen izotaktikus polimerek a korábbival azonos vegyi összetételük ellenére egészen új anyagokként hatnak. A polipropilén olvadáspontja például — 35 C°-ról 160—170 C°-ra emelkedik, a polisztirolé 85 C°-ról 230 C°-ra. A magasabb hőállóságért és az élettartam növeléséért folyó harc egyéb frontokon is teljes erővel folyik. A sziliciummal és fluorral kombinált makromolekulák nagyobb ellenállóképességének felismerése hozta létre a műanyagfejlesztés „félszerves” irányzatát. A nitril-csoport bevitelével (például akrilnitril és triklórszilán hozzáadásával) jelentősen javítható az oxidációval és a szerves anyagok duzzasztó hatásával szembeni ellenállás. Ismét más úton indult el a szovjet Adrianov és iskolája. Az alumíniummal, titánnal és arzénnel polimerizált metallorganikus vegyületek makromolekulái a szilikonokat is jóval felülmúlják hőállóság tekintetében. Az aril és az alkil oldalláncokkal (Folytatása a 10. oldalon.) mg mi Kis hajó kétszemélyes kabinnal, üvegbetétes műanyagból Ötrészes fényképezőgépváz nagyszikártságú polisztirénből, fényzáró illesztéssel Faliszt töltőanyaggal sajtolt fenol- Polietilén húzószilárdságának hőm A- ■ gyanta húzószilárdságának hőmérséksékletfüggése felfüggése Politénből készült 1,5 literes szobai öntöző kanna Kis autóbusz a végszövetbetétes műanyagból NYÁRI FEJTÖRŐ Mint legutóbbi számunkban közöltük — az elmúlt évekhez hasonlóan — az idén is megrendezzük nyári pályázatunkat. Hat héten keresztül közöljük kérdéseinket és a legtöbb pontot szerzők nyerik el az értékes díjakat. I. díj az Orion Gyár televízió vevőkészüléke, II. díj a Csillaghegyi Lenárugyár 5 méter nyomott félnylon ballonja, III. díj a Fémlemezipari Művek mérnöki körzőkészlete, IV. díj a Palma Gumigyár felfújható gumimatraca, V. díj az Alumíniumgyár 6 literes Kukta fazeka, VI. díj a Bőrfeldolgozó Vállalat bőröndje, VII. díj az Angyalföldi Bútorgyár könyvespolca, VIII. díj a Szemüvegkeret-gyár napszemüvege. Ezen kívül — a pontversenytől függetlenül — az adott forduló legjobb pályázói között értékes könyvjutalmakat osztunk szét. Minden egyes kérdés megválaszolása pontot jelent a pályázóknak, sőt a részleteiben jó válaszok is — a felelet értékéhez képest — elnyerik a jó feleletre adott pontszámok egy részét A pályázaton jeligével is lehet indulni, a jeligének azonban minden fordulóban ugyanannak kell lennie.. Kérjük, hogy jeligeként egy szót és egy számot adjanak meg a pályázók, nevüket pedig sajt borítékban közöljék. A jeligés pályázók neveit lapunkban csak akkor közöljük, ha jutalomban részesülnek. A pályázat csak akkor érvényes, ha a lapban közölt pályázati szelvényt is beküldik. Egyforma pontszám esetében sorsolással döntünk. Az első forduló kérdései: 1. feladat: Egy kocka 12 élére helyezzük 1—12-ig az egész számokat úgy, hogy minden lap mentén, valamint az egymással párhuzamos éleken a számjegyek összege egyenlő legyen. (10 pont) 2. feladat: Két azonos méretű és anyagú, tehát azonos kapacitású, zérus potenciálú gömb közül az egyiket P-potenciálra töltjük. Ennek energiája, mint ismeretes E -Va C U2 lesz. A másikon nincs töltés ps ■így energiája zérus. A két gömböt összeérintjük és ekkor az U■potenciálú gömbből a zérus potenciálú gömbbe töltések vándorolnak k át, mindaddig, míg a töltések ki nem egyenlítődnek. Ekkor közös potenciáljuk U'2 lesz. A két gömböt ismét eltávolítjuk egymástól és megvizsgáljuk az energiájukat. Ez a kettőben együttesen E’ = 2 . 1/2 C U2 = 1/4 C U2 Ez azonban fele a kezdeti energiának. Induktivitás nincs. Kérdés: hova lett az eredeti energia másik fele? (10 pont) 3. feladat: Mit kell tennie egy lökhajtásos repülőgép pilótájának, hogy egy, a pilóta által választott pontban „hangrobbanás” keletkezzék? Hogyan érhető el „hangrobbanás” egy egyenletesen gyorsuló sebességű rakétával? Egyszerűség kedvéért felteszszük, hogy a mozgás síkban történik. (10 pont) Az első forduló válaszainak beküldési határideje július 20. KÉRDEZZEN ÖN! Május 17-i számunkban hirdettük meg „Kérdezzen ön” című pályázatunkat. Sajnos, egyetlen olyan kérdés sem érkezett, amelyre az első díjat kiadhattuk volna. Ezért a pályázati jutalmakra szánt összeget úgy osztottuk fel, hogy a II. díjat 500, a harmadik díjat pedig 300 forintra emeltük fel és egy helyett két III. díjat adunk ki. A II. díjat és az ezzel járó 500 Ft-ot Némethy László (Debrecen, Cegléd u. 1.) nyerte, a két III .díjat és az ezzel járó 300—300 Ft-ot pedig Kovács László (Bp., XII., Kapitány u. 1.) és Bodrogi József (Bp., XV., Beller Imre u. 86.)