Műszaki Élet, 1961. július-december (16. évfolyam, 14-26. szám)

1961-07-06 / 14. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM. ## •ArI­­C MŰSZAKI A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA ARA 2.50 ^j DUOS 6. c n ' x. t—^ T­ e­lon-és kenderipar problémái — Ami nincs benne az ítéletben A színes televízió — Hang és fényjátékok — Túlságosan magasak az anyagkészletek — Mi a helyzet a perlitfronton? MŰANYAGOKaSabaLm A szintetikusan előállított mak­romolekulás anyagok jellemző sa­játságai, mechanikai, termikus, villamos viselkedésük arra mu­tat, hogy ezeket a tényezőket el­sősorban a szerkezeti felépítés és csupán másodsorban az alkotó­elemek minősége és mennyisége határozza meg. Ezért a műanya­gok elmélete lényegében a mole­kulaszerkezetek elmélete. Termé­szetesen az összetétel sem kö­zömbös, már csak azért sem, mert a molekulaszerkezetre lé­nyeges befolyása van. A műanyagok alkalmazása szempontjából akár villamos szi­getelőanyagról, szerkezeti anyag­ról, korrózióvédő bevonatról, vagy­­­építészeti alkalmazásról legyen szó, kiemelkedő szerep­hez jut a jellemző adatok hő­mérsékletfüggése. /I molekula felépítése . A hőre lágyuló anyagok fo­­­­nalas, keresztkötésekkel nem kapcsolt molekulái a hőmérsék­let emelkedésével a teljesen ri­deg állapottól a fokozatos lágyu­láson keresztül a teljesen meg­olvadt, folyékony halmazálla­potig mindent megengednek. Képlékeny állapotukban köny­­nyen, jól alakíthatók, oldószerek­ben oldhatók. Legfontosabb kép­viselőik a plexiüveg, a PVC, a polisztirol, a politelén. A hőre keményedő duroplasz­­tikus műanyag gömbszerű mo­lekulái sokszorosan kapcsolód­nak egymáshoz. Hevítve lénye­gében nem változik: magas hő­mérsékleten bomlik anélkül, hogy előzőleg megolvadna. Nem oldható, gyakorlatilag nem is duzzad. Alakítását még a polime­­rizáció, illetve a térhálós szer­kezet kialakulása előtt kell elvé­gezni. Ide tartoznak a különbö­ző fenolgyanták, az aminoplasz­­tok, az epoxigyanták, alkidgyan­­ták, a szilikonok. A műanyagok harmadik cso­portját alkotják a rugalmas elasztomerek, amelyek fonalsze­rű makromolekulákból állnak, kevés térhálósító keresztkötés­sel. Ezek is hőre bomlanak anélkül, hogy megolvadnának. Alakításuk még a térhálósítás előtt történik. Nem oldódnak, de megfelelő szerekben duzzasztha­­tók. Ebbe a csoportba tartozik a szintetikus gumi. A két diagramm egy-egy jel­legzetes termoplasztikus, illetve duroplaszitikus anyag húzószilárd­ságának a hőmérsékletfüggését mutatja be. A hőre lágyuló anyagok ked­vező tulajdonságait, mint pél­dául az egyszerű és könnyű meg­­munkálhatóságot, a szívósságot, a hajlékonyságot, a kitűnő villa­mos jellemzőket kellemetlenül ellensúlyozza a túlzott hőmér­sékletfüggés, különösen ha a lá­gyulás már nagyon alacsony hő­mérsékleten bekövetkezik. Tel­jesen érthető tehát az utóbbi éveknek az az igyekezete, hogy a hőre lágyuló anyagok olvadási, illetve lágyulási hőmérsékletét mind magasabbra emeljük fel. Nagyszerű lehetőséget adott er­re a hipermolekuláris struktúrá­nak a mechanikai sajátságokra gyakorolt hatása. Irányított szerkezet Ismeretes, hogy a különböző alakítási eljárások, a kalandere­­zés, a ■hengerlés, vagy a nyújtás során fellépő külső erőhatá­sok eredményeképpen az anyag mechanikai sajátságaiban erős irányítottság lép fel. Elképzel­hető, hogy ha belső, molekulá­ris erőkkel biztosítjuk a moleku­lák párhuzamos, kristályszerű rendezettségét, ezzel döntő mó­don befolyásolhatjuk a mechani­kai jellemzőket. A szimmetrikus felépítésű fonalmolekuláik meg­könnyítik a kristályos rendező­dést, a szabálytalanul elágazó makromolekulák viszont lehetet­lenné teszik azt. Jó példa erre a polietilén, amely előállítá­si technológiájától függően szabá­lyos vagy ágas-bogas alakzatban polimerizálódik és ennek meg­felelően többé vagy kevésbé kristályos anyagot szolgáltat. A műanyagtechnika újabb fejlődé­sének egyik legkiemelkedőbb eredménye, hogy sikerült olyan katalizátorokat találni, amelyek az alapmolekulákat megszabott rendben fűzik markromolekula­­láncokká. Az ilyen izotaktikus polimerek a korábbival azonos vegyi összetételük ellenére egé­szen új anyagokként hatnak. A polipropilén olvadáspontja pél­dául — 35 C°-ról 160—170 C°-ra emelkedik, a polisztirolé 85 C°-ról 230 C°-ra. A magasabb hőállóságért és az élettartam növeléséért folyó harc egyéb frontokon is teljes erővel folyik. A sziliciummal és fluorral kombinált makromole­kulák nagyobb ellenállóképessé­­gének felismerése hozta létre a műanyagfejlesztés „félszerves” irányzatát. A nitril-csoport bevi­telével (például akrilnitril és triklórszilán hozzáadásával) je­lentősen javítható az oxidáció­val és a szerves anyagok duz­zasztó hatásával szembeni ellen­állás. Ismét más úton indult el a szovjet Adrianov és iskolája. Az alumíniummal, titánnal és ar­zénnel polimerizált metallorga­­nikus vegyületek makromoleku­lái a szilikonokat is jóval felül­múlják hőállóság tekintetében. Az aril és az alkil oldalláncokkal (Folytatása a 10. oldalon.) mg mi Kis hajó kétszemélyes kabinnal, üvegbetétes műanyagból Ötrészes fényképezőgépváz nagyszi­k­­ártságú polisztirénből, fényzáró il­lesztéssel Faliszt töltőanyaggal sajtolt fenol- Polietilén húzószilárdságának hőm A­- ■ gyanta húzószilárdságának hőmérsék­­sékletfüggése felfüggése Politénből készült 1,5 literes szobai öntöző kanna Kis autóbusz a végszö­ve­tbetétes műanyagból NYÁRI FEJTÖRŐ Mint legutóbbi számunkban közöltük — az elmúlt évekhez hasonlóan — az idén is megrendezzük nyári pályázatunkat. Hat hé­ten keresztül közöljük kérdéseinket és a legtöbb pontot szerzők nyerik el az értékes díjakat. I. díj az Orion Gyár televízió vevőkészüléke, II. díj a Csillaghegyi Lenárugyár 5 méter nyomott félnylon ballonja, III. díj a Fémlemezipari Művek mérnöki körzőkészlete, IV. díj a Palma Gumigyár felfújható gumimatraca, V. díj az Alumíniumgyár 6 literes Kukta fazeka, VI. díj a Bőrfeldolgozó Vállalat bőröndje, VII. díj az Angyalföldi Bútorgyár könyvespolca, VIII. díj a Szemüvegkeret-gyár napszemüvege. Ezen kívül — a pontversenytől függetlenül — az adott forduló legjobb pályázói között értékes könyvjutalmakat osztunk szét. Minden egyes kérdés megválaszolása pontot jelent a pályázók­nak, sőt a részleteiben jó válaszok is — a felelet értékéhez képest — elnyerik a jó feleletre adott pontszámok egy részét A pályázaton jeligével is lehet indulni, a jeligének azonban minden fordulóban ugyanannak kell lennie.. Kérjük, hogy jelige­ként egy szót és egy számot adjanak meg a pályázók, nevüket pedig sajt borítékban közöljék. A jeligés pályázók neveit lapunkban csak ak­kor közöljük, ha jutalomban részesülnek. A pályázat csak akkor érvényes, ha a lapban közölt pályázati szelvényt is beküldik. Egyforma pontszám esetében sorsolással döntünk. Az első forduló kérdései: 1. feladat: Egy kocka 12 élére helyezzük 1—12-ig az egész számokat úgy, hogy minden lap mentén, valamint az egymással párhuza­mos éleken a számjegyek össze­ge egyenlő legyen. (10 pont) 2. feladat: Két azonos méretű és anya­gú, tehát azonos kapacitású, zé­rus potenciálú gömb közül az egyiket P-potenciálra töltjük. En­nek energiája, mint ismeretes E -­Va C U2 lesz. A másikon nincs töltés ps ■így energiája zérus. A két göm­böt összeérintjük és ekkor az U­­■potenciálú gömbből a zérus po­tenciálú gömbbe töltések vándo­rolnak k át, mindaddig, míg a töltések ki nem­ egyenlítődnek. Ekkor közös potenciáljuk U'2 lesz. A két gömböt ismét eltávo­lítjuk egymástól és megvizsgál­juk az energiájukat. Ez a kettő­ben együttesen E’ = 2 . 1/2 C U2 = 1/4 C U2 Ez azonban fele a kezdeti ener­giának. Induktivitás nincs. Kér­dés: hova lett az eredeti ener­gia másik fele? (10 pont) 3. feladat: Mit kell tennie egy lökhajtá­­sos repülőgép pilótájának, hogy egy, a pilóta által választott pontban „hangrobbanás” kelet­kezzék? Hogyan érhető el „hang­­robbanás” egy egyenletesen gyorsuló sebességű rakétával? Egyszerűség kedvéért feltesz­­szük, hogy a mozgás síkban tör­ténik. (10 pont) Az első forduló válaszainak beküldési határideje július 20. KÉRDEZZEN ÖN! Május 17-i számunkban hirdet­tük meg „Kérdezzen ön” című pályázatunkat. Sajnos, egyetlen olyan kérdés sem érkezett, amely­re az első díjat kiadhattuk volna. Ezért a pályázati jutalmakra szánt összeget úgy osztottuk fel, hogy a II. díjat 500, a har­madik díjat pedig 300 forintra emeltük fel és egy helyett két III. díjat adunk ki. A II. díjat és az ezzel járó 500 Ft-ot Némethy László (Debrecen, Cegléd u. 1.) nyerte, a két III .díjat és az ezzel járó 300—300 Ft-ot pedig Kovács Lász­ló (Bp., XII., Kapitány u. 1.) és Bodrogi József (Bp., XV., Beller Imre u. 86.)

Next