Műszaki Élet, 1964. július-december (19. évfolyam, 14-27. szám)

1964-07-02 / 14. szám

NAPIRENDEN: AZ A Népgazdaságunknak ma k központi problémája a munkaerőmérleg egyensú­lyának biztosítása. Minden szerv kutatja, hol lehetne feltárni újabb munkaerő­tartalékokat. Az iparban '’■‘évente sok millió tonnányi anyagot kell megmozgatni, ezért e munka gazdaságos, korszerű megszervezése a népgazdaság valamennyi ágazatában rendkívül nagy munkaerőtartalékot szaba­díthat fel. Az MTESZ vezetősége a több tagegyesületben folyó anyagmozgatással kapcso­latos tevékenység összefo­gására anyagmozgatási köz­ponti bizottságot szervez. Megkértük Sasfi Imrét, a bizottság szervezésével meg­bízott titkárt, adjon tájé­koztatást feladataikról. Anyagmozgatási központi bizottság szervező bizottság megje­lentette az „MTESZ Anyagmozgatási­ Közlemé­nyek” 1. számát. mozgatási Közlemények” — A III. anyagmozgatási kiadása hozzájárulhat a konferencia — kezdte tájé­­felesleges munkák meg­­koztatóját Győrfi Endre — szüntetéséhez azzal, hogy ezúttal sem kívánt az a szakemberekkel mégis­ anyagmozgatás valamennyi merteti az egyes szakágak összefüggésével foglalkozni, zatokban elért eredménye- hanem munkáját határo­két és a felmerülő problé­­zottabban körvonalazott té­mákat. — A most megjelent 1. szám — mondotta Pósa István — tájékoztat a tag­egyesületekben, így a Gép­ipari Tudományos Egyesü­letben, a Magyar Kémiku­sok Egyesületében, vala­mint a Textilipari Mű­szaki és Tudományos Egye­sületben folyó anyagmoz­gatási munkáról. Foglalko­zik továbbá a lap az OMFB keretében alakult ruletre korlátozta. A fő téma, és egyben a konfe­rencia címe: technológiai folyamatok anyagmozgatá­sának gépesítése és szerve­zése. Ez a megfogalmazás egyrészt azt szándékozta hangsúlyozni, hogy a prob­lémát folyamatában kell vizsgálni, másrészt viszont azt, hogy csak technoló­giailag is összefüggő, azaz rövidebb, egy-egy üzem, sőt többnyire csak műhely Anyagmozgatási Állandó vagy műhelyrész munkáját feladataival és magában folyama-Bizottság munkamódszereivel. Az ál­landó bizottság az anyag­­mozgatás népgazdasági ver­tékát kíván tárgyalni. A „technológiai folyamat” ki­fejezést természetesen a tikális folyamatára való te- legtágabb értelemben kell itt használni, ideértve nemcsak a megmunkálási technológiákat, hanem pél­dául a raktári és a rako­dási munka technológiáját is. — Kik vettek részt a konferencián? A konfernciának sikerült még az előző konferen­ciáknál is nagyobb mér­tékben mozgósítani a tár­sadalmi erőket, és ezen be­lül különösen örvendetes, hogy növekedett a konfe­rencia rendezésében közre­működő társegyesületek száma. Sőt, a konferencia rendezősége igyekezett még olyan ágazat szakemberei­nek is teret adni, akik ed­dig még társadalmi egye­sületben nem tömörültek­ a raktározás szakemberei­nek. Nem érdektelen meg­említeni azt sem, hogy a konferencia előadásainak közel a felét külföldi szak­emberek tartották. — A konferencia fő té­mája az anyagmozgatás gé­pesítése és szervezése volt. Gépesíteni, szervezni az ön­kintettel különös figyelmet — A bizottság legfontos fag fordítani az üzemi és jabb feladata lesz az raktári belső anyagmozgó- MTESZ tagegyesületeiben tásra, valamint a külső folyó anyagmozgatási tévé- anyagmozgatással való ösz­­kenység koordinálása, az­szefüggésekre. Anyagmozgatási Köz­emé­nyek tapasztalata­­a konferen­egyesületekben dolgozó A közlemények 1. száma anyagmozgatási szakember már tükrözi azt a műn­­vek együttműködésének hát, amelyet társadalmi és megteremtése. Ezt a szere- gazdasági szerveink az pet eddig a Gépipari Tv- anyagmozgatás területén dományos Egyesület emelő-, már elindítottak. Több be­szálltó­ és a­rrtógép sok- sim jó foglalkozik azok­­ban osztálya igyekezett betol­­kai a nagyüzemekkel, ahol k­­ell ” tekinteni lem­, azonban az anyag- a technológiára épült SazdLink mozgatás ma már minden anyagmozgatási problémát iparágban annyira előtérbe többé-kevésbé megoldották, , nek kell azért tekinteni azt, hogy népgazdaságunk egyik „főpénztárosa”, a merült, hogy az­ eddiginél mint például az ’Egyesült Magyar Beruházási Bank hatékonyabban lehet a két­ , m.A gépgyár Dinamó- vo­zgatója külön elé­réssel az MTESZ-en belül, gyárában, vagy a Magyar *., szervezett formában fog­ Országos Söripari Vállalat .alkotni. nál. — Az anyagmozgatási — Mivel központi bizottság — foly­­koztató a­latja Sasfi Imre — segíteni foglalkozni? kívánja az OMFB Anyag­milyen módon lehetne biz­tosítani, hogy véges anyagi kíván a tájé- erőforrásainkból az anyag­­későbbiekben gépesítésére for­ditható eszközöket a leg­- Ez évben valószínűleg megfelelőbb helyen és mó­­nozgatási Állandó Bízott- még egy szám jelenik meg, de" felvetettél­ Sehogy ^-----_________ ohhon c mán »műtőn«!»,. Dan­ielvetexie azt is, hogy­­ biztosí­az egyes vállalatok ^ « « JSE* A" miképpen lehetne biztosí­mozgatási szervek munka- kívül szó lesz az anyag- , át, továbbá hatékonyan mozgatás tervezéséről, egye- CSJ'm . vdl'l'“u']" ezre kívan működnn az temi tanszékek, kutatóinté- kezv­etlen érdekelt anyagmozgatással kapcso­­zetek, vállalatok fejlesztési *** atos ismeretterjesztés és tevékenységéről, a KGST-n műszaki propaganda terü- belüli anyagmozgatási ker­­etén, s egy anyagmozgó- désekről. Tájékoztatni kí­­ási szakfolyóirat kiadását vánjuk olvasóinkat az is szeretné előmozdítani, anyagmozgatással kapcsol Ennek első lépéseként a Mtos hazai és külföldi ese­ményekről, az MTESZ-tag­­egyesületek rendezvényei­ről. Az anyagmozgatási köz­ponti bizottság szervezésé­vel, és az „MTESZ Anyag­­mozgatási Közleménye ké­pesítésében. — Milyen kát szerzett cián? — A konferencia hatá­rozatai a többi között azt tükrözik, hogy saját mun­kánk javítása, de az anyagmozgatással foglal­kozó minden szerv mun­kájának előbbremozdítása érdekében is a lehető leg­szélesebb társadalmi ala­megjelenésével egy időben bukta ki,l támaszkodnunk, zajlott le a Gépipar; Tudó- f­hez . kerjük va­lmennyi Erről Kósa Istvántól, az manyos Egyesület emelő-, ^SS^a tfmoStLátTM anyagmozgatás, Köztemé- szállító- és aprítógépek _ problémák haté-­­­vek” szerkesztőjétől két­ szakosztálya, az Országos , t, , Műszaki Fejlesztési Rtv.Itt kony megoldásához azon­t­ali tajekoztatást. Műszaki fejlesztési Bizott­ . társadalmi eevesít­— Az ipar minden áeá­­sa­, valamint az MTESZ ,an a. társadalmi egyesu az ipar minden aga tauoavMii­»*« ill.1 leti erők önmagukban nem Jan az anyagmozgatási tocD tagegyesülete altal ____A ___________ problémák egész tömege rendezett III. anyagmozga jelentkezik, így a legkü- ’■ősi konferencia k­lönbözőbb munkaterületen elegendőek. A konferencia ezért egyebek között arra kérte fel a megalakulás előtt álló MTESZ Anyag­­mozgatási Központi Bizott­ságot, hogy szervezzen va­lamennyi érintett gazda­sági ágazat bevonásával Megkértük Győrfi End­­egy felsőszintű ankétot az miatt ez nagyon sok pár­ rét, a konferencia szervező anyagmozgatás szervezeti huzamos munkával és­ az titkárát, hogy tájékoztas­ fejlesztéséről és a gépellá­­ezők szétforgácsolásával son bennünket a konferen­­tás biztosításáról, jár. Az „MTESZ Anyag- dia munkájáról. TELEK ÉVA dolgozó szakemberek kény­telenek rendszeresen fog­lalkozni anyagmozgatási problémákkal is. A mun­katerületek hasonlósága Technológiai folyamatok anyagmozgatásának g­yesítése és szervezése Az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület lakásépíté­si bizottsága és épületszer­kezeti és technológiai szak­osztálya ülésén Zoltán László és Hajós György beszámolt június 19-én az Európai Gazdasági Bizott­ság áprilisban Prágában megtartott „lakásépítés ipa­rosítása” szemináriumáról. A Közlekedéstudományi Egyesület július 3-án és 4- én országos vezetőségi ta­pasztalatcsere értekezle­tet rendez a Technika Házában. Az értekezlet részvevői megtekinthetik az Erzsébet-híd építését, az Andor utcai garázst, továb­bá a Keleti pályaudvaron a korszerű vonóerőpark bemutatóját. A Gépipari Tudományos Egyesület által 1963-ban megrendezett „Sió-kong­resszus” eredményeképpen májusban megalakult a „Sió-völgy bizottság”. A bizottság elnöke Breinich Miklós, az OVF igazgató­­helyettese, titkára dr. Szép Andor, az OT főelőadója, ügyvezető titkára pedig Elek Zoltán, a Magyar Be­ruházási Bank főosztályve­zetője. ★ Bukarestben a román textilipari kutatók július elején megrendezendő kon­ferenciáján Lay Márton és Miklovicz Andrásné vesz részt a Textilipari Műszaki és­ Tudományos Egyesület képviseletében. Győrfi Endre, Sasfi Imre és Pósa István az anyagmozgatási konferencián 2 SIIMAKI ÉLEI MŰSZAKI JÜJÜT Az MTESZ „Tudomány és Technika” Filmklubja az IBUSZ-szal kötött meg­állapodás alapján társas­­utazást■ szervez Athénba szeptember 19. és 27. kö­zött a Nemzetközi Tudomá­nyos Film­szövetség XVIII. kongresszusa és a népszerű tudományos filmek XVIII. nemzetközi fesztiválja al­kalmából. A RISEM konferenciá­ján — amelyet az idén Moszkvában rendeznek meg július 5-től 16-ig — az Építőipari Tudományos Egyesület képviseletében dr. Kunst György és Balázs György, a Szilikátipari Tudományos Egyesület kép­viseletében pedig dr. Tamás Ferenc és Varga Imre vesz részt Az Országos Magyar Bányá­szati és Kohászati Egyesület olajbányászat szakosztálya és a Kőolajipari Tröszt pályáza­tot hirdet a kőolajbányászat legaktuálisabb kérdéseivel foglalkozó pályamunkák elké­szítésére. A legjobb pályamű­vek 4000, 2500 és 2 db 1500 fo­rintos díjban részesülnek. A beküldési határidő: 1961. októ­ber 31. Felvilágosítást az egye­sület olajbányászati szakosztá­lya ad.★ Az Optikai, Akusztikai, Filmtechnikai Egyesület küldöttjeként Vajda Zol­tán, a Magyar Rádió mun­katársa Londonba, utazik, a július 6. és 12. között megtartandó mágneses jel­rögzítési konferenciára. A Nemzetközi Audio- Vizuális Technikai Köz­pont belgiumi titkársága november 26-tól 29-ig rendezi meg Belgiumban a magyar műszaki-tudomá­­nyos filmek bemutatóját. A tudományos egyesületek javaslataiból: Főmechanikus tanácskozás A Gépipari Tudományos Egyesület rendezésében 1964. június 5-én megtartott főmechanikus tanácskozás résztvevői örömmel vették tudomásul, hogy a KGM intézkedéseket tett a központi gépjavítás megvalósítá­sára. Ezzel megtörtént az első lépés annak érdekében, hogy a karbantartás megközelíthesse az ipari termékek gyártásának technikai szintjét. A résztvevők messzemenően egyetértettek azzal a törekvéssel és alapelvvel, hogy csak jól megszervezett­­ és garantáltan jó minőségű javítás képes az ipar igé­nyeit kielégíteni. Ennek érdekében szükségesnek tar­tották, hogy a Gépipari Tudományos Egyesület Szer­számgép Szakosztályának tmk-szakbizottsága a leg­messzebbmenőkig támogassa az állami szervek ilyen irányú munkáit,­­nyújtson segítséget a speciális szak­mai területek kialakításában; véleményezze a központi gépjavítás megvalósítására irányuló terveket és tanul­mányokat, és javaslatokkal támogassa ezeket. Központi gépjavító bázisok A főmechanikus tanácskozás résztvevőinek véle­ménye szerint a központi gépjavító bázisok mielőbbi létrehozása érdekében szükséges a hazai tudományos kutató és fejlesztési intézetek munkájának összehan­golása, valamint a szűk keresztmetszetek feloldása, nagy tapasztalatú és gyakorlatú tmk szakemberek bevonásával. Rámutattak arra is, hogy a tmk-rendszerben ural­kodó tervszerűtlenség és szervezetlenség megszünteté­sére a legfontosabb elvi kérdések tudományos tisztá­zásával új alaprendelet kidolgozására volna szükség, amely megfelel a korszerű iparszervezés feltételei­nek is. Helyesnek látszana az is, ha a baráti országok gép­export külkereskedelmi vállalataival — előzetes szá­mítások alapján — olyan megállapodást kötnének, amellyel biztosítani lehet az importált gépek tartalék­­alkatrész-igényét, bonyolultabb gépek (gépsorok) ese­tében szerviz-ellátását is. Szükség lenne arra is, hogy kidolgozzák a folya­matos üzemeltetéssel kapcsolatos karbantartási prob­lémák, valamint a gépsorok javításával és felújításá­val kapcsolatos kérdések megoldásait, figyelembe véve a kohászatban kialakult tapasztalatokat. Elősegíthetné a problémák megoldását, ha a fej­lesztő intézetek a szerszámgépekhez hasonlóan más gé­pekre és berendezésekre is kidolgoznák — elsősorban az emelőgépekre — a központosított javító bázisok lét­rehozásának feltételeit. Tervek A résztvevők végül hangoztatták, hogy a külföldi tapasztalatcsere érdekében az 1965-ös főmechanikus tanácskozásra külföldi előadókat is meg kell hívni, hogy ismertetnék országuk legfejlettebb szervezési és technológiai eredményeit a karbantartási munka te­rületén. Javasolták azt is, hogy a Gépipari Tudományos Egyesület a jövő év első felében a­ karbantartás vezető szakemberei számára továbbképző tanfolyamot szer­vezzen. Ipari gyógyszertechnológiai konferencia A Magyar Kémikusok Egyesülete és az Orvos­egészségügyi Dolgozók­ Szakszervezetének Gyógy­szerész Szakcsoportja jú­nius 15-től 17-ig ipari gyógyszertechnológiai kon­ferenciát tartott a Magyar Tudományos Akadémián. A konferencián gyógyszer­technológiai, gyógyszersta­bilitási és egyéb határterü­leti kérdésekről több mint 60 előadás hangzott el. Az előadók között számos ne­­ves külföldi tudós is sze­repelt. Egyesületi rendezvények Közöljük olvasóinkkal, hogy mellékletünk, az MTESZ ren­dezvénynaptár a nyáron meg­jelenő számainkból, így a je­­lenlésk­ből is kimarad, mivel az egyesületek általában ez idő alatt kevés előadást tar­tanak. A rendezvényeket e rovatunk fogja ismertetni. Az Építőipari Tudom­­ányos Egyesület m. emelet 336. szám alatti klubszoba lábain július 16­-án 16 órakor Hamráse Tamás (Csehszlovákia) tart előadást a nafionanelos építke­zéseikről. A Közlekedéstudományi Egyesületben július 9-én 16 órakor dr. Ka­ián Béla beszá­mol a római XII. Nemzetkö­zi Útüévi Kongresszusról. Az előadás a m. emelet 343. szám alatti klubszobában lesz. A Papír- és Nyomdaipari Műszak* E*?yesül°t. ttt embet 372. számú szobájában Czi­­mer László tart előadást a pa­píripar átszervezésének tapasz­talatairól, július 9-én, k­t óra 30 perckor. Kitüntetések a textilipari műszaki konferencián A XIV. textilipari műszaki konferencián az egye­sület legjobb aktivistáinak kormánykitüntettéseket ad­tak át, valamint kiosztották az 1964. évi „Textilipar fejlesztéséért” érmeket. A Munka Érdemrend ezüstfokozatát Tóth Béla, a Könnyűipari Minisztérium Beruházási főosztályának vezetője, az egyesület pamutfonó szakosztályának el­nöke kapta. A Munka Érdemrend bronzfokozatával Bursi Károlyt, a Május 1. Ruhagyár fejlesztési osztá­lyának vezetőjét, az egyesület ruházati szakosztályának titkárát, valamint Reder Ottót, a Pamutnyomóipari Válla­lat Szegedi Textilműves üzemgazdasági osztályá­nak vezetőjét, az egyesület szegedi csoportjának titká­rát tüntették ki. A „Textilipar fejlesztéséért” érmet Hárskúti László, a Magyar Posztógyár főmérnöke, az egyesület gyapjú­szakosztályának titkára, dr. Jakab Erzsébet, az OMFB osztályvezetője, az egyesület elnökségének és intéző bizottságának tagja és dr. Ékés Mihály, a Textilipari Kutató Intézet igazgatója, a kolorista szakosztály el­nöke kapta.

Next