Műszaki Élet, 1965. január-június (20. évfolyam, 1-12. szám)

1965-01-14 / 1. szám

Az MTESZ intézőbizottságainak munkája Mint arról már lapunkban nemegyszer hírt adtunk, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­sége komoly erőfeszítéseket tesz, hogy intézőbizottságai révén a vidéki ipari közpon­tokban a műszaki-tudomá­nyos életet fellendítse. Cik­künkben az egyes vidéki intéző bizottságok munkájá­nak néhány jellemző voná­sáról kívánunk tájékozta­tást adni. Elsőnek a 15 éves fennál­lását ez évben ünneplő sze­gedi intéző bizottság mun­kájáról szólunk. A jubileum alkalmából előadás-soroza­tot szervezett, kiállításokat rendezett, és kiadványban dokumentálta azt a széles körű tevékenységet, ame­lyet az IB és a hozzá tar­tozó 19 egyesületi csoport megalakulása óta kifejtett. Komplex munkabizottságok A Miskolcon működő Borsod megyei intéző bi­zottság elsőként hozott lét­re vidéken ún. „komplex munkabizottságokat”. Ezek tanulmányokat dolgoztak ki a megye legidőszerűbb fej­lesztési kérdéseiről, s azo­kat ankétokon vitatták meg. Jelenleg egyik szakbizottsá­ga vizsgálja a műanyagok ipari felhasználását a me­gyében. Az alkalmazott me­chanikai komplex bizottság keretében eredményesen bontakozik ki az egyetemi oktatók és az ipari szakem­berek társadalmi együttmű­ködése. Igen értékes munkát vé­gez az IB ipargazdasági szakbizottsága, amely szer­vezési előadás-sorozatokat, ankétokat rendez az ipar legkülönbözőb ágaiban­­ szakér.í’-sí­r... ‘ ré- Az elmúlt évben az vezetők számára tar­­előadás-sorozatot a s kérdéseiről, s ezt az tanfolyam formájú­­‘-'et is felújították. Győr A győri intéző bizottság különösen nagy figyelmet fordít a műszaki oktatás kérdésére. Az IB előterjesz­tése alapján jött létre a fel­sőfokú gépipari technikum Győrött, és további javas­latot dolgoztak ki egy felső­fokú építőipari technikum létesítésére is. Jelenleg át­fogó munka folyik a Győ­rött létesítendő műszaki egyetem előkészítésével kapcsolatban, új építkezéseket, valamint a falemezgyárat és a cipő­gyárat tekintették meg. Debrecen fejlesztése A Hajdú-Bihar megyei intéző bizottság munkája az utóbbi években jelentősen fejlődött. A többi között ka­tasztert készített a megye műszaki dolgozóiról. Ez a munka hozzájárult annak felismeréséhez, hogy a mű­szaki-tudományos társadal­mi tevékenység hatóköré­nek kiterjesztése elsőren­dűen fontos feladat. Az IB igyekezett a megye legfon­tosabb kérdéseit a tudo­mányos-társadalmi munka homlokterébe állítani. En­nek következtében sokat foglalkoztak és foglalkoznak a Debrecen melletti föld­gázterületek kihasználásá­nak kérdéseivel, az ehhez szükséges vízmennyiség biz­tosításával, Debrecen város­­fejlesztési szempontjainak kialakításával. Az IB különféle bizottsá­gai sok irányú tevékenysé­get fejtenek ki, így például az oktatási bizottság a me­gye iparfejlesztésével kap­csolatos szakemberszükség­letet méri fel; a propagan­dabizottság a műszaki könyvkiadás kérdéseivel foglalkozik és író-olvasó találkozókat szervez az üzemekben; az ipargazdasá­gi bizottság a vezetés szín­vonalának kérdéseivel fog­lalkozik. Áprilisra kiállítást ter­veznek „Hajdú-Bihar me­gye ipari és mezőgazdasági fejlődésének 20 éve” cím­mel, és ugyancsak április­ban rendezik meg a „Haj­dú-Bihar megyei Műszaki Napokat”. A Dunántúl A pécsi intéző bizottság munkájából ugyancsak a komplex bizottságok tevé­kenységét emelnénk ki. Ezek a bizottságok foglal­koznak a lakásépítési prog­ram előkészítésével és üte­mezésével, a panelüzem gyártástechnológiájának to­vábbfejlesztésével, a város korszerű közlekedésének feltételeivel, az ipar és a lakosság energiaellátásának összehangolásával, a hőerő­­művi zagytárolással, a víz­ellátás távlati fejlesztésével, a város körüli víztároló­rendszerrel. A soproni intéző bizott­ságnál különös figyelmet ér­demel a Balf-fürdő újjá­építésével, a város közvilá­gítási tervének bírálatával, a brennbergi völgyzáró gát létesítésével, Sopron eme­letráépítési lehetőségeivel foglalkozó munkabizottsá­gok tevékenysége. 1964-ben adták ki a „Soproni Műsza­ki Évkönyv”-et is. Sokat ígérő kapcsolat létesült a Magyar Hidrológiai Társa­ság és az Osztrák Fertő­kutató Bizottság között. A Veszprém megyei in­téző bizottság munkájának kezdettől fogva az a jelleg­zetessége, hogy átfogja a megye egész területét, ami egyébként szükségszerű is, mivel a nagy ipari létesít­mények nem a megye szék­helyén vannak. Ezekben az ipari központokban sorra alakulnak a városi MTESZ- bizottságok, így Pápán, Vár­palotán (ez utóbbihoz tar­tozik Pét és Inota is), vala­mint Ajkán és Keszthelyen. A Vas megyei intéző bi­zottság tizenhárom egyesü­leti csoportjából igen aktív például a Közlekedéstudo­mányi Egyesület csoportja, amelynek 29 munkabizott­sága dolgozik. Az IB kere­tében három nagy szakcso­port: a közgazdasági, a vá­ros- és községfejlesztési és a tájesztétikai szakcsoport fejt ki jelentős tevékenysé­get. A legfiatalabb intéző bizottságok Az alig két éve működő székesfehérvári intéző bi­zottság rendszeresen foglal­kozik a hozzá tartozó 12 egyesületi csoport munkájá­val. Ez évben indította meg az IB a negyedévenként megjelenő „Székesfehér­vári Műszaki Élet” című lapját. Nagy sikerrel rendezték meg a könnyűszerkezeti konferenciát és az ipari­mezőgazdasági kiállítást. A nyíregyházi intéző bi­zottság tíz egyesületi cso­porttal alakult meg két éve. Mint azt már lapunkban hírül adtuk, október 10. és 17. között sikeresen rendez­te meg a „Nyíregyházi Mű­szaki Napokat”. Az IB ja­vaslatok kidolgozását terve­zi olyan kérdésekben, mint például a város ipari víz­ellátása, vágóhíd építése stb. A másfél éve alakult Békés megyei intéző bizott­ság legkiemelkedőbb ren­dezvénye a „Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hét” volt, amelynek 32 előadását közel 1000 részvevő hallgat­ta meg. Az IB területén 10 egyesületi csoport működik, a legnagyobb közülük a Gépipari Tudományos Egyesületé. Végül a fiatalok között is a legfiatalabb esztergomi in­téző bizottságot említjük meg, amely a múlt év augusztusában alakult és négy egyesületi csoporttal kezdte meg működését. SZAKÁTS ÉVA Együttműködés a jugoszláv testvérszervezettel Különös figyelmet érde­mel, hogy az MTESZ szege­di intéző bizottsága a jugo­szláv testvérszervezettel, a DIT szabadkai szervezetével kapcsolatot épített ki. Első­sorban az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban való együttmű­ködést ítélték a legfonto­sabbnak. A megbeszélések eredményeként az év folya­mán három-három alka­lommal tettek cserelátoga­tást búzatermesztési és ál­lattenyésztési tapasztalatok szerzése végett. Októberben a jugoszláviai testvérszerve­zet küldöttsége látogatott Szegedre, ahol­­ a többi között az élelmiszeripari gyárakat (konzervgyár, sza­lámigyár stb.) és a szegedi J MŰSZAKI ÉLET - KozvEKMgw H­idegalakítási konferencia Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület és salgótarjáni csoportja január 19-től 21-ig hidegalakítási konferenciát rendez a Salgótarjáni Acélárugyár művelődési házában. Pilter Pál, az OMBKE vaskohászati osztályának elnöke és dr. Ko­csis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes meg­nyitó szavai után dr. Káldor Mihály egyetemi tanár tart előadást „a hidegalakítás fémtani problémái öt­vözetlen és ötvözött acéloknál” címmel. Ezután Lerch József, a Vaskohászati Igazgatóság főosztály­­vezetője beszámol az elektronikus számológépek ko­hászati alkalmazásáról, a hidegalakítással összefüg­gő műszaki, gazdasági feladatok megoldásának lehe­tőségeiről, májd Széky Miklós, a Salgótarjáni Acéláru­gyár mérnöke a védőgáznak a korszerű hőkezelő el­járásoknál való alkalmazásáról beszél. A továbbiakban közel 20 előadás hangolt el" a hideghúzással és a hideghengerléssel kapcsolatos problémákról. Az MTESZ Információ­feldolgozási, Kibernetikai és Operációkutatási Szak­­osztálya, valamint az MTESZ Ipargazdasági Bi­zottsága közös üzemszerve­zési munkabizottságot ter­vez létrehozni a vállalato­kon belüli kooperáció meg­szervezésének elvi megol­dására. A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület a TIT-tel kö­zös szerkesztésben 1965. január 1-től „Tudomány és mezőgazdaság” címmel két­havonta megjelenő folyó­iratot ad ki. A folyóirat a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének legfőbb kérdé­seiről kíván tudományos tájékoztatást adni mindkét társadalmi szervezetben működő mezőgazdasági szakemberek számára. MÍ­SZAKI S7 . A Gépipari Tudományos Egyesület építőgépipari szakosztálya május első fe­lében tapasztalatcserével összekötött tanulmányutat szervez Pécsre, a Pécsi Épí­tőgépgyártó és Javító Válla­latnak, továbbá a pécsi épí­tővállalatok gépészeti be­rendezéseinek­­ megtekinté­sére. E tanulmányút kereté­ben közelebbről megismer­kedhetnek a GTE pécsi szervezete építőgépipari csoportjának a munkájával is. A Magyar Kémikusok Egyesületének műanyag­szakosztálya a Műanyag­­ipari Kutató Intézet alkal­mazástechnikai osztályával együttműködve ankétot ren­dez február 4-én a Techni­ka Házában a műanyagok alkalmazástechnikai kérdé­seiről. Az ankéttal egyide­jűleg kiállítás is nyílik, amely február 12-ig munka­napokon 3 és 17 óra között tekinthető meg. TE Az alábbi beszélgetést hétfőn este lestük el a Technika Háza klubjában, egy hosszan tartó munka­­bizottsági ülés szünetében. 1. számú Egyesületi Tag: (kezében a szombati újság, beleharap egy — saját pénzén vett — mignonba. Dühösen): Nem olvastad? Én fel vagyok háborodva. Pont bennün­ket pécéz ki. 2. számú Egyesületi Tag: Ki? Miért ez az izgalom? — Hát ez a cikk. — Ja, ezt a Torzító Len­cse című rovatot ritkán szoktam elolvasni. De mu­tasd csak! (olvassa). — Szerintem ez ellen testületileg kellene fel­lépni. Én már régen fel­figyeltem ezekre a cik­kekre. Műszaki értelmi­ségellenes atmoszférát te­remtenek, hamis általáno­sításra adnak alkalmat; a tájékozatlan olvasóban­ vé­­gül olyasmi marad meg, hogy minden szakember csak a buli kedvéért uta­zik, hogy minden mérnök csak mellékkereset után futkos, hogy a tudomá­nyos konferenciákon csak eszem-iszom van. Ez nem tréfa. (Magánkívül): Ez destrukció. — Nincs igazad. Meg kell érteni az írót. A hibák, hiá­nyosságok ellen akar harcol­ni. Ezt a cikket is a „Több­kevesebb Humorral a Jobb Mechanizmusért” mozga­lom keretében írta. — Nem egészen értelek. — Mit nem értesz? A mechanizmust? Azt más sem érti. — Azt, hogy „több-keve­sebb humorral”. — Hát Omlósnak a va­sárnapi számban több volt... (Oktató hangon). De nem hiszem, hogy ezért testületileg kellene tilta­kozni. Már az irodalom és kezdetein is mindig vol­tak testületek, amelyek tiltakoztak, akár szelleme­set írtak egy-egy foglal­kozási ággal, réteggel kap­csolatban, akár pedig... no de nem akarom megbán­tani az egyébként igazán kiváló újságírót. — De akik tiltakoztak a vargák, vagy a pástétomsütők, vagy akár az orvosok nevében, végül gyakran maguk váltak nevetségessé. Különben is, te nem örülsz annak, hogy most már bátran és meré­szen lehet harcolni a fo­gyatékosságok ellen? Vagy azt akarod mondani, hogy nálunk még sohasem volt felesleges pénzkiadás, vagy rosszul sikerült ér­tekezlet? — Nem erről van szó. Arról van szó, hogy a mi egyesületeinket mégiscsak az jellemzi, hogy itt sok ezer kitűnő szakember ön­kéntes­­ társadalmi mun­kát végez. Csak azért, mert szereti a szakmáját, s mert valami hasznos do­logban akar közreműködni. Erről a szélesebb közvéle­mény amúgy sem tud ele­get. Hát éppen ezekből az írásokból, ilyen görbe be­állításban kapja a tájékoz­tatást? — Ebben viszont ne­ked van igazad. A Bá­­mexhumfértet, akinek nem inge, nem kell, hogy ma­gára vegye. De ezt félre­érthetetlenül pontosan az MTESZ-nek címezte. — Ez az! Éppen erről van szó. Kíváncsi vagyok, vajon ilyen hangon írna-e a Méltatlankodó Újság Ol­vasók Szervezetéről, vagy a Szatíraírók Országos Testületéről? 700 000 pél­dányban! — Ne izgasd fel magad. Ezt a cikket nem olvasták el hétszázezren. — Igazad van (felhör­pinti feketéjét) — gyere, folytassuk az ülést. Új vonások az egyesületi munkában Érdekesnek és időszerű­nek tartom a Műszaki Élet­ben megindított vitát az egyesületi munkastílusról, mert véleményem szerint nemcsak a technológiai elő­írásokat, a szervezeti fel­építést és vállalati munka­­módszereket kell időről idő­re felülvizsgálni, hanem az egyesületieket is. Az MTESZ-ben is vannak még „rejtett tartalékok” a hatékony munkamódszerek alkalmazásában, nem be­szélve arról a számos szak­emberről, aki még nem tagja az MTESZ-nek, vagy nem vesz részt annak mun­kájában. Hogyan lehet vonzóbbá tenni az egyesületi munkát ? Tudomásul kell venni, hogy a szakemberek sza­badidejére aránylag sok szerv, intézmény reflektál. Ezek között található az MTESZ és az egyesületek is. A működési statisztikák meggyőzhetnek bennünket arról, hogy a szakemberek nem áldozzák szabadidejü­ket unalmas, sablonos elő­adásokra, és olyan munká­ban sem vesznek szívesen részt, amelynek eredménye nehezen — vagy sohasem — realizálódik. Ezt azért említem meg, mert még mindig előfordul, hogy egyes minisztériumok, in­tézmények nem reflektál­nak a beküldött javaslatok­ra. Időszerű lenne minden szervnél olyan határozatot hozni, hogy bizonyos időn belül válaszolni kell a tudo­mányos egyesületek jelenté­seire, javaslataira, ha más­kor is igényt tartanak kez­deményezéseinkre. A gyakorlat bebizonyítot­ta, hogy az előadások for­mái sem maradhatnak min­dig azonosak. Hatásosak az ún. kerekasztal beszélgeté­sek, ha ehhez megfelelő ve­zetőt találnak, aki „ripor­teri” rátermettséggel irá­nyítja a beszélgetést. Érdekesek és színesek az olyan ankétok, ahol több előadó rövid 10—15 perces előadásokat tart. Egyes szakmai kérdések megvitatását több ország­ban is meg lehet szervezni, némi időeltolódással. Ezt a formát fogja kipróbálni az MTESZ Ipargazdasági Bi­zottsága, amely a munkalé­lektani konferenciát a cseh­szlovák VTS-sel együtt ren­dezi, majd megismétli egy későbbi időpontban Cseh­szlovákia valamelyik váro­sában. A szakemberek egy része nem jár előadásokra, de szívesen részt vesz tanul­mányok kidolgozásában, vé­leményezésekben, lektorálá­sokban, szívesen ír cikkeket stb. Többen aktivizálhatók lennének olyan munkában, mint pl. bizonyos időszerű kérdések közvéleménykuta­tásában, egy-egy szakem­berréteg szociológiai felmé­résében stb. Mindkét mun­ka egyébként eredményesen folyik a GTE-ben és a TMTE-ben. Az MTESZ-ben már nem ismeretlen a műszakiak és a közgazdászok együttmű­ködése. De ez még nem ál­talános. Egyesületeink és vidéki csoportjaink egy ré­szében még idegenkednek a közgazdászok bevonásától, holott a munkaügyi, üzem­­szervezési, üzemgazdasági, anyaggazdálkodási, értéke­sítési, számviteli, ipargaz­dasági kérdések megoldásá­ban hatásos segítséget tud­nának nyújtani. Olyan gazdasági konfe­renciákat, ahova a műsza­kiakat is meghívják, csu­pán néhány egyesület ren­dez (GTE, OMBKE, MA­TE, HTE, TMTE stb.), hol­ott ezek a megmozdulások is nagy érdeklődést kelte­nek. Több megbecsülést a társadalmi munkának Hozzászoktunk már, hogy a Technika Házában szaba­dabban vitáznak az embe­rek, mert itt nincsenek hi­vatali kötöttségek, nincs alá- és fölérendeltségi vi­szony, ennélfogva nézetei­ket is őszintébben fejtik ki. Ennek elősegítése feladata a hivatali szerveknek is. Szélesebb körű támogatást kell adniuk az egyesületek­nek, jobb tájékoztatást nyújtani számukra, be kell vonni őket egyes kér­dések előkészítésébe is. A vállalatoknál is meg kell adni az ennek a fontos tár­sadalmi munkának járó megbecsülést, elismerést, így még több jó szakember bekapcsolódása várható. FRANK TIBOR *

Next