Műszaki Élet, 1966. január-június (21. évfolyam, 1-13. szám)
1966-01-03 / 1. szám
XXI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁMÁRA: 2.50 FT 1966. JANUÁR 13. ...................... ———................. . Meg nem született műszerek — Az építőipari gépgyártás problémái — Mit, hol, mennyit tanulnak a műszakiak? — A szellemi export lehetőségei Műszaki ármindenesek Reprezentatív környezetben, reprezentatív kiállítás nyílt meg. A Műcsarnokban ezúttal nem a szokásos művészeti ágak felvonulásával, hanem a mindennapi élet használati tárgyainak kialakításában megnyilvánuló művészi munka legjobb eredményeivel ismerkedtünk. S hozzátehetjük: örömet okozott ez az ismerkedés, hiszen a kiállítás minden egyes darabja azt a mindjobban előtérbe kerülő igényt dokumentálja, amely az ipari termékek külső képe, esztétikus kialakítása iránt belföldön és külföldön egyaránt érvényesül. A kiállítást járva persze óhatatlanul az az első érzés, hogy miért csak kiállításon láthatunk ilyen ízlésesen, magas művészi igénnyel megfor máit ipari produktumokat, s miért nem ezek dominálnak az üzletek kirakataiban? Az igazság az — és a kiállítás egyik újszerűségét is ez jelenti —, hogy az V. magyar iparművészeti kiállításon felvonultatott, többségükben könnyűipari termékek mindegyike máris sorozatgyártásban készül, vagy sorozatgyártásuk rövidesen megindul. Hogy szerepük a belkereskedelmi forgalomban mégis szinte észrevehetetlenül csekély, annak az az oka, hogy zömükben exportra kerülnek, s — sajnos — ma még csak kisebb hányaduk jut el a belföldi vásárlókhoz. Ez a tény önmagáért beszél. Mutatja, hogy az exportigények parancsolóan hatnak a korszerűség fokozására, s egyben "a műszál a fejlesztés szükségszerű irányára is figyelmeztet. Hiszen ma már mindenki előtt világos, s mindenkinek, akinek a műszaki fejlesztéshez köze van, tudomásul kell vennie, hogy csak az lehet korszerű, ami nemcsak funkciójában megfelelő, hanem ami külső kialakításában, formájában is illeszkedik kör ------------t 'r nyezetéhez. Ezt a tendenciát tükrözik, a tervezőművészeknek a korszerű építőművészeihez való közeledési szándékát bizonyítják a Műcsarnokban bemutatott bútorok is. Korszerű bútorok Főként az elmúlt néhány év alatt kerültek előtérbe a korszerű életforma követei Az V. kerületi Építőipari Ktsz egyik díjnyertes lámpája menyeinek és a modern lakás adottságainak megfelelő bútortípusok, arányuk a bútoripar össztermelésében évről évre számottevőbb. Kialakításuk azonban még mindig magán viseli a kezdeti próbálkozások jegyeit. A kiállításon látható bútorok azonban mind külső kiképzésükben, mind anyagukban új irányt mutatnak a bútoripar műszaki fejlesztésének. Ilyen „iránytű” lehet például a Nagy Bálint ’ tervezte lakásbútor. Az egyes darabok célszerűsége, alkalmazkodása a modern lakások méreteihez valóban követendő példa. S nemcsak a formai kialakítás nyeri meg a nézőt, hanem az új szerkezeti megoldások is, például a szekrények fém-, illetve műanyaglábas megoldása, amely teljes szakítás a hagyományos technológiával. A szokásos esztergált lábak helyettesítésének előnyös követőenVitatns a 10 m.Halon.) Magyar autógyártás (1900-) Érdekes kiállítást rendezett az Autó- és Traktoripari Tröszt a Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézete és a Gépipari Tudományos sinet a Technika Házában. A magyar autógyártás fejlődése szorosan összefonódik Csonka János nevével; a kiállítást az teszi időszerűvé hogy 60 évvel ezelőtt készítette el Csonka János az első magyar gépkocsit a posta részére. A kiállítás gazdag anyagából mutatunk be néhány képet A négykerékhajtású „Rába” vontató 1904-ben készült. Érdekessége, hogy önálló tengelyű, ún. nyomkövető pótkocsit kapcsoltak hozzá. Csonka János saját személygépkocsija 1909-ből. Az 1 hengeres, 4 LE-s motorral felszerelt járművet Csonka 25 éven át használta. 1910-ben készült a „Márta” emeletes autóbusz. A 30 LE-s, négyhengeres motorral felszerelt jármű 32 ülőhelyen szállította utasait az Aréna út és a Kígyó tér között. „Fejes”-féle postai levélgyűjtő gépkocsi 1924-ből, amely a világon az első lemezszerkezetű autó. A Csepel Autógyár által gyártott D 705. 15—1 típusú cementszállító nyergesvontató továbbfejlesztéseként már új konstrukcióval végzik a bemérési kísérleteket. A Csepel Autógyár műszaki fejlesztési törekvéseinek központjában a specializált járművek körének további bővítése áll.