Műszaki Élet, 1967. január-június (22. évfolyam, 1-13. szám)

1967-01-12 / 1. szám

Közgazdászok műszaki továbbképzése Évek óta egyre több oldalról vetődik fel az a probléma, hogy közgazdászaink többsége nem rendelkezik saját működési területének, vállalata profiljának megfelelő, s munkája színvonalas végzéséhez szükséges műszaki ismeretekkel. Hasonló hiányosságok vannak a műszakiak közgazdasági ismeretei vonatkozásában is, itt azonban már jelentős haladás tapasztalható: néhány éve megindult a mérnök-közgazdász képzés. Több iparág szakemberei felvetették azt a gondolatot, hogy amíg napirendre nem kerül a jelenlegi közgazdászképzés céljainak, oktatási tematikájának felülvizsgálata, addig is célszerű lenne a társadalmi egyesületekben az oktatást megindítani. Különösen fontos a műszer- ésautomatika iparban dolgozó közgazdászok számára a továbbképzés. Ezen a területen ugyanis a többi iparág azonos típusú tervezési és gyártási műszaki-gazdasági problémáin túlmenően, a rendszertechnika és az alkalmazástechnika is igényel műszaki ismeretekkel rendelkező gazdasági szakembereket. Ezeket a szempontokat figyelembe véve a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület ipargazdasági szakosztálya elsősorban a műszer- és automatika iparban dolgozó, valamint a műszerezésben és automatizálásban erősen érintett alkalmazási, felhasználási területek közgazdászai számára 2 éves tanfolyamot indít ez év januárjában. E tanfolyam alapvető célja, hogy a közgazdászok számára nívós műszaki alapismereteket biztosítson. A tanfolyam részletes tematikáját — figyelembe véve az érdeklődők kívánságait — a MATE ipargazdasági szakosztálya, és oktatási bizottsága a legilletékesebb műegyetemi tanszékek és szakemberek bevonásával állította össze, s az előadók zömét is a Műszaki Egyetem villamosmérnöki kara biztosította. A 2 éves tanfolyamon a következő témákkal foglalkoznak: általános méréstechnikai ismeretek, elektronikus műszerek és periféria egységek, automatikaelemek, műszeripari technológia, rendszertechnika, alkalmazástechnika. előforduló műszertípusokat, a nemzetközi fejlődés várható fő irányait, és az alkalmazástechnikai lehetőségeket fogják ismertetni, lehetőség szerint megvilágítva az egyes problémák hazai sajátosságait. A tanfolyam szervezői remélik, hogy ez első ilyen típusú továbbképzés — ha magán is fogja viselni a „prototípus” hibáit — hasznos lesz a részvevők számára, s ugyanakkor tapasztalatot nyújthat egyrészt más iparágaknak hasonló oktatás megszervezésére, másrészt hozzájárulhat a közgazdák egyetemi műszaki képzésének későbbi továbbfejlesztéséhez. DR. ADORJÁN BENCE, a MATE ipargazdasági szakosztályának vezetőségi tagja Szállodák épületgépészete Az Építőipari Tudományos Egyesület épületgépészeti szakosztálya IX. 26—29 között rezdezi meg Tihanyban az V. fűtési és légtechnikai konferenciát, amely a szállodák épületgépészetével foglalkozik. A kérdés időszerűségét jól mutatja hazánk idegenforgalmának alakulása: 1960-ban 260 029, 1966-ben pedig már 1 631 324 külföldi járt hazánkban. Az idegenforgalmi igényeken kívül meg kell oldani a belföldi igények kielégítését is. Probléma fejlődő vidéki városainkban a hivatalos úton levők szállásának biztosítása is. Ehhez ki kell alakítani az olyan egyszerű kivitelezésű, általában 120 férőhelyes szállodák típusát, amelyek kisebb mértékű külföldi idegenforgalom kiszolgálására is alkalmasak. A konferencia előadásai a következő témákkal foglalkoznak: szállodai épületgépészet az üzemeltető szemszögéből; fűtés-szellőzés; víz- és gázellátás, csatornázás és szociálhigiéniai berendezések- villamos berendezések; komplex gazdaságosság, építészeti igények. Említést érdemel, hogy részben a konferenciára való tekintettel ez az épületgépészek nemzetközi szervezete, a REHVA közvetlenül a konferencia után hazánkban tartja ülését, a CIB fűtésszellőzési bizottság ülése pedig szintén hazánkban lesz, a konferencia előtt. 2 ÉLET A mérnök-technikus szervezetek életéből A Csehszlovák Vezetéstudományi Bizottság Testvérszervezetünk, a CSVTS (Csehszlovák Műszaki Tudományos Egyesület) másfél évvel ezelőtt alakította meg vezetéstudományi bizottságát, mely elnökségük mellett — nagy önállósággal — működik. A Csehszlovák Vezetéstudományi Bizottság tagja a CIOS-nak (International Committee for Scientific Management). Csehszlovák testvérszervezetünk CIOS-beli tagságának történelmi oka van; a CIOS elődjét (International Management Congress) 1924- ben alapították Prágában, majd ugyancsak Prágában. 1925-ben létrejött az International Permanent Delegation of the Scientific Management Congresses, míg végül 1926-ban alakult meg a CIOS. A Csehszlovák Vezetéstudományi Bizottság — melynek elnöke Prof. Ing. E. Vopicka — szakbizottságokat hívott életre. Felépítésük tájékoztat a bizottság kiterjedt szakmai érdeklődési területéről: — általános elméleti kérdések szakbizottsága; — a tudományos munkaszervezés szakbizottsága; — vezető káderek szakbizottsága; az üzemen belüli vezetés kérdéseinek szakbizottsága; — munkamotivációs szakbizottság; — számítás- és szervezéstechnikai bizottság;— a társadalmi alkotómunka szakbizottsága; — tudományos operációkutatási módszerek alkalmazásának szakbizottsága; — a műszaki fejlesztés irányításának szakbizottsága; — a tudományos vezetés történetének szakbizottsága; — a merketing és a külkereskedelem szakbizottsága; — pénzügyi szakbizottság; — tervezési és kivitelezési szakbizottság. A vezetéstudományi bizottság legfontosabb feladata: segítséget nyújtani, hogy a csehszlovák gazdasági reformot a gazdasági vezető káderek megismerjék. A vezetéstudományi bizottság szorosan együttműködik a vezetés állami bizottságával, és e bizottság felügyelete alatt működő Vezetéstudományi Intézettel (Jirásek igazgató és Machat igazgatóhelyettes). Az intézet egyes vezetéstudományi kérdések kutatásával és a vezető káderek egy szűk körének képzésével foglalkozik. A CSVTS szóban forgó bizottsága konferenciák szervezésével, bizottsági munkával járul hozzá a kutatások és a képzés eredményességéhez. Az MTESZ Ipargazdasági Bizottsága és a Csehszlovák Vezetéstudományi Bizottság között megindult a kölcsönös tapasztalatcsere. 1967 tavaszán várjuk a bizottság képviselőinek látogatását hazánkban. A szellemi munka racionalizálása az NDK-ban A Kammer der Technik vezetősége támogatást kíván nyújtani mindazoknak a szakembereknek, akik munkaidejüket a legjobban akarják kihasználni. Ennek érdekében szükségessé válik a komplex szocialista ésszerűsítés, elektronikus adattil.w« be-endezések bevezetése a elektrotechnikába és , valamint az építőiparba. ;I professzor, a Kammer der eke a szervezet 3. választón az 1967. év feladatait a eben foglalta össze: — Olyan oktatási módszereket kell alkalmazni, amelyek elősegítik a termelési folyamatok vezetnének és az elektronikus adatfeldolgozás korszerű módszereinek a gazdasági élet irányításában való érvényesítését. A szellemi munka racionalizálása, a gépi számítótechnika, a hálószervezés technikája, a foto- és modellszerkesztés, valamint egyéb modern tudományos kutató- és munkamódszerek felhasználásával ajánlásokat és javaslatokat kell kidolgozni az államvezetés munkájának támogatására. A Kammer der Technik említett feladatai egyben a Német Szocialista Munkáspárt VII. Pártnapja előkészítésének a része. A KdT ez év tavaszán tartandó 4. központi választmányi ülése fogja majd megvizsgálni, hogy a mérnök-technikus szervezet e kötelezettségre érdemesnek bizonyult-e. A TUDOMÁNYOS EGYESÜLETEK JAVASLATAIRÓL Hőtermel®-és fogyassttókészüülékek Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület gázszakosztálya mint azt már lapunkban hírül adtuk , 1966. december 7-én és 8-án ankétot tartott „Hőtermelő- és fogyasztókészülékek” címmel. Az ankéton foglalkoztak a nemes energiahordozók, a gáz, az olaj és a villamos energia fokozódó felhasználásával, ismertették a jelenlegi helyzetet és a fejlesztés irányát. A résztvevők kétnapos tárgyalás után egyhangúlag a következőket javasolták. Az ország lakosságának nagymértékű gáz- (valamenynyi gázfajta) és olajüzemű hőtermelő és fogyasztó készülékekkel való ellátása érdekében meg kell teremteni azokat az anyagi és műszaki feltételeket (kutatóbázis, gyártmányfejlesztési lehetőség és gyártási kapacitás), amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a fogyasztókészülékek a korszerűség és a minőség vonatkozásában egyenértékűvé váljanak a hazai ipar által készített villamos készülékekkel. Készülékgyártás Meg kell vizsgálni, hogy 10—500 000 kcal/ó teljesítményhatárok között hogyan lehet a gáz- és olajüzemű gőz- és melegvízkazánok szériáját sűríteni, esetleg több célú, tehát többfajta tüzelővel üzemeltethető típusok kifejlesztését. A hőtermelő készülékek gyártását ki kell bővíteni kis vízterű, középnyomású, olaj-, illetve gázüzemeltetésű, 100— 300 000 kcal/ó teljesítményű gőzgenerátorokkal ki kell fejleszteni a családi házak fűtésére alkalmas gáz- és olajüzemű hő- és légfűtőkészülékeket. Használati meleg víz előállítására olaj-, illetve gázüzemuuui _.w„könnyebb készülék, vagy energiahordozó-csere érdekében mindazoknál a fogyasztókészülékeknél, amelyeknél megvalósítható, elő kell készíteni az egységes „karosszériában” (burkolatban) való gyártás bevezetését. Felül kell vizsgálni és korszerűsíteni kell azokat az előírásokat, amelyek hátrányosan befolyásolják a gáz- és olajüzemű hőtermelő és fogyasztókészülékek betervezését és a készülékek használatát (ilyen például a vezetékes PB gázellátás, a gázkémények építése stb.) Biztonsági követelmények Központi intézkedésre van szükség a korszerű biztonsági szerelvény- és automatikagyártás megindítására van az igények import útján való fedezésére, annak érdekében, hogy a hőtermelő és fosztókészülékek ezekkelütt kerüljenek forgalom-Az energiahordozó kijelölésekor az illetékes hatóságok fokozottan vegyék figyelembe a létesítmény műszaki megoldási lehetőségét, a műszaki biztonsági követelményeket, a beruházás és az üzemeltetés gazdaságosságát, a hálózatfejlesztést és a készülékgyártás helyzetét. A Budapesten szolgáltatott városi gáz égéshőjének növelésével kapcsolatban — az akció zökkenőmentes és sikeres lebonyolítása érdekében — biztosítania kell, hogy az érdekelt ipari üzemek mind az energetikusok továbbképzéséről, mind az átállás kellő időben való előkészítéséről gondoskodjanak. A gáz- és olajüzemű hőtermelő készülékek szerelésére, szervizére stb. megfelelő kapacitású vállalatot kell létrehozni. A lakások konyhaterének jobb kihasználása érdekében sürgősen foglalkozni kell a konyhai modulbútorsorozatbanilleszkedő, asztalszerű, éjszakai árammal üzemeltethető villamos forróvíz-tárolók gyártásáról. A gyártmányfejlesztési kérdések egyeztetésére az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület gáz-, valamint olajszakosztálya és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, továbbá a Gépipari Tudományos Egyesület hozzon létre állandó bizottságot. A bizottság foglalkozzék a különféle készülékek kezelési és karbantartási utasításainak előkészítésével. A Magyarországon gyártott készülékek és berendezések részletes leírását és használati utasítását az érdekelt tervező, beruházó és felhasználó szerveknek meg kell kapniuk. A gyártó vállalatok felügyeleti szervei erre a célra biztosítsanak megfelelő anyagi fedezetet. Az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesületben január 10-én előadást tartott Posch Gyula, a MOM vezérigazgatója „Az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségek az optikai és finommechanikai iparban” címmel. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat az Országos Pedagógiai Intézettel együttműködésben ebben az évben is a tavaszi szünetben, március 29—30—31-én rendezi meg fizikai eszközök kiállításával egybekötött országos középiskolai fizikatanári ankétját. Az ankét a mechanika tanításában kíván segítséget nyújtani a fizikatanároknak. A Közlekedéstudományi Egyesület vasútüzemi szakosztályának rendezésében 1967. január 10-én a MÁV 1966. évi üzemi eredményeiről és 1967. évi feladatairól előadást tartott Lindner József, MÁV-vezérigazgatóhelyettes. MŰSZAKI ÜST A Híradástechnikai Tudományos Egyesület és az MTA Műszaki Tudományok Osztálya április 25—28 között Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián rendezi meg a félvezető eszközök vizsgálati módszereivel foglalkozó szimpozionját. A szimpozionra eddig több mint 60 előadást jelentettek be. Az előadók között akadémiák, egyetemek, kutatóintézetek és gyártó vállalatok vezetői, munkatársai szerepelnek, összesen 12 ország képviseletében. Áttekintés a nemzetközi textilgépgyártás helyzetéről címmel öt előadásból álló előadássorozatot rendez az International Textile Machinery Show a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesületben. A február 9-én és 10-én megtartandó előadásokon a pamut, gyapjú és szintetikus szálak fonásával, a csévéléssel, cérnázás- és terjedelmesítéssel, a szövés előkészítésével és a szövéssel foglalkoznak. Polinozikus szálak és felhasználásuk a pamutiparban címmel ankétot rendez a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület pamutfonó szakosztálya 1967. január 20-án. A polinozikus szál jellemzőiről Szirtes László (Hungarotex), pamutfonodai feldolgozásáról Brucker Antal (PNYV Magyar Pamutipar), szövődei feldolgozásról Fodor Ambrus (PNYV), a szövetek kikészítésénél szerzett tapasztalatokról pedig Fejes Ferenc (PNYV) tart előadást.