Műszaki Élet, 1969. július-december (24. évfolyam, 14-26. szám)
1969-07-11 / 14. szám
V3 XXIV. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM ÁRA: 2,50 Ft 1969. JÚLIUS 11. Mellékleteink: _ , Csongrád megye ipara A vaskohászat komplex fejlesztésének irányelvei (OMFB koncepció) Export és fejlesztés — A mesterséges főnök — Előtérben a gáz Ügyvitelgépesítés - Röntgenképek tv-ernyőn - A vegyipari gépgyártás problémái — Viták az MTESZ-ben LAKÓKOCSIK A világ országútjain — különösen a turistaszezonban — egyre több olyan autóval találkozhatunk, amelyik kemping-lakókocsit vontat. A motorizált szállodáknak immár számos országban fejlett gyártóipara is van. Az újabb és újabb változatok mind több kényelmet és utazási biztonságot nyújtanak a túrázó autósoknak és családjuknak. E járművek elterjedését számos reális indok magyarázza, így mindenekelőtt, aki csak teheti, kimenekül a zsúfolt nagyvárosokból, a nyomasztó, egészségre is ártalmas, zajos és füstös környezetből a hét végén a pihenést, felüdülést és tiszta levegőt biztosító zöldövezetbe. És lehetőleg a várostól minél messzebb. Ebben, a hétről hétre mindig ismétlődő pánikszerű menekülésben érdekes módon éppen az az eszköz jelenti számunkra a legnagyobb segítséget, amelyik tömegméretekben zajával, füstgázával és mozgásával járó számtalan idegizgalmával sokszor szinte elviselhetetlen. Az autót eredetileg csupán az utas helyzetváltoztatási igényének gyorsabb, rugalmasabb kielégítésére alkották meg. Ma azonban mársokkal többet is elvárunk tőle, így mindenkelőtt: ne csak a hét végén röpítsen bennünket a szabadba, hanem azt is, hogy szárnyakat adjon országjáró, vagy külföldi túráinkhoz. És azt az autót, amelynek az üléseit — szálloda vagy éppen pénzünk hiányában — fekvőhelyekké is át lehet alakítani, „de luxe” elnevezéssel tiszteljük. Egyszóval, külön is értékeljük. Lehajtható ülés A kemping lakókocsi tulajdonképpen a lehajtható autóülés továbbfejlesztett változata. A cél azonos, csupán a kivitel változott. A cél pedig ebben az esetben az, hogy az autós túrája során a lehető legteljesebb mértékben önellátó lehessen. Függetleníthesse magát a drága és nagyon sokszor ráadásul bizonytalanul megszerezhető szállodai szobáktól, vagy éppen a zajos és neki nem tetsző társas környezettől. Nos, az ilyen igényeknek a csupán fekvőhellyé alakítható ülésekkel rendelkező autó már nem felel meg. Egy-két éjszakát még csak eltölt így az ember, de több napon át az ilyen módon való táborozás, túrázás nem tekinthető pihenésnek, felüdülésnek. A kemping lakókocsi feltalálása zseniális ötlet. Az autó megmaradt közlekedési eszköznek, csupán a vonóerejére számítunk még abban, hogy egy kisebb szállodai szoba minden kényelmét (sokszor még többet is) biztosító helyiséget maga után húzzon. Természetesen egy, a céloknak minden szempontból megfelelő, lakókocsi nem olcsó dolog. Nem is a „csak igényesnek” jelzővel hirdetett változatot véve alapul, majdnem anynyiba kerül (sokszor még többe is), mint egy kisautó. (Folytatás a 18. oldalon) Szeged gyorsan fejlődik Sok, szó esett már az elmúlt években Szegedről, a város tudományos, kulturális életéről. Az utóbbi időben egyre több tájékoztatás lát napvilágot a város és közvetlen környezetének ipari fejlődéséről, különösen az olajbányászat megjelenése óta. A város múltja eléggé ismert. 700 éves városunk fejlődése mindig szerves része volt a magyar történelmi fejlődésnek. Az országot ért viszontagságok végigsepertek Szegeden is, rajta hagyva nyomukat a városon. A múlt öröksége Az 1879. évi „nagy árvíz” a szó szoros értelmében megsemmisítette a várost. A szakember mai szemével mondhatjuk, hogy ez a katasztrófa teremtette meg a lehetőségét egy korszerű, modern városszerkezet kialakulásának. A korabeli szakemberek tudását, merészségét dicséri az a tény, hogy terveikben megtudták, illetve meg merték álmodni a mai városképet. Az 1950-es években, az akkori szemlélet eredményeként városunk fejlődését nem támogatták, sőt mondhatni, gátolták. Az ország életében ez idő alatt a fejlődés óriási léptekkel haladt előre, Szegeden viszont eseményszámba ment, ha egy járdát építettek. Ma már ez is a múlté, de nyomait még ma is érezzük. Mai örömeink és gondjaink éppen a város jelenlegi gyors fejlődésével függnek össze. Az ipar fejlődése, új iparágak, köztük az olajbányászat Szegedre települése megoldotta a városunkban kísértő munkanélküliség problémáját. Ma már egyik fő gond a kielégítetlen munkaigény. Az ipari foglalkoztatottság megnövekedése megfordította a munkaerővándorlás irányát és most már a városból nem költöznek el az emberek, hanem évenként kétháromezren költöznek Szegedre. Mindez egyre égetőbben veti fel az egyébként is szorító lakásigények mielőbbi kielégítését. Ez viszont megfelelő építőipari kapacitást követel mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. A párt és a kormány intézkedése nyomán épül már a Szegedi Házgyár, amelynek beindulásával (1971.) az eddigi 300 lakással szemben 2000—2500 lakás épül fel majd évente. A jövő jelenleg folyik már a tervezés, a területelőkészítés, az előközművesítés, sőt a kísérleti építkezés is a házgyári termékek fogadására. A felépülő új városrészek mellett meg kell oldanunk az igen égető problémaként jelentkező régi városrészek rekonstrukcióját is. A város házainak többsége elavult, korszerűtlen. Útjaink a megnövekedett terheléseket már nem bírják, s közműveink jelentős része 70— 80 éves. Igen fontos tehát, hogy az újat, és a régi rekonstrukciókat egy időben, fokozatosan oldjuk meg, ha nem akarjuk, hogy Szeged 20—25 év múlva csak a peremvárosrészekből álljon. A nagyarányú lakásépítés igen nagy felelősséget ró a tervezőkre a városkép helyes kialakításában. A gyors építkezés nem jelentheti a város uniformizálását, meg kell találni ezért az újnak a már meglevő városképbe, a város hangulatába harmonikusan beilleszkedő beépítését. Ezek, a megvalósítás stádiumába lépő tervek felvetik a város szociális, kulturális, kommunális, kereskedelmi ellátásában is az eddig kialakult gyakorlat felülvizsgálatát. Különösen nagy figyelmet követelnek a város kommunális ellátásának kérdései: a közterületek tisztán tartása, karbantartása, az új 8—10 emeletes lakóházak karbantartása,, amire ez ideig nem voltunk felkészülve. Át kell alakítani a város jelenlegi közlekedését is. A város nagy iramú, sok irányú fejlődése minden területen léptékváltást követel, vagyis az eddig jónak ismert dolgainkat is az új helyzetnek megfelelően át kell értékelni. Mindez igen nagy műszaki, pénzügyi, gazdasági, társadalmi feladatot ró ránk. Ezt örömmel vállaljuk, annál is inkább, mert országos célkitűzés, hogy Budapestnek „ellenpólusai” legyenek is hazánk déli városáé, Szegedé ez a feladat. Tudjuk, hogy az itt felvetett kérdések nem kizárólagosan szegedi problémák, s ezek az ország valamennyi nagyobb városában megtalálhatók. Hogy mégis szóltunk róluk, annak az az oka, hogy ki akartuk mondani, hogy Szeged város lakói ma is tudnak alkotni, s a város építésében be fogják hozni a korábbi évek lemaradását ugyanolyan eredményesen, mint ahogy azt a „nagy árvíz” után tették. Ez a nagy mozgás, építkezés, bizony egy kis rendetlenséggel is együtt jár. Ezért elnézést szoktunk kérni a városunkba látogató vendégektől. HALÁSZ ÁRPÁD Szeged megyei jogú Városi Tanács VB elnökhelyettese 2/a ábra