Műszaki Élet, 1970. január-június (25. évfolyam, 1-13. szám)

1970-01-23 / 2. szám

Fél év múlt el azóta, hogy az MTESZ elnöksége megtárgyalta az MSZMP KB Titkárságának az MTESZ és az egyesületek tevékenysége továbbfejlesztéséről szóló határozatát. Erről a Műszaki Élet részletesen beszámolt. Most felkerestük dr. Valkó Endrét, az MTESZ főtitkárát azzal a kérdéssel, hogy mi történt azóta, milyen hatással van a határozat az egyesületi élet fejlődésére, és mi várható a továbbiakban. A párthatározat után — A KB titkárságának határozata több szempontból is nagy jelentőségű. A szövetség húszéves fennállása óta első ízben foglalkozott a párt egy vezető testülete átfogóan az egyesületi munkával. A határozat hangsúlyozza az MTESZ és az egyesületek fontos politikai szerepét, szakmai eredményeit. Kifejezi a párt elismerését a szövetség aktivistáinak társadalmi munkájáért, amellyel fórumot teremtettek szakembereink társadalmi aktivitása számára, és társadalmi, politikai, gazdasági céljainkkal összhangban segítették a műszaki haladást. Amikor a párt elismeri és nagyra értékeli az MTESZ és az egyesületek munkáját és egyetért tevékenységük eddigi fő irányvonalával, egyben felhívja a figyelmet több olyan kérdésre, amelyre a jövőbeli munka során nagyobb figyelmet kell fordítani. Segít a határozat megteremteni azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezekben a kérdésekben is előrehaladjon a szövetség, és hogy a társadalmi munka tervszerűsége, hatékonysága növekedjék. — A határozat tehát gondoskodik is arról, hogy a munkát tovább lehessen javítani. Konkrétan mit jelent ez? — Ismeretes, hogy a határozat előírja a megyei, kerületi és vállalati pártszervek számára, hogy támogassák az egyesületi munkát, s az egyesületekben dolgozó műszaki és gazdasági szakemberek javaslatait, aktivitását úgy ösztönözzék, hogy azok elősegítsék a népgazdaság számára fontos műszaki és gazdaságfejlesztési célok megvalósítását, s e javaslatok hasznosítását kísérjék figyelemmel. Szükségesnek tartja a KB titkársága azt is, hogy az állami Irányító szervek a nagy fontosságú fejlesztési célok eldöntése előtt mindenkor igényeljék az előterjesztések, tervezetek egyesületi megvitatását. Ennek rendkívüli jelentősége van a továbbiak szempontjából. Mindeddig — bármilyen nagyszerű példáit is tudjuk felsorolni az együttműködésnek, amely sok év óta kialakult egyrészt a pártszervek, a minisztériumok és a vállalatok, másrészt az MTESZ, illetve az egyesületek, az egyesületi szakosztályok között — ez a jó és helyes gyakorlat korántsem vált általánossá. Kinek-kinek egyéni belátásától függött: felismeri-e a társadalmi munkában rejlő lehetőségeket, igénybe veszi-e, támaszkodik-e rá? Most a határozat után ez olyan feladat, amely hozzátartozik a pártmunkához, az állami munkához, és várható, hogy erre most már azok is figyelemmel lesznek, akik a múltban ezt a társadalmi mozgalmat nem értékelték kellőképpen, szó esett az utóbbi időben az egyesületi élet és a demokratizmus összefüggéseiről. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban? • A határozatból is kitűnik, hogy a párt úgy tekint a szövetség és az egyesületek tevékenységére, mint a szocialista demokrácia fejlődésének fontos tényezőjére. Hozzá tartozik ehhez az is, hogy a demokratizmusnak az MTESZ és az egyesületek belső életében is érvényesülnie kell a szakmai vitákban és a bizottsági üléseken egyaránt. — Ilyen szempontból az alapszabályok is bizonyos továbbfejlesztést kívánnak. MTESZ vezetősége pedig értékelje, öszszegezze az egyesületi tevékenység eredményeit, képviselje az egyesületi véleményeket az állami szerveknél. — Felhívja a figyelmet a határozat arra is, hogy az MTESZ-nek ilyen jellegű irányító, koordináló feladatait úgy kell végeznie, hogy ezzel ne sértse, hanem inkább erősítse az egyesületek önállóságát, támogassa az egyesületek kezdeményező készségét. — Melyek a további, legfontosabb részei a határozatnak? — A dolog természetéből folyóan nehéz volna ezeket sorolni. Mindenesetre igen fontos pontja például az, amely felhívja az egyesületeket arra, hogy erősítsék a vállalatoknál folyó tevékenységüket, bővítsék aktív tagjaik körét a vállalalatoknál dolgozó szakemberek sorából, szervezzenek több rendezvényt a vállalatoknál. Szükség van arra is, hogy további, megújuló, szüntelen erőfeszítéseket tegyünk a fiatal szakemberek minél eredményesebb foglalkoztatására az egyesületekben, az egyesületek bizottságaiban, szakosztályaiban és különféle vezető szerveiben. Megemlítem ezzel kapcsolatban, hogy együttműködünk a többi között a KISZ-szel, és a KISZ közreműködésével hozzuk létre pl. a közeljövőben az MTESZ-ben a Fiatal Szakemberek Tanácsát. A vállalati szakemberek igényeinek fokozott figyelembevétele, a fiatalok eredményesebb foglalkoztatása összefüggő kérdések, és mind a kettő olyan, amelyhez a határozat — éppen azáltal, hogy a vállalati pártszervek figyelmét felhívja az egyesületi munkára — segít az eddiginél jobb feltételeket teremteni. — Szól a határozat még egyéb kérdésekről is, így a többi között felhívja a figyelmet a szakfolyóiratok felülvizsgálatának szükségességére. Ismeretes, hogy szaksajtónk (az MTESZ keretében ma már 67 lapot szerkesztenek) nem teljesen tervszerűen alakult ki belső szerkezetét, arányait tekintve. A technika és a tudomány fejlődése során megváltoznak az igények, és nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell. — Hogyan folyik a határozat végrehajtása? — Ez természetesen nem rövid távú feladat; maga a határozat sem ilyen jellegű. Sokkal inkább arról van szó, hogy ezeket a célokat, amelyek egyaránt megfelelnek a népgazdaság és az egyesületi mozgalom érdekeinek, most már folyamatosan és következetesen szem előtt tartsuk, mindig, amikor határozatokat hozunk, intézkedéseket teszünk, az egyesületi, szakosztályi munkát bármilyen módon ösztönözzük, befolyásoljuk. És persze az is hozzátartozik ehhez, hogy az MTESZ és az egyesületek vezető szervei időről időre kritikusan vizsgálják meg, mennyit sikerült végrehajtani a kitűzött célokból. Mindenesetre elmondhatom, hogy a határozatot most már úgyszólván minden egyesületünk és területi szervezetünk megtárgyalta, és ez évi munkaprogramjukat már a határozat messzemenő figyelembevételével alakították ki. — És a szövetség szintjén? — Az MTESZ vezető szervei számára a feladatok igen sokrétűen jelentkeznek. Nem akarom ezeket részletezni, csak néhányat említek. Ahogyan ezt egy év előtti közgyűlésünkön, az MTESZ húszéves jubileumán Fock Jenő miniszterelnök kifejtette, az MTESZ-nek egyik legfontosabb feladata az, hogy partnere legyen az állami szerveknek (és a pártszerveknek is) minden olyan kérdésben, amely túlmegy egy-egy szakmai egyesület keretein, amely több szakterület hozzáértő embereinek együttműködését kívánja. Az MTESZ-nek ezt a szerepét, feladatát most még jobban aláhúzta a párthatározat. Együttműködés az átfogó problémák megoldásában — Egyik soron lévő ilyen téma a rövidebb és hosszabb távú fejlesztési koncepciók társadalmi bírálata. Amikor a gépipar, az építőipar, vagy a vízgazdálkodás, vagy akármelyik más ágazat rövidebb vagy hosszabb távú (tehát ötéves vagy 15 éves) fejlesztési koncepcióiról van szó, nyilvánvaló, hogy a vitát nem korlátozhatjuk egy-egy egyesületre, mert ezek a kérdések más ágazatokat is közelről érintenek. Ugyanilyen átfogó probléma a szakmai képzés és továbbképzés reformja, a gazdaságirányítás új rendszerével kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtése (ezekkel természetesen elsősorban a műszaki haladás szempontjából foglalkozunk), a mérnöki munka hatékonyságának különböző vonásai, a természeti környezet védelme stb. — Persze a témák konkrét megjelölése inkább szűkít, mert a listát még soká lehetne folytatni; a probléma nem anynyira a témák felfedezésében, mint inkább sorolásában rejlik. _ — Milyen szerepük lesz ebben a tevékenységben a gazdasági szakembereknek? — Ismét utalhatok a párthatározatra, amely pozitívan értékeli azt, hogy az MTESZ gazdasági kérdésekkel és a gazdasági szakemberekkel is foglalkozik. — Talán nem kell bővebben fejtegetnem, hogy gazdasági és műszaki fejlődésünknek seregnyi olyan problémája van — és ezek száma egyre nő, —melyeknek a megoldásához, feldolgozásához különösen nagy szükség van arra, hogy abban nemcsak műszaki szakemberek, hanem más tudományágak művelői, pl. közgazdászok, pénzügyi szakemberek, jogászok, szociológusok, orvosok, pszichológusok is közreműködjenek. Ilyesmire majdnem minden tagegyesületünkben vannak jó példák; számos egyesületben ezekre a témákra külön szakosztályok is alakultak. Az ilyen kérdések iránt érdeklődők azonban nemcsak egy-egy egyesületen belül keresik meg egymást, hanem a szakemberek közötti kohézió áttöri a gazdasági ágak és egyesületek korlátait, illetve a közöttük levő határokat is. Ilyen átfogó, úgyszólván minden egyesületet érintő kérdésekkel való foglalkozásra alakította meg az MTESZ központi bizottságait, szakosztályait és társaságait. Ha felsorolom néhány olyan rendezvény címét, amelyeket ezek szerveztek, mindjárt kiviláglik a dolog értelme. Néhány héttel ezelőtt volt a marketing konferencia, amelyen mintegy 120 külföldi szakember is részt vett. Ezt a Központi Ipargazdasági Bizottság szervezte, amely a többi között üzemszociológiai konferenciát, szervezéstudományi konferenciát és más nagyszabású tanácskozásokat is szervezett. A Neumann Jánosról elnevezett számítógéptudományi társaságunk szintén több igen sikeres nemzetközi összejövetelt tartott. A Központi Anyagmozgatási Bizottság nemrég szervezte anyagmozgatási konferenciáját, a Központi Oktatási Bizottság pedig ez év tavaszán rendez egy nemzetközi tanácskozást, amelynek tárgya a tudományos-műszaki forradalom hatása a szakemberképzésre. Mindezeket a tanácskozásokat természetesen az adott kérdésben érdekelt egyesületek vezetőinek és szakembereinek közreműködésével rendezik. Természetesen ugyanezeket a feladatokat területi szervezeteink is sorra napirendre tűzik. Sajnos még néhány megyében nincs az MTESZ-nek területi elnöksége, de ezeket a fehér foltokat lassanként felszámoljuk. A közeljövőben pl. Nógrád megyében alakul meg az MTESZ-szervezet. Ezzel a területi szervezetek száma 17-re nő. Igen fontos ez, hiszen ma társadalmi tevékenységünknek több mint a fele vidéken zajlik. Néhány vidéki városban sikerült már létrehozni a Technika Házát, másutt, mint pl. Szegeden, Kecskeméten, Győrött, Egerben, Szombathelyen már folyik, vagy a közeljövőben kezdődik meg az építkezés. — Tájékoztathatjuk-e olvasóinkat új fejleményekről az MTESZ Budapesten épülő új székházával kapcsolatban? Az MTESZ főtitkára a szövetség helyzetéről, időszerű feladatairól Az egyesületek munkájának összehangolása — Milyen feladatai vannak az MTESZ-nek egyesületek munkájával kapcsolatban? — Tovább kell fejleszteni az egyesületek munkájának összehangolását tartalmi kérdésekben. Hasonlóképpen, mit ahogyan ez a múltban történt pl. a népgazdasági tervek megvitatása, az új gazdasági mechanizmus előkészítése és tapasztalatainak értékelése során, a szakmai képzés reformjával kapcsolatban , sok más kérdésben, csak még tovább fejlesztve ezt a munkát. Szükséges, hogy a szövetség folyamatosan irányelvek és ajánlásokat dolgozzon ki az egyesületei számára az éppen időszerű és fontos tudománypolitikai, gazdaságpolitikai kérdésekmegoldásának elősegítésére. A. 2 MÍJSZAKI ÉLET Megalakult az MTESZ fiatalok tanácsának előkészítő bizottsága. Az MTESZ és a KISZ együttműködési irányelvet kidolgozó, az MTESZ-ben társadalmi munkát végző fiatal műszakiak, közgazdászok stb. helyzetét felmérő, valamint a KISZ országos akcióiba való bekapcsolódás lehetőségeit vizsgáló albizottságok megkezdték munkájukat. A bizottságok közvetett célja az MTESZ fiatalok tanácsa munkájának előkészítése. A kórháztervezés aktuális kérdéseiről ankétot rendezett január 22-én az Építőipari Tudományos Egyesület kórházépítési szakbizottsága. A részvevők megvitatták a „Fekvőbeteg intézeteink műszaki fejlesztésének iránya”, valamint a „Területi vezető kórházak létesítményének irányelvei” c. elaborátumot. Az ankéton bemutatták a „Kórháztervezés” c. filmet. Svéd műszaki hét Január 26-án ünnepélyes keretek között nyílik meg a svéd műszaki hét a Technika Házában. A Svéd—Magyar Kereskedelemfejlesztő Bizottság, a Magyar Kereskedelmi Kamara és az MTESZ által rendezett műszaki héten 220 svéd vállalat képviselői 38 előadásban ismertetik a legkülönbözőbb területekhez tartozó, modern svéd technikát. Az elnöki megnyitót Kiss Árpád miniszter, az OMFB és az MTESZ elnöke tartja, majd Ake Brunsson, a Svéd- Magyar Kereskedelemfejlesztő Bizottság elnöke és Sven Moberg, a Svéd Királyság kabinet minisztere üdvözli a megjelenteket. A megnyitón „A műszaki fejlesztés irányai Svédországban” címmel Sven Brohult professzor, a Svéd Királyi Műszaki Tudományos Akadémia ügyvezető igazgatója tart előadást. Shell műszaki szimpozion A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és tagegyesületei, valamint az INTERAG RT január 19. és 23. között rendezte meg a Shell műszaki szimpoziont a Technika Házában. Az elhangzott mintegy 20 előadás témája: a műgumi, a vegyianyagoknak a magas- és mélyépítő iparban való felhasználása, az ipari vegyszerek, a textilipari segédanyagok, a hőre lágyuló műanyagoknak a csomagolóiparban való felhasználása, az ipari kenőanyagok és a mezőgazdasági vegyszerek. A műszaki szimpoziont Gerő László, az INTERAG RT igazgatója és J. N. Cooper, a Shell Keleteurópai Igazgatóságának vezetője nyitotta meg. Az új Technika Háza — Ismeretes, hogy jelenlegi helyiségeinket a Televízió fogja megkapni. Sajnos, a közvéleményben bizonyos zavart keltettek egyes újságcikkek, amelyek ezt a kérdést egyoldalúan, vagy éppen rosszindulatúan tálalták. Ezért is keletkezhettek olyan nézetek, amelyek az átköltözésünkkel kapcsolatos várható nehézséségeket eltúlozták. Én azt szeretném hangsúlyozni, hogy ha nem született volna szövetségünkről, munkánk továbbfejlesztéséről ilyen kedvező párthatározat, akkor aligha mondhatnánk el, hogy teljesül régi kívánságunk: a tervek szerint 1973. őszén a Múzeum körút és Rákóczi út kereszteződésénél állni fog az új Technika Háza, amely most már minden igényt kielégítő lesz. Megjelenésében és technikailag is olyan színvonalon áll majd, hogy pl. a nemzetközi tanácskozások megszervezésére valóban korszerű módon ad majd lehetőséget, és igyekszünk úgy kialakítani, hogy még sokáig korszerű legyen. Ez a lényege az MTESZ átköltözésére vonatkozó állami döntésnek, és őszintén mondhatom, hogy emellett alárendelt jelentőségű az, hogy ez a döntés olyan elemeket is tartalmaz, amelyek, az átmeneti időre rosszabb körülményeket, vagy bizonyos nehezebben megoldható problémákat jelentenek számunkra. Pl. kétségkívül nehéz lesz kiállításokat szerveznünk, miután a jelenlegi kiállítási terem helyén már hamarosan megkezdődik az új nagy stúdió építése. Ez a körülmény azonban aligha fogja érinteni egyesületeink egyéb tevékenységének fejlődését. Az új székház tervpályázatának kiírása megtörtént. Gondolom, hogy tervezőink érdekesnek találják a feladatot, és sikerül majd olyan új székházat felépítenünk, amely az előbbiekben vázolt feladatok ellátásához méltó keretet ad —fejezte be tájékoztatását az MTESZ főtitkára, BP.