Műszaki Élet, 1970. január-június (25. évfolyam, 1-13. szám)
1970-01-23 / 2. szám
A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM ÁRA: 2,50 Ft 1900. JANUÁR 23. VDMA MŰSZAKI HÉT A vasúti közlekedés távlati fejlesztése (OMFB koncepció) Dr. Dimény Imre az élelmiszeripar feladatairól — Az MTESZ főtitkára a szövetség helyzetéről — A textilvegyészet problémái Üzemnagyság és termelékenység — Átfutási idő: 22 esztendő Az egyre növekvő és összetételében is állandóan bonyolultabb közúti közlekedés, a járművek fokozódó sebessége és nagyobb súlya újabb tervezési problémák megoldását és kivitelezési eljárásokat kíván az útépítésben is. Hazánkban is egyre erősebben jelentkezik az igény a meglevő utak korszerűsítésére (szélesítésére és erősebb burkolattal való ellátására), továbbá új autóutak és autópályák, valamint a nem kevésbé fontos új mellékutak építésére. Mindez hatalmas áldozatokat kíván népgazdaságunktól és szorosabb együttműködést több ágazat kutató—tervező—kivitelező szakemberei között azért, hogy a növekvő minőségi igények kielégítésére és az utazási kényelem biztosítására megtalálják a műszakilag jobb, ugyanakkor kisebb költséggel járó és termelékenyebb útépítési megoldásokat. Erről beszélgettünk a Közlekedéstudományi Egyesületben dr. Fülöp Istvánnal, a közúti szakosztály titkárával, az Útépítő Tröszt főtechnológusával, aki több fontos, tudományosan megalapozott eredményre és szempontra hívta fel a figyelmünket. Jentősnek tartjuk az elektronikus számítógépek alkalmazását. Néhány évig tartó előmunkálatok után tervezőink mind jobban kezdik igénybevenni őket, pl. helyszínrajzi tengely-, hosszszelvény-, kitűz kiszámításnál, gyorstömegszállításnál, perspektív képszámításnál stb. Az elektronikus számítógépek alkalmazása újabban a kivitelezés területén is tért hódít, mivel az építési munkák programozásához — különösen a kiemelt jellegű munkák Izintedeutak korszerűsítésének kivitelezésszervezési és ellenőrzési munkáinál váltak be a korszerű elektronikus számítógépeken lefuttatott programok. Az időeredmények és a tervszerűbb munkával járó gazdasági hatások világosan megmutatták e rendszerek előnyeit. A kivitelezésszervezés korszerű programozásával egyidejűleg keresték a kivitelezők az építési költségek további csökkentésének lehetőségeit is. Erre jó példa az Útépítő Trösztnél nemrég kidolgozott modell az aszfaltreceptek optimális költséggel való összeállítására. Ez a matematikai modell — mint a kísérletek igazolják —, lehetőséget nyújt az egyre nagyobb arányú aszfaltútépítés költségeinek optimalizására, s ugyanakkor a minőségi követelmények maradéktalan betartására. Remélhetőleg mind több kivitelező vállalat ismeri fel ennek a módszernek a jelentőségét, ami irt a modell szerinti számítógépes lefuttatás néhány száz forintos számítási költségével szemben aszfalttonnánként 10—20 Ft a rezéséhez — CPM- és PERT- megtakarítás, ami országosan Számítógépes tervezés rendszerű hálódiagramok két évente 10—15 millió Ft-ot feszültek. A többi között — sor lent. — Az autóutak és autópályák rendben — a metróépítés, valótervezésével kapcsolatosan se mint a 7., 3., 1. és a 24. jelzésű (Folytatás a 19. oldalon) 1. ábra: 240 tó kapacitású automata aszfaltkeverő telep (MARINI) 2. ábra: Aszfalt tömörítésére alkalmas gumihenger Pályázatok - pályázatok - pályázatok Cikkpályázat Hogyan lehetne fiatal szakembereinket jobban bevonni a tudományos egyesületek munkájába? Kérdezni nehéz... ...felelni sem könnyű A részletes feltételeket lapunk 3. oldalán közöljük ki MTESZ székház tervpályázata A kormány Gazdasági Bizottságának határozata alapján az MTESZ részére új székház felépítéséről kell gondoskodni, így lehetővé válik, hogy a Televízió a Szabadság téri épülettömb egészét használatba vehesse. A Budapest Főváros Tanácsa VB által felajánlott területek jellemzőinek megvizsgálása után az MTESZ elnöksége a Rákóczi úti Múzeum körút sarkán levő területet találta a fenti célra a legalkalmasabbnak. A Budapest Főváros Tanácsa VB a területet az MTESZ rendelkezésére bocsátotta. A tervpályázat célja olyan tervjavaslatok beszerzése, amelyek a székház végleges terveinek alapjául szolgálhatnak, és méltó színvonalon biztosítják a nagy múltú szövetség további működését. A tervpályázat határideje május 31-én jár le, tehát 4 és fél hónap áll a pályázatban részt vevő tervezők rendelkezésére ahhoz, hogy kidolgozzák javaslataikat, benyújtsák a feltételeknek megfelelő pályaműveket. A tervpályázat bíráló bizottságában az MTESZ elnökségének képviselőin kívül részt vesz az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium, Budapest Főváros Tanácsa VB, az Építőipari Tudományos Egyesület, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Urbanisztikai Társaság képviselője is. A pályaművek díjazására és megvételére 500 000 Ft áll rendelkezésre. A bíráló bizottság megfelelő számú és színvonalú pályamű beérkezése esetén az előirányzott összeget teljes egészében kiadja, s a díjak és megvételek nagyságát a pályaművek egymáshoz viszonyított értékének arányában állapítja meg, azzal a megkötéssel, hogy a legnagyobb díj összege 100 000 Ft-nál nagyobb, a legkisebb öszszeg pedig 20 000 Ft-nál kisebb nem lehet. A bíráló bizottság döntése végleges, s azt legkésőbb 1970. június 30-ig az MTESZ-ben hirdeti ki. Milyen legyen az épület? A Rákóczi út és Múzeum körút sarkán levő terület nagysága 1370 □. A területen jelenleg a földalatti vasút kelet— nyugati vonalának építésével kapcsolatos felvonulási létesítmények vannak, amelyeket a tervezett építés időpontjáig lebontanak. A beépítésre vonatkozó hatósági előírások közlekedési jellegűek (parkolóhely elhelyezésére, útt- és behajtás irányára stb. vonatkoznak). A beépítésre egyéb előírás (párkánymagasság, csatlakozás stb.) nincs. Ez a kötetlenség nagyon megkönnyíti a tervezők munkáját, bátran működhet az alkotó fantázia. A reprezentatív, saroktelken álló építmény messziről is jól látható lesz, az építészeti megoldásnak tehát fontos szerepe van. Az MTESZ-be tömörült műszaki szakemberek természetes igénye, hogy az új épület korszerű keretet nyújtson sokoldalú tudományos és társadalmi tevékenységük minél teljesebb kibontakozásához. Igényük teljesítésének kifejezésre kell jutnia a helyiségek rendeltetésszerűen előírt térkialakításában, funkcionális kapcsolataiban, berendezésében, az épület technológiai és üzemeltetési felszereltségében, megjelenésében, végső soron az alkotás építészeti színvonalában. Növeli a fenti követelményeket az épület helyének — a már említett — vitathatatlanul kiemelkedő városszerkezeti jelentősége, amely városképileg organizáló szerepet igényel az ide kerülő épülettől. (Folytatás a 18. oldalon) Itt épül fel a Technika Háza