Műszaki Élet, 1970. január-június (25. évfolyam, 1-13. szám)

1970-01-23 / 2. szám

A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM ÁRA: 2,50 Ft 1900. JANUÁR 23. VDMA MŰSZAKI HÉT A vasúti közlekedés távlati fejlesztése (OMFB koncepció) Dr. Dimény Imre az élelmiszeripar feladatairól — Az MTESZ főtitkára a szövetség helyzetéről — A textilvegyészet problémái Üzemnagyság és termelékenység — Átfutási idő: 22 esztendő Az egyre növekvő és összeté­telében is állandóan bonyolul­tabb közúti közlekedés, a jár­művek fokozódó sebessége és nagyobb súlya újabb tervezési problémák megoldását és kivi­telezési eljárásokat kíván az út­építésben is. Hazánkban is egy­re erősebben jelentkezik az igény a meglevő utak korszerű­sítésére (szélesítésére és erősebb burkolattal való ellátására), to­vábbá új autóutak és autópá­lyák, valamint a nem kevésbé fontos új mellékutak építésére. Mindez hatalmas áldozatokat kíván népgazdaságunktól és szo­rosabb együttműködést több ágazat kutató—tervező—kivite­lező szakemberei között azért, hogy a növekvő minőségi igé­nyek kielégítésére és az utazási kényelem biztosítására megta­lálják a műszakilag jobb, ugyanakkor kisebb költséggel járó és termelékenyebb útépíté­si megoldásokat. Erről beszél­gettünk a Közlekedéstudományi Egyesületben dr. Fülöp István­nal, a közúti szakosztály titká­rával, az Útépítő Tröszt főtech­nológusával, aki több fontos, tu­dományosan mega­lapo­zott ered­ményre és szempontra hívta fel a figyelmünket. Jentősnek tartjuk az elektroni­kus számítógépek alkalmazását. Néhány évig tartó előmunkála­tok után tervezőink mind job­ban kezdik igénybevenni őket, pl. helyszínrajzi tengely-, hossz­szelvény-, kitű­z­ kiszámításnál, gyorstömegszállításnál, perspek­tív képszámításnál stb. Az elektronikus számítógépek al­kalmazása újabban a kivitele­zés területén is tért hódít, mi­vel az építési munkák progra­mozásához — különösen a ki­emelt jellegű munkák Izintede­utak korszerűsítésének kivitele­zésszervezési és ellenőrzési munkáinál váltak be a korszerű elektronikus számítógépeken le­futtatott programok. Az idő­eredmények és a tervszerűbb munkával járó gazdasági hatá­sok világosan megmutatták e rendszerek előnyeit.­­ A kivitelezésszervezés kor­szerű programozásával egyide­jűleg keresték a kivitelezők az építési költségek további csök­kentésének lehetőségeit is. Erre jó példa az Útépítő Trösztnél nemrég kidolgozott modell az aszfaltreceptek optimális költ­séggel való összeállítására. Ez a matematikai modell — mint a kísérletek igazolják —, lehe­tőséget nyújt az egyre nagyobb arányú aszfaltútépítés költsé­geinek optimalizására, s ugyan­akkor a minőségi követelmé­nyek maradéktalan betartására. Remélhetőleg mind több kivite­lező vállalat ismeri fel ennek a módszernek a jelentőségét, ami irt a modell szerinti számítógépes lefuttatás néhány száz forintos számítási költségével szemben aszfalttonnánként 10—20 Ft a r­e­zéséhez — CPM- és PERT- megtakarítás, ami országosan Számítógépes tervezés rendszerű hálódiagramok két évente 10—15 millió Ft-ot fe­szültek. A többi között — sor­ lent. — Az autóutak és autópályák rendben — a metróépítés, való­­tervezésével kapcsolatosan se­ mint a 7., 3., 1. és a 24. jelzésű (Folytatás a 19. oldalon) 1. ábra: 240 t­ó kapacitású automata aszfaltkeverő telep (MARINI) 2. ábra: Aszfalt tömörítésére alkalmas gumihenger Pályázatok - pályázatok - pályázatok Cikkpályázat Hogyan lehetne fiatal szakembereinket jobban bevonni a tudományos egyesületek munkájába? Kérdezni nehéz... ...felelni sem könnyű A részletes feltételeket lapunk 3. oldalán közöljük ki MTESZ székház tervpályázata A kormány Gazdasági Bizott­ságának határozata alapján az MTESZ részére új székház fel­építéséről kell gondoskodni, így lehetővé válik, hogy a Televí­zió a Szabadság téri épülettömb egészét használatba vehesse. A Budapest Főváros Tanácsa VB által felajánlott területek jel­lemzőinek megvizsgálása után az MTESZ elnöksége a Rákóczi úti Múzeum körút sarkán levő területet találta a fenti célra a legalkalmasabbnak. A Budapest Főváros Tanácsa VB a területet az MTESZ rendelkezésére bo­csátotta. A tervpályázat célja olyan tervjavaslatok beszerzése, ame­lyek a székház végleges tervei­nek alapjául szolgálhatnak, és méltó színvonalon biztosítják a nagy múltú szövetség további működését. A tervpályázat ha­tárideje május 31-én jár le, te­hát 4 és fél hónap áll a pályá­zatban részt vevő tervezők ren­delkezésére ahhoz, hogy kidol­gozzák javaslataikat, benyújtsák a feltételeknek megfelelő pálya­­műveket. A tervpályázat bíráló bizott­ságában az MTESZ elnökségé­nek képviselőin kívül részt vesz az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Belkereskedel­mi Minisztérium, Budapest Fő­város Tanácsa VB, az Építőipari Tudományos Egyesület, a Ma­gyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Urbanisztikai Tár­saság képviselője is. A pályaművek díjazására és megvételére 500 000 Ft áll ren­delkezésre. A bíráló bizottság megfelelő számú és színvonalú pályamű beérkezése esetén az előirányzott összeget teljes egé­szében kiadja, s a díjak és megvételek nagyságát a pálya­művek egymáshoz viszonyított értékének arányában állapítja meg, azzal a megkötéssel, hogy a legnagyobb díj összege 100 000 Ft-nál nagyobb, a legkisebb ösz­­szeg pedig 20 000 Ft-nál kisebb nem lehet. A bíráló bizottság döntése végleges, s azt legké­sőbb 1970. június 30-ig az MTESZ-ben hirdeti ki. Milyen legyen az épület? A Rákóczi út és Múzeum kör­út sarkán levő terület nagysá­ga 1370 □. A területen jelen­leg a földalatti vasút kelet— nyugati vonalának építésével kapcsolatos felvonulási létesít­mények vannak, amelyeket a tervezett építés időpontjáig le­bontanak. A beépítésre vonat­kozó hatósági előírások közle­kedési jellegűek (parkolóhely elhelyezésére, útt- és behajtás irányára stb. vonatkoznak). A beépítésre egyéb előírás (pár­kánymagasság, csatlakozás stb.) nincs. Ez a kötetlenség nagyon megkönnyíti a tervezők munká­ját, bátran működhet az alkotó fantázia. A reprezentatív, sarok­telken álló építmény messziről is jól látható lesz, az építészeti megoldásnak tehát fontos sze­repe van. Az MTESZ-be tömörült mű­szaki szakemberek természetes igénye, hogy az új épület kor­szerű keretet nyújtson sokoldalú tudományos és társadalmi tevé­kenységük minél teljesebb ki­bontakozásához. Igényük tel­jesítésének kifejezésre kell jut­nia a helyiségek rendeltetés­szerűen előírt térkialakításá­ban, funkcionális kapcsolatai­ban, berendezésében, az épület technológiai és üzemeltetési fel­szereltségében, megjelenésében, végső soron az alkotás építé­szeti színvonalában. Növeli a fenti követelményeket az épü­let helyének — a már említett — vitathatatlanul kiemelkedő városszerkezeti jelentősége, amely városképileg organizáló szerepet igényel az ide kerülő épülettől. (Folytatás a 18. oldalon) Itt épül fel a Technika Háza

Next