Műszaki Élet, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-13. szám)
1972-06-09 / 12. szám
Kandidátusi értekezések December 23-án rendezték meg Sebők Ferenc „Betomanytagú nyomástartó edények” című kandidátusi értekezésének nyilvános vitáját. A nyomástartó edények hagyományos anyaga az acott. Felhasználásának különös előnye, hogy önmagában is autonoímiás a belső nyomás és a felmelegedés hatására fellépő húzófeszültségek felvételére, valamint a gázzárás biztosítására. A hatvanas évek műszaki fejlődése mégis arra mutat, hogy a gázhatású atomreaktorok tartályai számára kidolgozott, több méter vastag, feszített beton konstrukciók alkalmazása bizonyos esetekben az acélénál kedvezőbb lehet. E szerkezetfajta feltehetően hasznosítható lesz a vegyipar és a hagyományos energiatermelés területén is. A legújabb szakkönyvek a nyomástartó edényeket önálló vasbeton szerkezetiként tárgyalják. Tervezésük számos kérdése azonban, éppen újszerűségük miatt, az áttekintett, bő szakíródalom ellenére is tisztázatlan. Az értekezés célja, hogy megvizsgálja egyrészt a korszerű kialakítás lehetőségeit, másrészt pedig, hogy a méretezés tényleges elvégzésének néhány alapelvét és módszerét kidolgozza. A tárgy jellegéből következik, hogy közvetlen kísérletek végzésére részben, egyáltalán nem, részben csak igen nagy ráfordításokkal lett volna mód. Az értekezés ezért a kitűzött célt az irodalomban található anyagjellemzők felhasználásval, elméleti úton közelíti meg. Az értekezés általánosságban a szakirodalomban elsőként dolgozza fel összefoglalóan a beton nyomástartó edényekkel kapcsolatos kérdéseket, különös tekintettel az egyes jelenségek kölcsönhatásaira. A továbbiakban a részleteiben leírt főbb önálló új eredmények közül közlünk néhányat. A beton anyagú nyomástartó edényeket lehetséges és célszerű az eddigi vastag fal feloldásával rétegesen vagy bordásan kialakítani. A falban keletkező hőforrások eloszlása exponenciális tagok összegeként írható le. A fal sugár védőképességének a szerkezetszerű működés, vagyis a fellépő repedések miatt bekövetkező gyengülése, illetőleg az ennek kompenzálásához szükséges vastagítás mértéke a bevezetett repedésérzékenységi tényezővel jellemezhető. A nehéz- és hidrátbetonok tulajdonságainak értékelése alapján, hazai viszonyok között általában homokoskavi cs adalékot kell alkalmazni. Az értekezés módszert közöl a kétrétegű falban kialakuló hőmérsékleteloszlás meghatározására, exponenciális eloszlású belső hőforrások és a hőmérséklettől függő hővezetési tényező figyelembevételével. Könnyen kezelhető összefüggéseket ad meg egyenlőtlenül felmelegedett, hét szer fal merevségi értékeinek, valamint termikus igénybevételeinek pontos számítására. Az értekezés az erőmódszeren alapuló eljárást dolgoz ki a henger alakú, alkotóirányban bordákkal merevített szerkezet statikai számítására. Törzstartóként a hajlított hengerhéjat, illetőleg a gyűrűirányú feszítőhuzalokon, mint rugalmas ágyazaton nyugvó, meggörbült bordát veszi fel. Február 21-én tartották meg Varga László ,,g-faktorok mérése perturbált szögeloszlás módszerrel” című kandidátusi értekezésének nyilvános vitáját. — A magállapotok mágneses momentumának kísérleti meghatározása azért fontos, mert a nívósémát, a nívók impulzusmomentumát helyesen visszaadó elméleti interpretációk értékelésének sarkalatos kérdése kell hogy legyen a mag mágneses szerkezetének hű leírása is. Az alapállapoti mágneses momentumok korai meghatározása után az elmúlt évtizedben jóval 200 fölé nőtt a megmért gerjesztett állapoti mágneses momentumok száma. Ebben a „mag mágneses rezonancia” módszeren és a Mössbauer-effektuson kívül óriási szerepe volt az immár klasszikussá vált perturbált szögkorreláció módszerének. Különösen a rövid élettartamú állapotok esetében egyre inkább előtérbe kerülnek a magreakciókkal előidézett sugárzások szögeloszlását pertubáló eljárások. Az idők folyamán felhalmozódott kísérleti eredmények számos értékes következtetést tettek lehetővé. Mégis, a páratlan tömegszámú magoknál, és ezen belül is különösen a vibrációs jelleget mutató törzshöz csatolódó részecskét tartalmazó páratlan magok esetében, nehéz a gerjesztett állapoti mágneses momentumok elméleti értelmezése. Az ezirányú kísérleti tevékenység sokáig csak a magfizikus érdeklődési körébe tartozott. A hiperfinom mágneses terek felfedezése azonban nemcsak a magfizikai megismerés számára nyitott új lehetőségeket, hanem a más módon megmért mag mágneses momentum értékes detektorává vált a szilárdtest szerkezetét kutató fizikusinak is. A dolgozat ismerteti a Pt—195 mag negyedik (211 keV, 3/2) és ötödik (240 keV, 5/2) gerjesztett állapota mágneses momentumának kísérleti meghatározását. A mérés magfizikai jelentőségét a Pt-magok elméletileg dominánsan vibrációs jellege adja. A fenti nívóik jól Coulomb-gerjeszthetők, s a vasba ötvözött Pt-magok helyén nagy hiperfinom mágneses tér lép fel. Új tudományos eredmények: a Pt—195 mag két fenti nívójának kísérletileg meghatározott gfaktora; az Fer Ptro összetételű ötvözetben a Pt-magok helyén fennálló mágneses térerősség kísérleti meghatározása; a kis energiájú Coulomb-gerjesztést követő gammasugárzás szögeloszlásának hiperfinom mágneses térrel történő perturbációja ugyanolyan mértékű, mint radioaktív izotópok alkalmazása esetén. A SZENTENDREI KÉZISZERSZÁMGYÁR elnevezése, P.F.K.V. Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalatra változott. Címe: Szentendre, Lenin út 160. RAVE 340/2000 MS. típusú csúcseszterga, ebben az évben teljesen felújított, garanciális, újszerű állapotban ELADÓ Ügyintéző: Cserny Ferenc Telefon: 140—484 12 MŰSZAKI ÉLET Pályázat kutatási jutalmakra A Magyar Tudományos Akadémia pályázatot ír ki a távlati tudományos kutatási terv kutatási főirányaiban elért jelentős eredmények díjazására. Pályázhatnak tudományos kutatók és egyetemi oktatók, illetve kollektíváik akár akadémiai, akár más kutatóhelyen dolgoznak. A pályázatban két évnél nem régibb, nyomtatásban megjelent tanulmánnyal vagy közlésre alkalmas kézirattal (kivételesen kutatási zárójelentéssel) lehet részt venni, függetlenül attól, hogy az adott kutatás a távlati terv keretében indult-e meg, vagy csak a munka folyamán kapcsolódott hozzá. A kutatási jutalom az eredmény jelentőségétől függően egyéni pályázó esetében 5000— 15 000 Ft, kutatói kollektívák esetében 6000—25 000 Ft. Nem részesíthetők a fenti jutalomban az Akadémia tagjai, továbbá azok, akik az adott kutatási tevékenységért a munkabéren és járulékain kívül más ellenértékben (kutatási szerződési, szakértői, újítási, szabadalmi díjban stb.) is részesültek. A pályázatot 1912. szeptember 10-ig kell az Akadémiának címezve a kutatóhely vezetőjéhez benyújtani. A pályázattal kapcsolatban bővebb felvilágosítás az Akadémián kapható. KITÜNTETETTEK Az „Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója” kitüntetést kapta: Szántó Gyuláné tudományos munkatárs, Hersiczky Albert tudományos főmunkatárs — Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet; Moór József tudományos munkatárs — Sütőipari Kutató Intézet; Bottyánszky Lajosné szerkesztő — Élelmezésipari Tervező Vállalat; dr. Cséfalvay Ignácné adjunktus — Szegedi Élelmiszeripari Főiskola mikrobiológiai tanszéke. Az „Erdészet Kiváló Dolgozója” kitüntetését kapta: Németh András egyetemi adjunktus — Erdészeti és Faipari Egyetem; Bakonyi István üzemtervezési csoportvezető — Kaposvári Állami Erdőrendezőség; Fadgyas Kálmán kirendeltségvezető — MÉM Egri Állami Erdőrendezőség; Fritsch Ottó üzemtervező — MÉM Budapesti Állami Erdőrendezőség. A „Faipar Kiváló Dolgozója” kitüntetést kapta: dr. Babos Károly tudományos munkatárs — Faipari Kutató Intézet. A „Térképészet Kiváló Dolgozója” kitüntetést kapta: Reis László főosztályvezető — Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat, Csonka András csoportvezető mérnök, Wudh György és Kassai Imre földmérő technikus, Csekő Ernő földmérő szaktechnikus — Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat; dr. Szegena Lajos tanszékvezető egyetemi tanár — Eötvös Lóránd Tudományegyetem térképészeti tanszéke; L’Anné Ottó docens — Budapesti Műszaki Egyetem geodéziai Intézete. gyapjúipari nagyvállalat FELVÉTELRE KERES Üzemgazdaság! osztályra közgazdasági elemzések, éves, középtávú tervek készítésére, költségelemzési feladatok végzésére, számviteli főiskolai vagy közgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkező ÖNÁLLÓ ÜZEMGAZDÁSZT, Belső ellenőrzési osztályra mérlegképes könyvelői oklevéllel rendelkező gyakorlott, önálló munkatársat BELSŐ ELLENŐRNEK, valamint GYORS- ÉS GÉPÍRÓNŐT. Jelentkezéseket kérjük írásban, a fizetési igény, valamint az eddigi munkakörök megjelölésével. Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár Személyzeti Osztálya, Budapest IX., Soroksári út 110—112. vagy tel.: 476-990. gyapjúipari nagyvállalat FELVÉTELRE KERES Kereskedelmi Főosztályra nagy textilipari gyakorlattal rendelkező értékesítési csoportvezetőt és előadót, továbbá alapanyagbeszerzésben (gyapjú) jártas szakképzett ELŐADÓT Jelentkezni lehet írásban, a fizetési igény, valamint az eddigi munkakörök feltüntetésével. Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár Személyzeti Osztálya, Budapest IX., Soroksári út 110-112. vagy tel. 476-990. FRÖCCSÖNTŐ ÜZEMÜNK rövid határidőre vállalja kőre lágyuló műanyag termékek gyártását, július hó 1-től már 2000 gramm?s gépünkön is. Szerszám rendelkezésünkre bocsátása esetén soronkívüliséget is biztosítani tudunk, kellő darabszámú megrendelés esetén pedig - előzetes megbeszélés után szerszámkészítést is vállalunk. /////////////// KALOPLASZTIK VÁLLALAT, Kalocsa, Gombolyagi út 1. Telefon: 402, 567. Telex: 08 2217. rr Úl igazgató: Honti János (gazdasági) — „LAMPART” Zománcipari Művek. Új igazgatóhelyettesek: Dr. Károlyi György — Alumíniumipari Tervező Vállalat; Páka István (gazdasági) — Villamosszigetelő és Műanyaggyár; dr. Légrádi István (gazdasági) — Gépipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat; Banász András (termelési) — Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság; Honti Gyula — Vízügyi Szervezés- és Számítástechnikai Iroda. Felmentések: Hidas Miklóst, a „LAMPART" Zománcipari Művek; Bozsik Pált, a Lenin Kohászati Művek; Félix Istvánt, a „LABOR” Műszeripari Művek; Márkus Istvánt, a Villamosszigetelő- és Műanyaggyár; Torma Lászlót, a Gépipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat gazdasági igazgatóhelyettesét; Villányi Imrét, az Alumíniumipari Tervező Vállalat igazgatóhelyettesét felmentették. gyapjúipari nagyvállalat FELVÉTELRE KERES legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező mérnököt főtechnológus munkakörbe. Jelentkezni lehet írásban a fizetési igény, valamint az eddigi munkakörök feltüntetésével. Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár Személyzeti Osztály, Budapest IX., Soroksári út 110-112. vagy tel: 476-990. A MAGYAR ALUMÍNIUMIPARI TRÖSZT ALUMÍNIUM ALKALMAZÁSTECHNIKAI KÖZPONTJA az összes érdekelt tervező-, fejlesztőintézetekkel és kivitelező vállalatokkal együttműködve, IX. 22. és X. 2. között ALUMÍNIUM ALKALMAZÁSTECHNIKAI KIÁLLÍTÁST rendez a BNV 42-es pavilonjában. A kiállításon bemutatásra kerülnek az elmúlt 10 év alumíniumfeldolgozó iparának eredményei és a további gazdaságos felhasználási területek. KÉRJÜK AZ ALUMÍNIUM KÉSZÁRUGYÁRTÓKAT, JAVASLATAIKKAL TÄMOGASSÄK A KIÁLLÍTÁS SIKERÉT!