Műszaki Élet, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-13. szám)

1972-06-09 / 12. szám

Kandidátusi értekezések December 23-án rendezték meg Sebők Ferenc „Betomanytagú nyo­mástartó edények” című kandidá­tusi értekezésének nyilvános vitá­ját.­­ A nyomástartó edények ha­gyományos anyaga az acott. Felhasz­nálásának különös előnye, hogy ön­magában is autonoímiás a belső nyo­más és a felmelegedés hatására fel­lépő húzófeszültségek felvételére, va­lamint a gázzárás biztosítására. A hatvanas évek műszaki fejlődése mégis arra mutat, hogy a gázhatású atomreaktorok tartályai számára ki­dolgozott, több méter vastag, feszí­tett beton konstrukciók a­l­kalmazása bizonyos esetekben az acélénál ked­vezőbb lehet. E szerkezetfajta felte­hetően hasznosítható lesz a vegy­ipar és a hagyományos energiater­melés területén is. A legújabb szak­könyvek a nyomástartó edényeket önálló vasbeton s­ze­rkezetiként tár­gyalják. Tervezésük számos kérdése azonban, éppen újszerűségük miatt, az áttekintett, bő szakíród­alom elle­nére is tisztázatlan. Az értekezés célja, hogy megvizsgálja egyrészt a korszerű kialakítás lehetőségeit, másrészt pedig, hogy a méretezés tényleges elvégzésének néhány alap­­elvét és módszerét kidolgozza. A tárgy jellegéből következik, hogy közvetlen kísérletek végzésére részben, egyáltalán nem, részben csak igen nagy ráfordításokkal lett volna mód. Az értekezés ezért a ki­tűzött célt az irodalomban található anyagjellemzők felhasználásval, el­méleti úton közelíti meg. Az érteke­zés általánosságban a szakirodalom­ban elsőként dolgozza fel összefog­lalóan a beton nyomástartó edé­nyekkel kapcsolatos kérdéseket, kü­lönös tekintettel az egyes jelenségek kölcsönhatásaira. A továbbiakban a részleteiben l­eírt főbb önálló új eredmények közül közlünk néhá­nyat. A beton anyagú nyomástartó edényeket lehetséges és célszerű az eddigi vastag fal feloldásával réte­gesen vagy bordásan kialakítani. A falban keletkező hőforrások elosz­lása exponenciális tagok összegeként írható le. A fal sugár védőképessé­gének a szerkezets­zerű működés, vagyis a fellépő repedések miatt be­következő gyengülése, illetőleg a­z ennek kompenzálásához szükséges vastagítás mértéke a bevezetett re­pedésérzékenységi tényezővel jelle­mezhető. A nehéz- és hidrátbetonok tulajdonságainak értékelése alapján, hazai viszonyok között általában h­om­ok­o­ska­vi c­s­­ adal­ékot kell alkal­mazni. Az értekezés módszert közöl a kétrétegű falban kialakuló hőmér­sékleteloszlás m­eghatározására, ex­ponenciális eloszlású belső hőforrá­sok és a hőmérséklettől függő hő­­vezetési tényező figyelembevételével. Könnyen kezelhető összefüggéseket ad meg egyenlőtlenül felmelegedett, hét szer fal m­erevségi értékeinek, valamint termikus igénybevételeinek pontos számítására. Az értekezés az erőmódszeren alapuló eljárást dol­goz ki a henger alakú, alkot­ói­rány­ban bordákkal merevített szerkezet statikai számítására. Törzstartóként a hajlított hengerhéj­at, illetőleg a gyűrűirányú feszítőhuzalokon, mint rugalmas ágyazaton nyugvó, meg­görbült bordát veszi fel. Február 21-én tartották meg Varga László ,,g-faktorok mérése perturbált szögeloszlás módszerrel” című kan­didátusi értekezésének nyilvános vi­táját. — A magállapotok mágneses momentumának kísérleti meghatá­rozása azért fontos, mert a nívósé­­mát, a nívók impulzusmomentumát helyesen visszaadó elméleti inter­pretációk értékelésének sarkalatos kérdése kell hogy legyen a mag mágneses szerkezetének hű leírása is. Az alapállapoti mágneses momen­tumok korai meghatározása után az elmúlt évtizedben jóval 200 fölé nőtt a megmért gerjesztett állapoti mág­neses momentumok száma. Ebben a „mag mágneses rezonancia” mód­szeren és a Mössbau­er-effektus­on kívül óriási szerepe volt az immár klasszikussá vált perturbált szögkor­reláció módszerének. Különösen a rövid élettartamú állapotok esetében egyre inkább előtérbe kerülnek a magreakciókkal előidézett sugárzá­sok szögeloszlását pertubáló eljárá­sok. Az idők folyamán felhalmo­zódott kísérleti eredmények számos értékes következtetést tettek lehető­vé. Mégis, a páratlan tömegszámú magoknál, és ezen belül is különö­sen a vibrációs jelleget mutató törzshöz csatoló­dó részecskét tar­talmazó páratlan magok esetében, nehéz a gerjesztett állapoti mág­neses momentumok elméleti értel­mezése. Az ezirányú kísérleti te­vékenység sokáig csak a magfizi­kus érdeklődési körébe tartozott. A hiperfinom mágneses terek felfede­zése azonban nemcsak a magfizikai megismerés számára nyitott új lehe­tőségeket, hanem a más módon megmért mag mágneses momentum értékes detektorává vált a szilárd­test szerkezetét kutató fizikusinak is. A dolgozat ismerteti a Pt—195 mag negyedik (211 keV, 3/2­) és ötödik (240 keV, 5/2­) gerjesztett állapota mágneses momentumának kísérleti meghatározását. A mérés magfizikai jelentőségét a Pt-magok elméletileg dominánsan vibrációs jellege adja. A fenti nívóik jól Coulomb-gerjeszt­­hetők, s a vasba ötvözött Pt-magok helyén nagy hiperfinom mágneses tér lép fel. Új tudományos eredmé­nyek: a Pt—195 mag két fenti nívó­jának kísérletileg meghatározott g­­faktora; az Fer Ptro összetételű öt­vözetben a Pt-magok helyén fenn­álló mágneses térerősség kísérleti meghatározása; a kis energiájú Cou­­lomb-gerjesztést követő gammasu­gárzás szögeloszlásának hiperfinom mágneses térrel történő perturbációja ugyanolyan mértékű, mint radioak­tív izotópok alkalmazása esetén. A SZENTENDREI KÉZISZERSZÁMGYÁR elnevezése, P.F.K.V. Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalatra változott. Címe: Szentendre, Lenin út 160. RAVE 340/2000 MS. típusú csúcseszterga, ebben az évben teljesen felújított, garanciális, újszerű állapotban ELADÓ Ügyintéző: Cserny Ferenc Telefon: 140—484 12 MŰSZAKI ÉLET Pályázat kutatási jutalmakra A Magyar Tudományos Akadé­mia pályázatot ír ki a távlati tudományos kutatási terv kuta­tási főirányaiban elért jelentős eredmények díjazására. Pályázhatnak tudományos ku­tatók és egyetemi oktatók, il­letve kollektíváik akár akadé­miai, akár más kutatóhelyen dolgoznak. A pályázatban két évnél nem régibb, nyomtatás­ban megjelent tanulmánnyal vagy közlésre alkalmas kézirat­tal (kivételesen kutatási záróje­lentéssel) lehet részt venni, füg­getlenül attól, hogy az adott kutatás a távlati terv keretében indult-e meg, vagy csak a mun­ka folyamán kapcsolódott hoz­zá. A kutatási jutalom az ered­mény jelentőségétől függően egyéni pályázó esetében 5000— 15 000 Ft, kutatói kollektívák esetében 6000—25 000 Ft. Nem részesíthetők a fenti ju­talomban az Akadémia tagjai, továbbá azok, akik az adott ku­tatási tevékenységért a munka­béren és járulékain kívül más ellenértékben (kutatási szerző­dési, szakértői, újítási, szaba­dalmi díjban stb.) is részesül­tek. A pályázatot 1912. szeptember 10-ig kell az Akadémiának cí­mezve a kutatóhely vezetőjéhez benyújtani. A pályázattal kapcsolatban bővebb felvilágosítás az Akadé­mián kapható. KITÜNTETETTEK Az „Élelmiszeripar Kiváló Dolgo­zója” kitüntetést kapta: Szántó Gyu­­láné tudományos munkatárs, Her­­siczky Albert tudományos főmun­­katárs — Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet; Moór József tudo­mányos munkatárs — Sütőipari Ku­tató Intézet; Bottyánszky Lajosné szerkesztő — Él­elmezés­ipari Tervező Vállalat; dr. Cséfalvay Ignácné ad­junktus — Szegedi Élelmiszeri­pari Főiskola mikrobiológiai tanszéke. Az „Erdészet Kiváló Dolgozója” kitüntetését kapta: Németh András egyetemi adjunktus — Erdészeti és Faipari Egyetem; Bakonyi István üzem­tervezési csoportvezető — Ka­posvári Állami Erdőrendezőség; Fadgyas Kál­m­án kirendeltségvezető — MÉM Egri Állami Erdőrendező­­ség; Fritsch Ottó üzemtervező — MÉM Budapesti Állami Erdőrende­zőség. A „Faipar Kiváló Dolgozója” ki­tüntetést kapta: dr. Babos Károly tudományos munkatárs — Faipari Kutató Intézet. A „Térképészet Kiváló Dolgozója” kitüntetést kapta: Reis László fő­osztályvezető — Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat, Csonka András csoportvezető mérnök, Wudh György és Kassai Imre földmérő technikus, Csekő Ernő földmérő szaktechnikus — Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat; dr. Szegena Lajos tanszék­­vezető egyetemi tanár — Eötvös Lóránd Tudományegyetem térképé­szeti tanszéke; L’Anné Ottó docens — Budapesti Műszaki Egyetem geo­déziai Intézete. gyapjúipari nagyvállalat FELVÉTELRE KERES Üzemgazdaság! osztályra közgazdasági elemzések, éves, középtávú tervek készítésére, költségelemzési feladatok végzésére, számviteli főiskolai vagy közgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkező ÖNÁLLÓ ÜZEMGAZDÁSZT, Belső ellenőrzési osztályra mérlegképes könyvelői oklevéllel rendelkező gyakorlott, önálló munkatársat BELSŐ ELLENŐRNEK, valamint GYORS- ÉS GÉPÍRÓNŐT. Jelentkezéseket kérjük írásban, a fizetési igény, valamint az eddigi munkakörök megjelölésével. Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár Személyzeti Osztálya, Budapest IX., Soroksári út 110—112. vagy tel.: 476-990. gyapjúipari nagyvállalat FELVÉTELRE KERES Kereskedelmi Főosztályra nagy textilipari gyakorlattal rendelkező értékesítési csoportvezetőt és előadót, továbbá alapanyagbeszerzésben (gyapjú) jártas szakképzett ELŐADÓT Jelentkezni lehet írásban, a fizetési igény, valamint az eddigi munkakörök feltüntetésével. Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár Személyzeti Osztálya, Budapest IX., Soroksári út 110-112. vagy tel. 476-990. FRÖCCSÖNTŐ ÜZEMÜNK rövid határidőre vállalja kőre lágyuló műanyag termékek gyártását, július hó 1-től már 2000 gramm?s gépünkön is. Szerszám rendelkezésünk­re bocsátása esetén soronkívüliséget is biztosítani tudunk, kellő darabszámú megrendelés esetén pedig - előzetes megbeszélés után­­ szerszámkészítést is vállalunk. /////////////// KALOPLASZTIK VÁLLALAT, Kalocsa, Gombolyagi út 1. Telefon: 402, 567. Telex: 08­ 2217. r­r Úl igazgató: Honti János (gazdasági) — „LAMPART” Zománcipari Mű­vek. Új igazgatóhelyettesek: Dr. Károlyi György — Alu­míniumipari Tervező Vállalat; Páka István (gazdasági) — Vil­lamosszigetelő és Műanyaggyár; dr. Légrádi István (gazdasági) — Gépipari Termelőeszköz Ke­reskedelmi Vállalat; Banász András (termelési) — Közép­­dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság; Honti Gyula — Vízügyi Szerve­zés- és Számítástechnikai Iro­da. Felmentések: Hidas Miklóst, a „LAMPART" Zománcipari Művek; Bozsik Pált, a Lenin Kohászati Mű­vek; Félix Istvánt, a „LABOR” Műszeripari Művek; Márkus Istvánt, a Villamosszigetelő- és Műanyaggyár; Torma Lászlót, a Gépipari Termelőeszköz Keres­kedelmi Vállalat gazdasági igazgatóhelyettesét; Villányi Imrét, az Alumíniumipari Ter­vező Vállalat igazgatóhelyette­sét felmentették. gyapjúipari nagyvállalat FELVÉTELRE KERES legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező mérnököt főtechnológus munkakörbe. Jelentkezni lehet írásban a fizetési igény, valamint az eddigi munkakörök feltüntetésével. Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár Személyzeti Osztály, Budapest IX., Soroksári út 110-112. vagy tel: 476-990. A MAGYAR ALUMÍNIUMIPARI TRÖSZT ALUMÍNIUM ALKALMAZÁSTECHNIKAI KÖZPONTJA az összes érdekelt tervező-, fejlesztőintézetekkel és kivitelező vállalatokkal együttműködve, IX. 22. és X. 2. között ALUMÍNIUM ALKALMAZÁSTECHNIKAI KIÁLLÍTÁST rendez a BNV 42-es pavilonjában. A kiállításon bemutatásra kerülnek az elmúlt 10 év alumíniumfeldolgozó iparának eredményei és a további gazdaságos felhasználási területek. KÉRJÜK AZ ALUMÍNIUM KÉSZÁRUGYÁRTÓKAT, JAVASLATAIKKAL TÄMOGASSÄK A KIÁLLÍTÁS SIKERÉT!

Next