Műszaki Élet, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-13. szám)
1972-06-23 / 13. szám
FÓRUM — FÓRUM — FÓRUM — FÓRUM — FÓRUM - FÓRUM - FÓRUM Jobb tankönyveket! A speciális gépek vámtarifája Gimnazista lányom az előző iskolaévet 4,9-es eredménnyel végezte, éppen ezért meglepett, hogy az idén milyen gyakran fordult hozzám kérdésekkel fizikatanulmányaival kapcsolatban. Kérdéseiből azt láttam, hogy baj van a tananyag logikus felépítésével, hiányos a megértés rendszere. Megnéztem a fizikakönyvét, hogy annak magyarázataihoz kapcsolhassam saját magyarázatomat. Tanulásra alkalmatlan... Visszaemlékezve a saját diákkoromban használt öveges-féle fizikakönyv szigorú logikájára, didaktikailag kifogástalan magyarázataira, műszakilag korrekt, ugyanakkor a középiskolás diák számára is könnyen érthető ábráira, kétségbeesve forgattam leányom tankönyvét. Ez a könyv egymagában megértette velem, milyen súlyos azoknak a gyerekeknek a helyzete, akiknek szülei nem tudják nekik megtanítani a fizikát. Mert ezt a tankönyvet egyéni tanulásra teljesen alkalmatlannak találom — legfeljebb segédkönyv lehetne ahhoz, hogy illusztrációkat és példákat adjon egy kiváló fizikatanár által szóban teljes részletességgel elmagyarázott tananyaghoz. De van-e elég ilyen tanár iskoláinkban? A könyv magyarázó szöveget alig tartalmaz; mintegy 80%-a kérdésekből, kísérleti ábrákból és azoknak a diák által történő megmagyarázására való felhívásokból áll. A példatártól eltekintve, a feltett kérdések megoldását nem tartalmazza a könyv, tehát a gyerek nem tudja ellenőrizni, hogy igaza van-e, s ha a kérdésre nem tud önálló magyarázatot adni, a feltett kérdésre a könyvből sohasem tudja meg a választ. Másik súlyos hibája a könyvnek, hogy ábrái hevenyészettek, gyakran érthetetlenek, esetenként hibásak. Bemutat pl. olyan optikai lencsét, amelyen a fénynyaláb — a szerző szerint — iránytörés nélkül halad át. Fogalmazása pontatlan, szakszerűtlen, összekeveri pl. a nyújtást a nyúlással, holott köztudomású, hogy a nyújtás egy alakító művelet, a nyúlás pedig a rugalmas testek terhelésekor bekövetkező jelenség. A példatárban igen sok hiányosan feltett kérdés van, ahol egyes induló feltételek nincsenek meghatározva, így a példa nem számítható ki. A zárójelben feltüntetett számszerű megoldás pedig gyakran helytelen. Nemcsak arról van tehát szó, hogy a szülőnek segítenie kell a gyereknek a tanulásban, hanem tanítania kell, fel kell fedeznie a tananyag írásban rögzített tévedéseit, és meg kell óvnia gyermekét attól, hogy a rosszul feladott példák kiszámításával órákat elvesztegessen. Vajon hány szülő képes erre? Néhány elrettentő példa Az említett könyv címe: Fizika a gimnáziumok III. osztálya számára (Tankönyvkiadó, 1968). Ebből közlök néhány elrettentő példát, amelyekbe a szülői segítségnyújtás során véletlenül botlottam bele. A könyv módszeres átvizsgálása bizonyára több hibát fedezne fel, de enynyi is elég ahhoz, hogy jelezze a probléma súlyosságát. A 27. ábrán a hidraulikus kötélerőmérő vázlata látható. Magyarázzuk meg működését! Ez nem kötélerőmérő, hanem hidraulikus darumérleg. Hogyan magyarázza meg a diák az ábra jobb oldalán levő, állítólagos manométert, amiről korábban nem tanult, és az ábrázolás nemcsak laikus, hanem rossz is? A 40 oldallal később ábrázolt manométer-rajz sem teszi működését érthetővé. Nyújtsuk meg a 9. ábra szerint felfüggesztett kb. 2 m hosszú és 0,5 mm átmérőjű acélhuzalt. Az acélhuzalt a csuklósan elhelyezett mutatóra egyszer rácsavarjuk és úgy terheljük. Ily módon a huzal valódi megnyúlását felnagyítva észleljük. Ez a berendezés nem tud működni, mert a mutató függőleges tengelyre van szorítócsavarral rögzítve. 34. oldal, 8/1 feladat: I dmély kocka alakú edényben víz van. Mekkora nyomóerő hat az A Műszaki Élet 1972. május 12-i számában megjelent „Alugríniumipar” című cikk a speciális gépek vámelbánásáról az alábbi kijelentést tartalmazza: „Márpedig annak eldöntése, hogy mi a speciális és mi nem, erősen szubjektívnek látszik.” A fentiekkel kapcsolatban a következőket jegyezzük meg: A speciális gépekre vonatkozó áruosztályozási felvilágosításunkat a Külkereskedelmi Értesítő 1971. július 17-én megjelent 15. számában tettük közzé a közlemények között „Egyes edény falaira, ha a 2 cm2 keresztmetszetű dugattyút 10 kp erő nyomja le? (3000 kp) Az oldalnyomóerő kiszámításánál a szerző öszeadja a teljes kísérlet. Kísérleti berendezésünkkel fémcső megnyúlását vizsgáljuk. A cső egyik végét mereven rögzítjük. Az egyenlő távolságokra elkészített bevágásokhoz hosszú, mutatóban végződő, bülenő fémlemezt illesztünk. A rögzített végtől mért csodarabok eredeti hosszát megjelölve, a kitágulást a skálákról olvassuk le. (Ha az áttételi viszonyt figyelembe vesszük, a hosszváltozást mm-ben is megkaphatjuk.) Megérti-e a diák, hogyan működik az ábrán látható műszer? A szövegtől eltérően, a cső egyik vége sincs rögzítve. Egyik végén gumicső, másik végén semmi. Azt sem tudni, mire kell a folyadék, mert hőmérsékletváltozásról szó sincs, láng sincs a tartály alatt! Talán inkább azért, hogy nyomása megnőjön, és nyitni tudja a szelepet! Vajon ebből az ábrából tudvámtarifa számok alá tartozó gépek meghatározása” címmel. A meghatározásokat az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Pénzügyminisztérium, a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium illetékes szakembereinek bevonásával készítettük el, tehát az semmilyen szempontból nem tekinthető szubjektívnek. DR. MEDVE ZSIGMOND, a Külkereskedelmi Minisztérium titkárságának vezetője palástra ható erőelemeket. Nem zavarja, hogy ezek különböző irányúak, skalárisan nem öszszegezhetők, vektoriálisan pedig 0-t adnak. Ezt a hibát többször is elköveti. ja-e a diák, miért nem tud a levegő a szelepen behatolni? Vagy tudja-e egyáltalán, hol van az a szelep? A kerékpártömlő felfújtatásakor a levegőt a dugattyú lenyomásával a fújtatóban kis térfogatra szorítjuk össze, különben a levegő nem tud a szelepen behatolni. Miért? Hogyan változik közben a fújtató („pumpa”) hőmérséklete? Közlekedőedény mindkét szárában higany van. A higany felett az egyik szárban 30 cm magas vízoszlop, a másik szárban pedig alkohol van. Mekkora az alkoholoszlop magassága egyensúly esetén, ha az alkohol fajsúlya 0,8 pond/cm3? (37,5 m) A példa értelmetlen! A higany és a vízoszlop egyensúlyban van az alkohol nélkül is, vagy bármennyi alkohol esetén. Csak a higanynívó lesz más és más a két csőben. Ezt azonban nem kérdezik. Ha az lenne a kérdés, hogy mekkora alkoholoszlop esetén azonos a két csőben a higanyszint, az eredmény 37,5 cm lenne, és nem 37,5 m, mint a könyv írja. De ez esetben minek a példában a higany? Remélem, hogy amit elmondtam, nem jellemző általában középiskolai tankönyveinkre. Szeretnék azonban rámutatni arra, hogy vannak az eszközeink a hátrányos helyzetű gyermekek problémáinak megoldására, és némelyik eszköz igen egyszerű; például el kell érni, hogy tankönyveink igaz dolgokat, didaktikailag helyesen közöljenek, tegyék lehetővé a diák számára, hogy az iskolában tanultakat otthon egyéni tanulással kiegészítse. Meggyőződésem, hogy vannak olyan tanáraink, akik mindezen követelményeknek megfelelő könyveket tudnak írni, csupán fokozni kell a tankönyvírókkal szemben támasztott igényességet, és a mércét annak a felelősségnek megfelelően kell megállapítani, amelyet tankönyvíróink viselnek: felelősséget ifjúságunk oktatási színvonaláért, a jövendő generáció Magyarországának műszaki-gazdasági kultúrájáért. CSÉRY LÁSZLÓ 12. oldal. A nyújtás. A rugalmas feszültség. 251. oldal, 274. ábra, 341. oldal, 42. példa. A műszakiak keresetének alakulása megyénként A megyei statisztikai évkönyvek alapján sorozatban mutattuk be az egyes megyék ipari fejlődését, a többi között a műszakiak számának és keresetének alakulását is. Ennek kapcsán többen azt kérték tőlünk, hogy e két utóbbi adatot összefoglalva is közöljük, hogy egyes megyék között összehasonlítást lehessen tenni. E kérés teljesítésére szívesen vállalkozunk, de néhány megjegyzést elöljáróban szeretnénk a témához hozzáfűzni. Első megjegyzésünk az, hogy a statisztika minden esetben a műszaki állománycsoportról beszél, ez pedig közismerten nemcsak a mérnököket és technikusokat jelenti, hanem mindenkit — képzettségére való tekintet nélkül —, akit ebbe az állománycsoportba soroltak. A megye neve Minisztériumi Egyes kisebbi iparágak esetében a statisztika torzít is, hiszen ha az adott ágazatban csak vezető állásban dolgoznak műszakiak, akkor az átlagos kereset az országos szintnél jóval magasabb, ez azonban az iparág egészére semmi esetre sem jellemző. Számításba kell venni azt is, hogy az adatok 1970- ből származnak. Azóta természetesen bizonyos változások következtek be, úgy véljük, azonban, hogy az arányok tekintetében ez lényeges eltolódást nem jelent. A műszakiak száma Nézzük ezek után, hogyan alakult az egyes megyékben a műszakiak száma (természetesen most is csak az iparban foglalkoztatottak szerepelnek az egyes adatokban): Tanácsi Szövetkezeti Összesen ipar Tizenkilenc megyénkben tehát az iparban (az építőipart nem számítják az iparhoz!) közel 77 ezren dolgoznal a műszaki állománycsoportban. Érdekes, hogy csak egyetlen megyénk van (Borsod megye), ahol a műszakiak száma meghaladja a 10 ezret, s ezen kívül négy olyan megyénk, ahol az 5 ezret, igaz, hogy ezek is közelebb vannak az 5 ezerhez, mint a 10 ezerhez. Az adatokból az is jól látszik, hogy elsősorban a minisztériumi ipar foglalkoztat műszakiakat, sokak számára is A táblázat szerint az átlagos havi kereset egyetlen megyében (Komárom megye) haladja meg a 4000 forintos szintet, ahol is a bányászatnak meghatározó szerepe van. A 3000 forinton felüli átlagkeresetek a szint, talán meglepő, hogy a tanácsi iparban jóval több műszaki dolgozik, mint a szövetkezeti iparban. Van viszont néhány megyénk, ahol a műszakiak száma rendkívül csekély, így Tolnában, Somogyban és Szabolcs-Szatmár megyében, ahol számuk még a 2 ezret sem éri el A műszakiak keresete Nézzük ezek után, hogyan alakult az egyes megyékben a műszakiak havi átlagkeresete. Dunántúlra és az északi megyékre jellemzők, ahol erős a nehézipar, ezen belül a bányászat részesedése. Ezek relatív hiánya az oka annak, hogy az alföldi megyékben az átlagkeresetek kisebbek. Győr-Sopron 6 393 Komárom 5 375 Vas 2 039 Veszprém 4 908 Fejér 4 202 Zala 1 515 Somogy 1 543 Tolna 963 Baranya 3 862 Borsod-Abaúj-Zemplén 10 299 Heves 2 930 Nógrád 2 040 Pest 6 819 Bács-Kiskun 2 460 Csongrád 3 201 Szolnok 3 071 Békés 1 747 Hajdu-Bihar 2 350 Szabolcs-Szatmár 1 336 Összesen: 67 053 199 180 6 772 237 172 5 784 247 198 2 484 252 146 5 306 218 664 486 464 174 2 153 195 146 1 884 209 317 1 489 351 163 4 376 419 224 10 942 198 130 3 258 225 582 323 504 363 7 686 457 370 3 287 357 460 4 018 206 352 3 629 167 529 2 443 216 157 2 723 320 214 1 870 5441 4419 75 913 A megye neve Minisztériumi Győr-Sopron 2791 Komárom 4163 Vas 2827 Veszprém 3401 Fejér 3123 Zala 2984 Somogy 2850 Tolna 2836 Baranya 3857 Borsod-Abaúj-Zemplén 3257 Heves 3183 Nógrád 3483 Pest 2900 Bács-Kiskun 2795 Csongrád 2872 Szolnok 2874 Békés 2952 Hajdu-Bihar 2946 Szabolcs-Szatmár 2868 Tanácsi Szövetkezeti összesen ipar Ft 2774 3036 2797 2799 3003 4071 2626 2833 2808 2686 3012 3357 2766 2727 3100 2624 2738 2891 2672 2995 2847 3053 3080 2885 2740 3040 3737 2754 2917 3231 2735 2743 3138 2637 3000 3389 2881 3182 2912 2668 2970 2797 2792 2896 2867 2706 2913 2868 2688 2897 2922 2898 3017 2946 2810 3019 2876 MŰSZAKI ÉLET