Műszaki Élet, 1973. július-december (28. évfolyam, 14-26. szám)
1973-07-06 / 14. szám
Budapest közvilágítása Budapest közútjait 200 ezer fényforrás világítja meg. Jól-rosszul. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület most befejezett felmérése szerint sok még az utóbbi jelzővel illethető fővárosi közúti fényforrás. 1971 áprilisában a Fővárosi Tanács azzal a kéréssel fordult a MEE világítástechnikai szakbizottságához, hogy egy hézagpótló elemzést készítsen el. A törvényerőre emelt közlekedéspolitikai koncepció fontos része a közvilágítási hálózat korszerűsítése. Ennek a munkának a megkezdése előtt pontos információkra van szükség, csakhogy egyetlen kerület tanácsa sem ismeri saját útjainak, utcáinak pontos világítási helyzetét, különösen nem annak műszaki állapotát. A világítástechnikai szakbizottság 50 főnyi „különítménye” két év alatt elvégezte ezt a jelentős felmérő munkát. Minden lámpahely 10 lényeges adatát sorolja fel utcánként, utanként a 22 kerület világításáról készült 22 kötet, s az adatokat színjelzéses térképek egészítik ki azzal, hogy hol, milyen lámpatípus világít. Vizsgálták a berendezések műszaki állapotát, egymástól való távolságát és sok egyéb fontos adatot rögzítettek. Sötét a kép... A legszomorúbb tanulság, hogy még mindig százezer izzólámpa világít a közutakon. Ez a megoldás pedig mindennek nevezhető, csak korszerűnek nem, hiszen a fajlagos karbantartási költség igen nagy, gyakoriak a meghibásodások, ugyanakkor az izzólámpa csak 2—3 luxot „produkál”, holott az elfogadható intenzitás ennek legalább tízszerese. Az hogy a hálózat 50%-a ilyen korszerűtlen világítástechnikai megoldást képvisel, alaposan rányomja bélyegét az ország fővárosának esti képére. Igaz, vannak kivételek. A József Attila utca, a Rákóczi út, a Kossuth Lajos utca, az Erzsébet-híd környéke, egyes főútvonalak — de nem mindegyik. A közlekedés gyors fejlődését nem lehetett követni a világítási rendszerek fejlesztésével. Vannak olyan, forgalmi szempontból egyáltalán nem jelentéktelen útvonalak Budapesten, amelyeken 30—40 éve nem újították fel a hálózatot, nem cserélték ki korszerűbbre a lámpatesteket. Sovány vigasz, hogy máshol — például a József Attila utcában — négyszer is korszerűsítettek 10 év alatt. A fénycsöves világítás sem ideális. Itt is nagy a fajlagos karbantartási költség, bonyolult az alkatrészellátás megszervezése. A fénycső maximális teljesítménye 80 watt, ötre-tízre van szükség egy valamirevaló világítási egység összeszereléséhez. Ez ugyanennyi gyújtóegységet, kétszer ennyi foglalatot igényel. A legkorszerűbb megoldás — ami árban is elérhető — a higanygőzlámpa alkalmazása. Igaz, ezek drágábbak, mint a fénycsövek, de lényegesen kevesebb kell belőlük (egy-egy lámpa teljesítménye 1000 watt is lehet), szerelésük is egyszerűbb. Ezekből mintegy 50 ezer világít a városban. Nagyon kevés. Egy jól megvilágított terem világításintenzitása 2000 lux (egy nyári koradélután 200 000 luxot is produkál). A közutakon legalább 30—40 luxra lenne szükség, ilyen jól világított útszakasz azonban alig akad. Olyan szélsőséges helyzet annál inkább, mint amilyen az Állatkerti úton van. Ipari műemlékszámba menő kandeláberek állnak itt 1914 óta. Erősen korrodálódtak, s nem elég, hogy rosszul világítanak, még a kidőlés és az áramütés veszélyével is fenyegetnek. 20 ezer olyan faoszlop van, amelyeken íves vascső tartja az egyetlen izzólámpát — ezek is 30—40 évesek. És a díszkivilágítás? A jelentős munka mellékterméke: egy Budapest díszvilágításáról készült elemzés és fejlesztési javaslat. A hattagú szakértői bizottság arra is vállalkozott, hogy újabb épületek díszvilágítási rendszerének tervezésére tegyen javaslatot. A díszvilágítás körül is akad javítanivaló, sok az elavult berendezés, hiányos is az „esti program”. Budapesten összesen 52 épület, szobor kap díszvilágítást. Az összhatást alaposan lerontja a pesti Duna-parti épületek hiányos világítása. Csak a Belvárosi Templom, az MSZMP székház, az Országház kupolája. Semmi több. Pedig a Közgazdasági Egyetem, a Vigadó szinte követeli a kivilágítást. Nem beszélve arról, hogy az Országház — egyébként világszínvonalon álló — kupolavilágítása nem pótolja az épület egészének díszvilágítását. Ha mindent összeszámolunk — ezt tette a bizottság — 120—130-ra tehető azoknak az épületeknek, szobroknak, műtárgyaknak a száma, amelyeket érdemes lenne díszvilágítással ellátni. A Vár polgári lakónegyede is fantáziadús lehetőségeket kínál. A franciák műemlék utcáikban például a közvilágítást szolgáló lámpa egyúttal súroló fénnyel világítja meg a házak falát, ereszét. Elég ehhez annyi, hogy a lámpatest burkolatán megfelelő helyen és megfelelő méretben ablakot nyitnak. Ez a megoldás egyszerre biztosítja a műemléki hangulatot és a megfelelő közvilágítást. Érdemes lenne valami hasonlót nálunk is megpróbálni. Talán az eddigi szűkmarkú világítási naptárat is módosítani lehetne. A szombat, vasárnap és a nyári két hónap estéin kívül elkelne a fény talán máskor is, legszebb épületeink megérdemlik. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület világítástechnikai szakbizottsága nagy munkát végzett. A kétmilliót is meghaladja az adatlapokon rögzített információk száma. Olyan bázis ez, amely lehetővé teszi a munka megkezdését. A város közlekedésének fejlesztése elképzelhetetlen a közvilágítási hálózat korszerűsítése nélkül és Budapest díszvilágítása sem csupán az ideérkező külföldiek miatt érdekünk. Hiszen mi mindennap itt vagyunk. B. P. Kilencven évesek Hagyomány már, hogy az Aranyokleveles Mérnökök Köre minden évben felköszönti 90. életévüket betöltő tagjait. Sokan vannak közöttük, akiknek két háború után is újra kellett kezdenie az életet, akik ott voltak a felszabadulás utáni évek fontos létesítményei mellett Sőt, néhányan még ma is rendszeresen művelik szakmájukat, mint például dr. Lampl Hugó építőmérnök, aki magas kora ellenére végzi rendszeres szaktanácsadó munkáját, s ez év áprilisában tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. A június 25-i ünnepi köszöntő neki is szólt. Diplomáját 1905-ben szerezte, És 63 évvel később egyike volt azoknak, akik a nagy tiszai árvíz idején javasolták a fólia alkalmazását a töltések átázásának megakadályozására. Aki ilyen frissen tartja tudását, érdeklődését és alkotóerejét, könnyen elfelejti a kilenc évtizedet. Nem törődik a korával. Az ez évi baráti találkozón Vég László, az MTESZ alelnöke köszöntötte idős kollégáit, azokat, akik sokat tettek értünk, szakmájukért. Üdvözölte az említett Lampl Hugót, Goszleth Béla építészt, Köröskényi Jenő építőmérnököt, aki főmérnökként 50 évig szolgálta városát, Kálmán Károly építőmérnököt, dr. Halász Miklóst, aki a debreceni Mezőgazdasági Akadémia igazgatója volt, Fizély Béla kohómérnököt, aki a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű igazgatójaként vonult nyugdíjba, Faulwetter Ignác erdőmérnököt, Scheiber Ernő gépészmérnököt, Schulhof Imrét, aki építőmérnökként irányította a Miskolc menti Színvapatak szabályozási munkálatait. Vég László köszöntötte a kor külföldön élő kilencven esztendős tagjait, a kolozsvári Koós Károlyt, aki építésznek és írónak egyaránt kiváló volt. Az erdélyi építészetről megjelent számos tanulmánya a legszebben megírtak közé tartozik. Köszöntötte a külföldön élő Kornis Ferenc gépészmérnököt, aki sokáig vezette a MÁVAG lokomobilszerkesztési osztályát. Az Aranyokleveles Mérnökök Köre sokat próbálkozik, szeretne javítani tagjai helyzetén. Sok tervet kidolgoztak már, például egy mérnökotthon létesítésének tervét, ahová a magukra maradt idős szakembereket el lehetne helyezni, hasonlóan az idős színészek vagy orvosok létesítményeihez. De a munka mellett, a naponta új próbálkozások mellett arra is van idejük, hogy felköszöntsék társaik közül a kilencedik évtizedet betöltőket. És kölcsönös az öröm, ha együtt ülhetnek és megbeszélhetik problémáikat, a napi eseményeket. 2 MŰSZAKI ÉLET MTESZ-rendezvénynaptár 1973. július 16-19-ig Tagegyesületeink a nyár folyamán csak kevés rendezvényt tartanak, ezért az MTESZ-rendezvénynaptár melléklet nem jelenik meg. E helyen közöljük — a szokásos módon — a nyári rendezvényeket. (Megjegyezzük, hogy a TH-jelölés*az V. ker., Kossuth Lajos tér 6—8.; az Anker köz jelölés a VI. ker., Anker köz 1. szám alatti házat jelenti.) Dátum óra Előadó neve Rendezvény megnevezése Helye ENERGIAGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET VII. 16. Dehenes Zoltán f 10.— Országos Gázkonferencia kiál- TH. I. 131. Irtásának előkészítése, kiállító cégek képviselőinek megbeszélése Energetikai Beruházási Bizott- OKGT tanácsterme, Bp. V., ság előadása Szt. István krt. 11. A francia energiaipar fejlesztésének állami irányítási módszerei és a Gaz de France fejlesztés gazdasági vizsgálati rendszere A szénhidrogén termelő berendezések ipari háttere Olaszországban Közgazdasági Szakosztály Főv. Gázművek bemutatójer-Energiaipari Árkérdések Min- me, BP. VI., Bajcsy-Zs. ut.kabizottságának ülése ERBE ETE Csop. előadása: ERBE előadóterme, Bp. V. Fűtőművek kiépítésének gaz- Széchényi rkp. 3. haságossági kérdései MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET VII. 16. Neményi József Autóvillamossági szabvány- 331* 8.30 Juhos Albert megbeszélés VII. 17. Bánóczy György 2. Erősáramú Elektronika kon- TH* m* 331* 15.Aferencia előkészítő bizottsági ülés VII. 19. Rónai János XXI. Vándorgyűlés előkészítő TH' nI 531‘ 14, — bizottsági ülés VII. 23. Neményi József Autóvillamossági szabvány TH‘ 331, 8.30 Juhos Albert megbeszélés VII. 24. Bánóczy György 2. Erősáramú Elektronika konf. TM* 15, — előkészítő bizottsági ülés VII. 25. Géczi István Antenna egységesítési munka- THm* 331, 14,— bizottság ülése VII. 27. Rónai János XXI. Vándorgyűlés előkészítő 331, 14,— bizottsági ülés MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT VII. 25. Dr. Kisvarsányi Földtani kutatás: „Remote ELTE Szabó-terem 16.30 Géza (USA) Sensing of Geological Resour- TEXTILIPARI MŰSZAKI ÉS TUDOMÁNYOS EGYESÜLET VII. 11. Tihanyi Zoltán 14,15 (MNB Somogy m. Igazgatósága) VII. 17. 14.— Dr. Szepesváry Iván Vörös László VII. 20. Daczi Gábor 14,— VII. 20. Janicsák F. 14.— VII. 27. Stolmár Aladár 14,— VII. 27. Ardó Miklós, Miklós Pál VII. 19. Englert János PFV 14.Eitler György PFV Kaposvári Gyára vn. is. VII. 20. vn. 26. ERBE ETE csoport előadása: a ERBE előadóterme. Belojarszki Atomerőmű ismer- Széchényi rkp. 3. tetése a BN 600 jelű gyorsneutronos blokkal, mint bővítéssel együtt ETE Szolnoki Csoport tanfolyama: „Erőművi vízelőkészítés és ellenőrzés” Textilvegyész és Kolorista Szakosztály . Győri Textilip. V. A textilkikészítő iparban dél- Richards Finomposztógyártozó fiatal szakemberek dunántúli tanulmányútja (1. nap) Pamutfonó Szakosztály Somogy m. Csoport A PFV Kaposvári Gyára fonodái rekonstrukciója A konferencia 2. napja. Program: üzemlátogatás a PFV Kaposvári Gyárában. Vita az előző napi előadásról és Kolorista Textilvegyész Szakosztály A textilkikészítő iparban dolgozó fiatal szakemberek dunántúli tanulmányútjának 2. napja Somogy m. Csoport A termelésbővítés pénzügyi forrásai a műszaki fejlesztés az exportnövekedés és a növekvő fogyasztási igények tükrében Központi előadás Pamutfonó Szakosztály Somogy m. Csoport A PFV Kaposvári Gyára fonodái rekonstrukciója A konferencia 1. napja Szolnok Kaposvári Ruhagyár PFV Kaposvári Gyára PFV Kaposvári Gyára Pápai Textilgyár Bp. V. II. GÉPIPARI SZABVÁNYOSÍTÁSI KONFERENCIA Számos magyar, valamint bolgár, csehszlovák, lengyel és NDK-beli szakember részvételével rendezi meg július 10—14- én Budapesten a Gépipari Tudományos Egyesület II. gépipari szabványosítási konferenciáját. Az ezévi tanácskozás legfőbb célja az 1963-as konferencia határozatainak végrehajtására vonatkozó tapasztalatcsere, és az elmúlt tíz év szabványosítási tevékenységének értékelése. Az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságának választmányi ülésén a kohó- és gépipari miniszter a Gépipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesítette Csuka Istvánt (ELZETT Fémlemezipari Művek Soproni Gyára) és dr. Derdák Józsefet (ELZETT Fémlemezipari Művek Soproni Gyára).