Műszaki Élet, 1977. január-június (32. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-14 / 1. szám

tTtirmz* ^n-~Kazvg KMiwv A Borsod megyei MTESZ-munka eredményei - az új év feladatai Az MTESZ Borsod megyei szervezete 1976-ban eredményes esztendőt zárt. A rendezvényeken közel 35 ezren vettek részt. A szervezethez 23 egyesületi cso­port, 3, az elnökséghez kapcsolódó bizott­ság és 4 intézőbizottság (Ózd, Kazincbar­cika, Leninváros és Sátoraljaújhely) tar­tozik. Néhány egyesület külön szakosztá­lyokat, üzemi csoportokat is működtet. Munkabizottságok, vdzülések A résztvevőknek mintegy a fele a nagy­­rendezvényeket látogatta, negyede az elő­adásokat. Az év 460 ülésén 4000 tag vett részt, ami egyrészt a munkabizottsági te­vékenység és a vitaülések számának nö­vekedését, a szakosodás fokozódását mu­tatja, másrészt felhívja a figyelmet arra, hogy a következő években jelentős mű­szaki-tudományos társadalmi munka et­től a rendezvényformától várható. Mind­össze 2 kiállítás és 10 filmvetítés volt, ez­zel szemben 112 tanulmányutat szervez­tek. A tanulmányutak többsége olyan kooperációs kapcsolatokon, tapasztalat­­cseréken alapult, amelyekben a gyártók, a felhasználók, az alapanyagtermelők és a feldolgozók aktív konzultációi egészítik ki és teszik egyre tartalmasabbá, haszno­sabbá az utazásokat. A megyei szervezet elnöksége már szeptemberben megkezdte az előkészü­leteket az 1977. évi munkaterv elkészíté­sére és koordinálására. Az idei progra­mok célja: a megye műszaki-gazdasági fejlődésének további segítése, a tudo­mánypolitikai irányelvekből adódó fel­adatok megvalósítása, üzem- és munka­­szervezési kérdések megoldása, az V. és a VI. ötéves terv előkészítésével, illetve végrehajtásával összefüggő teendők. mékbemutatóját, a mélyépítés, valamint a várospolitika időszerű kérdéseivel fog­lalkozó rendezvényeket. A Magyar Kémikusok Egyesülete ren­dezvényei a tudomány termelőerővé vá­lásával, a vegyipari gépgyártás és a bor­sodi vegyipar kapcsolatával, a BVK új munkaszervezési eljárásainak alkalmazá­sával, a műanyagok minőségellenőrzésé­nek új módszereivel, az olefingyárban alkalmazott katalitikus hidrogénező el­járásokkal stb. foglalkoznak. A Bolyai János Matematikai Társulat legfontosabb rendezvényeinek témái: az operációkutatás, az ortogonális függvény­­rendszerek, a hazai matematikatörténeti kutatások a 18—19. században. Munkáját a középiskolai és általános iskolai mate­matika tanárokat, és újabban a középis­kolásokat érdeklő témákkal, illetve ren­dezvényekkel bővíti. A Faipari Tudományos Egyesület a négy helyi faipari üzem gondjait igyek­szik megoldani, problémáik napirendre tűzésével. A Gépipari Tudományos Egyesület több tagegyesülettel közösen a távfűtési rendszerek működési, fejlesztési és üze­melési gondjaival, a Diósgyőri Gépgyár termelésnövelési feladataival kíván idei rendezvényein foglalkozni. Megrendezi a Nehézipari Műszaki Egyetemen 10 és 20 éve végzett gépészmérnökök szemináriu­mát, továbbá a géptervezők 3. országos szemináriumát. A Szilikátipari Tudományos Egyesület helyi szervezete a kőbányászat szervezeti átalakításával összefüggő témacsoportot tekinti fő feladatának. Ezek között szere­pel az erdőbényei kisgépesítés, a kavics­bánya-tavak vízminőségi problémája, a kőbányaiparban végzett veszteségidő-fel­­mérések, a Cement- és Mészművek he­­lyőcsabai gyárának műszaki helyzete, a Sajószentpéteri Üveggyár V. ötéves tervi fejlesztése. A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület az új technológiák bevezetésé­vel összefüggő kérdésekkel, a korrigálás tipográfiai szempontjaival, a tér és a for­ma tipográfiai szerepével, a festékezés­­sel és a festékkezeléssel kíván foglalkoz­ni 1977-ben. Az Országos Erdészeti Egyesület a vegyszeres növényvédelem és az erdő­művelési munkák hatékonyságának ösz­­szefüggéseit, védőfásításoknak a kultúr­­ökoszisztémákban betöltött szerepét, az erdőállománynak az V. ötéves tervben való fejlesztését, a környezetvédelem és az erdő, a védőerdők és a vadállomány, az alföldi erdőgazdálkodás helyzetének ismertetését vette programjába. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület az 1976. évi újítási verseny tapasztalatai­val, az iparjogvédelemnek a gazdasági vezetésben betöltött szerepével, a kör­nyezetvédelem és az iparjog kapcsolatá­val, valamint a tisztességtelen verseny­nyel foglalkozik majd. A Közlekedéstudományi Egyesület gazdag programjában szerepel a MÁV építési főnökség új betonkeverő üzeme kialakításának előkészítése, a pályafenn­tartási dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeinek javítása, az önköltségalakulást befolyásoló tényezők ismertetése, a fenn­tartási költségnormák kidolgozása, az aszinkron motoros hajmás vontatójármű­vekben való alkalmazása, a menetjegyel­adás megszervezése jegypénztárral nem rendelkező állomásokon, a vasúti árufu­varozási szabályzat felülvizsgálata, vas­úti csomópont operatív vonatforgalmá­nak tervezése számítógépen stb. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület rendezvényei: híd­alakító konferencia, a szabályozott hűtés­sel hengerelt huzalok húzhatósági tapasz­talatai, a kohászati emlékek védelme, műanyagok alkalmazása a kohó- és gép­iparban, anyagvizsgáló napok, gyorsko­vácsoló gépek alkalmazása. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület rendezvényei közül a XV. ipari szemináriumot és a környezetvédelmi an­­kétot emeljük ki. A Neumann János Számítógéptudomá­nyi Társaság borsodi rendezvénye a vállalati számítógépek gazdaságossági kérdéseivel foglalkozik. A Magyarhoni Földtani Társulat az észak-magyarországi melegvíz-előfordu­lás földtani jellege, bányavízvédelem és hasznosítás témát választotta. Az Anyagmozgatási és Csomagolási Bi­zottság a III. rakodásgépesítési és szállí­tástechnikai konferenciát, az anyagmoz­gató gépek szerkezeti elemeinek terve­zése, fejlesztése és gyártása, valamint az új beruházások vizsgálata anyagmozga­tási szempontból című rendezvényeket vette tervébe. DR. HORVÁTH BÉLA Az egyesületi csoportok munkatervéből Az Építőipari Tudományos Egyesület fontosabb idei rendezvényei közül meg kell említeni a HABITA ’76 című kiállí­tást; az új városok szerepével és problé­máival, Miskolc fejlesztésével foglalkozó rendezvényt; a Miskolci Üveggyár ter­ Kitü­ntetések Az MTESZ Bács-Kiskun megyei Szer­vezetének elnöksége decemberben adta át első alkalommal az MTESZ megyei emlékérmet. A megye két legrégebbi egyesületének munkáját, az egyesületek vezetését végző szakemberek kiváló tár­sadalmi tevékenységét ismerte el a me­gyei szervezet elnöksége, amikor Miklós Jánost, a MAE megyei szervezetének tit­kárát és Szabó Lajost, a GTE megyei szervezetének titkárát az emlékéremmel kitüntette. Az MTESZ Borsod megyei Szervezete is először adhatta át a megyei MTESZ emlékérmet kiváló társadalmi aktivistái­nak. Dr. Szaladnya Sándor, a megyei szervezet elnöke nyújtotta át a kitünte­tést Reményi Viktor bányamérnöknek, aki az SZVT helyi szervezetének elnöke, Szénási Tibornak, a Leninvárosi Intéző Bizottság elnökének és Cselényi József­nek, az anyagmozgatási bizottság titká­rának.­­ Dr. Polinszky Károly oktatási minisz­ter megbízásából dr. Túri Istvánná, az MTESZ főtitkárhelyettese nyújtotta át az Oktatásügyi Minisztérium emlékplakett­jét a felnőttoktatás terén végzett kima­gasló munkájáért dr. Pákozdy Veroni­kának, a Szilikátipari Tudományos Egye­sület oktatási bizottsága titkárának; dr. Sárkány Ernőnek, az MTESZ Bács-Kis-, Kun megyei Szervezete oktatási bizottsá­ga titkárának és Tóth Bélának, a Textil­ipari Műszaki és Tudományos Egyesület oktatási bizottsága titkárának. Helyreigazítás Lapunk 1976. 27-es számának 2. olda­lán — az MTESZ győri tanácskozásáról szóló beszámolóba — hiba csúszott be. Az utolsó bekezdés helyesen: „A tanácskozást követően az MTESZ vezetői: dr. Horgos Gyula ügyvezető el­nök, dr. Kovács Sándor főtitkár és Philip Miklós főtitkárhelyettes felkereste dr. Háry Bélát, a megyei pártbizottság első titkárát, és egyeztették a terveket és a feladatokat.” 2 MŰSZAKI ÉLET IV. Tömítéstechnikai és tömítés-szabványosítási ankét A Gépipari Tudományos Egyesület műanyag szak­osztályának tömítési mun­kabizottsága a Magyar Szabványügyi Hivatallal közösen rendezte meg im­már negyedszer a tömítés­­technikai ankétot. Az előadások tájékozta­tást adtak a tömítés­technika legújabb szabványosítási és fejlesztési eredmé­nyeiről és a hazai gyártmányokról. Az ankét tematikájának értékes kiegészíté­se volt a két szabványosítási előadás, már csak azért is, mert ismétlődő ele­mekről, így a tömítésekről beszélni a szabványosítás érintése nélkül nem le­het. Ezek az előadások a szabványosítás időszerű kérdéseiről, a magyar és a KGST-szabványosítási tevékenység sza­bályozásáról, az életbe lépő és tervezett ha­zai és KGST tömítési szabványokról szá­moltak be. Foglalkoztak azokkal a hiá­nyosságokkal is, amelyek károsan befo­lyásolják a hazai tömítésgyártás színvo­nalát, anyagelőírások, minősítési szem­pontok hiánya miatt. A további előadásokban a magas hő­mérsékleten és nagy nyomáson is üze­melő statikus tömítések fajtáiról, mére­tezéséről, beépítési feltételeiről, anyagvá­lasztékáról és konstrukcióiról, és a hazai fonatolt teflon tömítések alkalmazás­ technikai tapasztalatairól hallottak a résztvevők, majd a hőre lágyuló poliure­tánból fröccsöntött nagy olajállóságú aja­­kos tömítések fejlesztését és azokat a vizsgálati módszereket ismertették, ame­lyeket az ajakkiképzés és méretviszo­nyok megállapítása céljából alkalmaz­nak. Értékes volt az a beszámoló, amely a hazai csúszógyűrűs tömítések választé­káról és a tömített tengelyek tömítés körüli részének kialakításáról szólt. A Taurus Gumigyár Fejlesztő Intézete részéről is több előadás hangzott el. Ezek közül az első a tömítéstechnikai célra ki­dolgozott keveréket ismertette. Ezzel a rendkívül jelentős fejlesztési munkával a Taurus szabványosításra kész anyag­­választékot alakított ki, és ez alapvető a tömítéstechnika hazai fejlesztése szem­pontjából. Ismertetés hangzott el a pre­cíziós tömítőelemek gyártó szerszámai­nak kialakítási szempontjairól, a végki­készítés eszközeiről és módszereiről, a tömítéstechnikai szempontból igen fontos fém-gumi kötések helyes méretezéséről, az axiális, ajakos tengelytömítésekről és azok alkalmazásáról, az ezekkel kapcso­latos Taurus-gyári fejlesztési munkáról, végül a leggyakrabban használt tömítés, az „O” gyűrű igénybevehetőségéről, és beépítési körülményeiről. LÁSZLÓ GYÖRGY | Munkaügyi klub nemcsak munkaügyi szakembereknek Az V. ötéves tervidőszak­ban fokozódik a vállalatok és intézmények munkaügyi jellegű tevékenysége. A munkaerőhelyzet, a bé­rezési koncepciók, az elszá­molási rendszerek, a tarifa­­rendszerek, a nyereségérde­keltség stb. strukturális változásai, és az e területekre kiadott rendelkezések végrehajtása jelentős fel­adatokat ró a munkaügyi szakemberekre. A vállalati és intézményi vezetők szá­mára a döntéselőkészítésben mindenütt szerepe van a munkaügyi apparátusnak. Ma már vitathatatlan a helye és a sze­repe a munkaerőellátás, a bérgazdálko­dás, a teljesítményrendszerek, a szociál­politika stb. területén is. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság munkatudományi szakosztálya keretében működő MUNKAÜGYI KLUB immár három éve színvonalas klubdélutánokat szervez, ahol jól felké­szült vitavezetők bevonásával nagy se­gítséget kapnak a munkaügyi szakembe­rek a hétköznapok vitás problémáinak megoldásában. A klub hasznos tevékeny­ségét fémjelzi az is, hogy az SZVT 1975 —1976. évi közgyűlése közti egy évben közel ezren látogatták, s mintegy kétszá­zan szólaltak fel, vagy tettek fel kérdést a havi öszejövetelek alkalmával. Jelenleg a Hungária Kávéház irodalmi terme ad szállást a klubnak minden hó­nap második hétfőjén. Nemcsak munka­ügyi szakemberek, hanem érdeklődő köz­gazdászok, vállalati és intézményi veze­tők is megjelennek és aktívan részt vesz­nek a klub tevékenységében, a munka­ügyi problémák tisztázásában, és ezek megoldásának elvi, politikai, szakmai rendezésének egységesítésében, egyes rendelkezések értelmezésében. A klub mindig a legidőszerűbb munkaügyi prob­lémák megoldására kíván egységes irány­elvet kidolgozni. A MVM, az OT, a Fővárosi Tanács il­letékes szakemberei, a főhatóságok kép­viselői — meghívásunk alapján — konk­rét eligazítást tartanak a klubnapokon, segítve ezzel a munkaügyi szakembereket a mindennapos feladatok végrehajtásá­ban. Miután az V. ötéves terv céljai kö­zött jelentős szerepe van a különböző tel­jesítmény- és követelmény­rendszerek ki­alakításának, így került a klub 1977. évi programtervezetébe pl. az alkalmazotti normatívák helyének és szerepének ki­alakítása, a rakodásgépesítés normatí­váinak kidolgozása, a 2M és 3M módsze­rek, a fizikai és nem fizikai bérbesorolá­si rendszerek stb. megvitatása. KOHUT LÁSZLÓ A műszaki értelmiség és a munká­sművelődés A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége a Szakszerveze­tek Budapesti Tanácsával konferenciát rendez a műszaki értelmiség helye, sze­repe és feladatai a munkásművelődés­ben, a munkahelyi nevelésben témakör­ben. A SZOT székház tanácstermében január 17-én megtartandó konferencián 33 kiemelt budapesti vállalat képviselői­nek részvételével tárgyalják az üzemi közművelődési munka kérdéseit. A kon­ferencia feladata, hogy még inkább terv­szerűvé tegyék a közművelődési tevé­kenységet a munkások körében. Az MSZMP KB-nak a munkásosztály hely­zetéről és műveltségének fejlesztése ér­dekében hozott határozatának eredmé­nyes végrehajtásához szükségessé válik a különböző értelmiségi rétegek eddiginél összehangoltabb együttműködése. A kon­ferencia azokat az elvi, módszertani, szervezeti kérdéseket dolgozza ki, ame­lyek az összehangoltabb közművelődési munkát segítik elő a budapesti üzemek­ben . Erőművi vízkémiai konferencia Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület erőmű szakosztálya 1977. március 29—30-án Kecs­keméten, a Technika Há­zában rendezi meg a X. Erőművi Vízkémiai Kon­ferenciát. A konferencia célja: tájékozta­tást adni az erőművi vízkémia és korró­zióvédelem hazai és nemzetközi helyzeté­ről, ismertetni e témában az energiagaz­dálkodás hatékonyságát növelő, energia­takarékosságot eredményező üzemelteté­si, fejlesztési és szervezési lehetőségeket és feladatokat, valamint határozatok és ajánlások kidolgozásával előmozdítani a problémák felszámolását, a feladatok megoldását. A hazai és külföldi szakemberek elő­adásai után kerekasztal megbeszélések adnak további lehetőséget egy-egy ki­emelt téma alapos megtárgyalására. A konferenciára 1977. január 30-ig le­het jelentkezni. A jelentkezéshez szükséges nyomtatvá­nyokat és további bővebb információt az érdeklődők az egyesület titkárságán (Bp. V., Kossuth Lajos tér 6—8. Telefon: 120— 855) kaphatnak.

Next