Műszaki Élet, 1977. július-december (32. évfolyam, 13-26. szám)

1977-07-01 / 13. szám

A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM ÁRA: 2.50 FT 1997. JÚLIUS 1. A dízel üzemű és villamos üzemű vasúti vontatás gazdaságosságának elemzése (OMFB tanulmány) A JAK — 12 A KGST országok az atomenergia békés felhasználásáért A téglagyártás problémái — Adatok az élelmiszeriparról A nyersanyagok árváltozása — Balvélekedések, patvarkodások A DUNA-KANYAR JÖVŐJE Államalapító királyaink bizo­nyára nem festői fekvése miatt választották a Duna-kanyart egyik legfontosabb tartózkodási helyüknek. De a táj festői szép­ségét már a legkorábbi króniká­sok is lelkes szavakkal magasz­talták. És amikor hétvégén meg­indulnak az autókaravánok Esz­tergom, Szentendre, Visegrád felé, a kirándulók százezrei a fo­lyón­ál, a hegyek között, az er­dők árnyas, pihentető világában ugyanezt az élményt keresik. Ahhoz azonban, hogy megta­lálják, a festői tájon kívül ma már másra is szükség van. Jobb híján — elfogadva az elfogadott szakkifejezést — nevezzük ezt a „valami mást” infrastruktúrá­nak. Kényelmes pihenők, szál­láshelyek, kulturált étkeztetés, vízellátás és szennyvízelvezetés, utak és jól megépített szórakoz­tató centrumok, olyan épületek, amelyek illenek a tájhoz. Ille­nek a városfejlesztők, a terület gazdáinak elképzeléseihez. És szó ami szó, az utóbbi években ez az infrastruktúra nem fejlő­dött olyan ütemben, ahogy az érdeklődés nőtt, ahogy az igé­nyek megkívánnák. A közelmúltban az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kidolgozta a Duna-kanyar üdü­lőkörzet hosszú távú fejlesztési programját, amely 1990-ig lis­tázza a teendőket. Az elmúlt évek statisztikája szerint évente 3 millió ember fordul meg ezen a tájon, és egy-egy hétvégén majd annyian, amennyien a terület több mint 10 településén élnek (a négy vá­rossal együtt — Esztergom, Du­nakeszi, Szentendre, Vác — ne­­gyedmillióan laknak ezen a te­rületen). Három megye összesen 160 ezer hektárnyi területe a Duna­kanyar üdülőkörzet. Magába fog­lalja a Duna-völgy Esztergomtól Budapest határáig terjedő fo­lyammenti szakaszát, valamint a Pilis és a Börzsöny hegységet. Földrajzi adottságai idegenfor­galmi szempontból is kiválóak. Közel a főváros, közel az ország­határ, sok a természeti és kultu­rális nevezetesség. A mai helyzet azonban e ked­vező adottságok mellett egész sor negatívummal is jellemez­hető. Néhány példa. Vezetékes vízellátás­ban a körzet települé­seinek csak mintegy a fele ré­szesül, a csatornázásban még nagyobb a lemaradás: az üdülő­körzet településeinek alig 4%­­ában, összesen kb. 60 kilométer­nyi csatornahálózat épült eddig, a szennyvíztisztító telepek kapa­citása minimális. A 2-es, 11 -es és 12-es főközlekedési utak áteresz­tőképessége már hosszú évek óta szűkös, súlyos helyzet alakult ki Szentendre és Göd térségében, de megoldatlan például a Nagy­maros—Zebegény közötti közúti forgalom is. A belső úthálózat — különösen a Börzsönyben — tel­jesen korszerűtlen. A szállás és ellátás bázisai lényegében nem bővültek a legutóbbi évtizedben, a férőhely-növekedés 90%-­a m­agánépít­kezések eredménye, ezek egy része pedig a tájat el­csúfítva foglalta el a leglátoga­tottabb vízparti területeket. Kü­lönösen Göd, Szentendre, Dömös, Nagymaros sínylette meg eze­ket az akcióikat. De ami a legfőbb gond­: igen aránytalan az egyes terü­letek egymáshoz viszonyított ellátott­(Folytatás a 18. oldalon) ,Ez a tájrészlet 10 év múlva már nem lesz látható. Dömüs házainaál baloldalán épül majd ki az új víztározó, amelynek tükre örökre eltakarja a ma még köldellő réteket, mezőket Repülőgép minden mennyiségben A párizsi Le Bourget repülő­téren a nagy repülőgép-bemuta­tó most már hagyományosnak számít, és a szakembereken kí­vül is rengeteg érdeklődőt vonz a francia fővárosba. Kivétel nél­kül, minden nagy repülőgépgyár — az amerikaiak, a szovjetek, az angolok, a franciák — felvo­nultatják itt legújabb típusai­kat, és ezt kiegészíti a repülés­hez szükséges különböző műsze­rek és berendezések bemutató­ja. Amióta pedig az űrrepülés megindult, az űrrepüléssel fog­lalkozó országok is ezt a kiál­lítást használják fel legújabb eredményeik megismertetésére. Az amerikai és a szovjet kiállítás A repülés helyzetét ismerve természetes, hogy a legnagyobb bemutatót az amerikaiak és a Szovjetunió rendezték. Mindkét országnak külön pavilonja volt azon túl, hogy a szabad terüle­ten megtalálhattuk a legújabb géptípusokat. A szovjet pavilon szenzációja minden bizonnyal a Szaljut űrhajó fülkéje, amelybe minden nézőnek szabad bejárá­sa volt. Még ak­i figyelte az űr­ből jövő televíziós közvetítése­ket, az is jobban el tudja kép­zelni az űrutasok életét, ha ma­ga is mozoghatott egy kicsit eb­ben a fülkében és megnézhette pl., hogy vannak elhelyezve és milyenek a különféle éle­lmisze­rek, és általában milyenek az életlehetőségek az űrhajóban. Nagy érdeklődést keltett a dupla fedélzetű IL—86-os légi­busz, amelynek befogadó képes­sége 350 utas, sebessége 950 km óránként, repülési távolsága 5000 km. A szuperszónikus TU— 144-esen megjelenése óta számos módosítást hajtottak végre. A most bemutatott legérdekesebb újítás az, hogy kitolható segéd­szárnyak vannak a géptörzs el­ső felében, amelyek a fel- és a leszállási képességet javítják. A képünkön látható JAK-42 a rövid távok új gépe. Az amerikai pavilonban sajá­tos tárgy keltett nagy feltűnést: egy beszélő bábú. A félhomá­lyos teremben a bábú felét, nya­kát és törzsének legfelső részét megvilágították, s akkor a bábú beszélni kezdett. Természetesen nem a beszéd volt az érdekes, hanem az, hogy a bábú arca mimikájával teljes egészében követte a mondott szöveget, an­nak hangulatához hasonulva jártatta szemét, ráncolta hom­lokát, nyitotta és csukta a szá­ját, vagyis, ha Valaki csak egy kicsit is messzebbről nézte a bá­­bút, meg volt győződve arról, hogy egy élő személy beszél. A nézők általában azt hitték, hogy ezt a mimikát rávetítik valami­lyen technikával a bábúra, en­nek azonban semmiféle nyomát sem lehetett találni. Elképzel­hető, hogy esetleg a bábú bel­sejében elhelyezett optikai szer­kezettel érték el ezt a hatást. A kiállítók mindenesetre semmifé­le magyarázattal nem szolgál­tak. (Folytatás a 18. oldalon) A kiállítás A japán Fuji FA—2*0

Next