Műszaki Élet, 1978. január-június (33. évfolyam, 1-13. szám)

1978-01-13 / 1. szám

A kohó- és gépipar terveiből Nemrégiben Gácsi Miklós ko­hó- és gépipari államtitkár rész­letes ismertetést adott a kohó- és gépipar múlt évi eredményei­ről és ez évi terveiről. E beszá­moló alapján szeretnénk most ennek a fontos iparágnak a fej­lődését ismertetni. A múlt év­ i KGM kohászati termelése mennyiségben a tervezett ütem­ben nő. A vaskohászat termelé­sét meghatározó nyersvas- és a hengereltáru-gyártás a terv­­előirányzatnál gyorsabban fej­lődik, a nyersacéltermelés pedig várhatóan megközelíti az elő­irányzatot. Az exportban a mennyiségi előirányzatok szocialista relá­cióban a terv szintjén, a nem szocialista relációban pedig va­lamivel afelett teljesülnek. A folyó áron számított termelés­ben a tőkés exportárak és a dol­lár árfolyamának csökkenése következtében a tervhez képest némi lemaradás következett be. A gépipari termelés változat­lan áron 8 %-kal, folyó áron 10—11 %-kal, tehát az ipari át­lagnál és a tervezettnél némi­leg gyorsabban növekszik. Az értékesítés szerkezete azon­ban a tervtől eltérő. Az export­ban némi lemaradás mutatkozik. Ugyanakkor a belföldi értékesí­tés — a nagyobb beruházási vá­sárlóerővel összhangban — az előirányzottnál gyor­sabban nő. Az alágazati szerkezet is meg­felelő irányban fejlődik. A gép­ipari átlagnál lényegesen gyor­sabban nő a híradás- és vá­kuumtechnikai ipar, valamint a műszeripar termelése. A két ágazatban a termelés növekedé­sét a termelékenység fokozásá­val érték el. A termelés és a termelékenység növekedésének felgyorsításával a vállalatok is hozzájárultak a nemzeti jöve­delemnek a tavalyinál és a ter­vezettnél is nagyobb mértékű emelkedéséhez. A gépipar termelési szerke­zete a szelektív fejlesztési kon­cepcióknak megfelelő irányban fejlődik. A konvertálható ex­portáruk mennyisége, aránya az össztermelésben évről évre nö­vekszik. Dinamikusan fejlődik a készárutermelésnek mintegy a felét képviselő korszerű ter­mékek előállítása. A kohászati vállalatok — dön­tően termékcsere-forgalom út­ján — eredményesen növelték a szocialista exportból származó árbevételüket. A gépipar a ter­melés növekedési ütemét jóval meghaladóan, 20 %-kal bővítet­te rubel elszámolású exportját. Az év folyamán a külkereske­delmi szervekkel és a vállala­tokkal közösen hatékony intéz­kedéseket tettek a dollár elszá­molású kivitel fokozására, azon­ban erőfeszítéseik a népgazdasá­gi terv előirányzatainak mara­déktalan teljesítéséhez — rész­ben külső okok, részben a mun­ka fogyatékosságai miatt — nem voltak elégségesek. Ebben sze­repe van a világpiaci helyzet számunkra kedvezőtlen alakulá­sának és a ter­mékszerkezet vi­szonylag lassú változásának. Kohászatunk tonnában némi­leg túlteljesíti az éves előirány­zatot, értékben számolva azon­ban elmarad az előirányzattól, mivel a kohászati termékek ára a tőkés piacokon a számított nö­vekedéssel szemben az utóbbi évek legalacsonyabb szintjére esett vissza. A tervek Az 1978. év fő feladata az V. ötéves tervben rögzített gazda­ságpolitikai célokhoz való köze­ledés. Az 1978. évi célok kitűzésekor figyelembe vették a gazdasági tevékenységet befolyásoló bél­és külgazdasági tényezőket. Az idén a gazdálkodás feltételei szi­gorúbbá válnak, a külgazdasági tényezők jelentős pozitív válto­zásaival sem számolhatunk. A gépiparral szemben tovább­ra is fő követelmény a gyárt­mányszerkezetnek a kereslethez alkalmazkodó alakítása. Számot­tevően nő a számítástechnikai, elektronikai termékek előállítá­sa. Megkezdődik az integrált áramkörök tömeggyártása. A tartós fogyasztási javak közül jelentősen nő a forróvíztárolók mennyisége és megkezdődik a helytakarékos automata mosó­gépek sorozatgyártása. A vaskohászat 1978-ra terve­zett növekedési üteme — válto­zatlan áron — 3 %. Ezen belül 100 ezer tonnával több nyers­acélt és 130 ezer tonnával több hengerelt készárut fog termelni a vaskohászat. Ennek döntő ré­sze a belföldi szükségletek ki­elégítését szolgálja; a tőkés ex­port várhatóan az előző évi szinten marad. A rubel elszámolású kivitelt 11—12 %-kal, a nem szocialista kivitelt pedig 8—9 %-kal kell emelni a gazdaságtalan export fokozatos megszüntetése mellett. Ezen belül is a gépiparnak ki­tüntetetten nagy feladata van, mert a rubel elszámolású kivi­telt 18,5 %-kal, a dollár elszá­molású exportot pedig 20 %-kal kell növelni. A gépipari termelés dina­mikus, az ipari átlagot megha­ladó fejlődésében a növekvő ex­portfeladatok döntő szerepet játszanak. A gépiparra a jövő­ben is a dollár elszámolású ex­port terén hárulnak a legna­gyobb feladatok. A termelési szerkezet átalakítása A népgazdasági terv teljesíté­se fokozott követelményeket tá­maszt a termelési szerkezet és a külgazdasági kapcsolatok fej­lesztését illetően. Ebből adó­dóan gyorsítani kell a termelési szerkezet átalakítását, növelni kell a versenyképes áruk ex­portkínálatát úgy, hogy annak gazdaságossága számottevően javuljon. A vállalatoknak a beruházási eszközök koncentráltabb fel­­használásával, a folyamatban lévő beruházások gyorsabb meg­valósításával, korábbi üzembe helyezésével kell lehetőséget te­remteni az újabb export áru­alapokra. A beruházások területén ki­alakult feszültségek feloldására. Számos bélyeggyűjtő kizárólag motívumot gyűjt. Ismerek olyat is, aki régi ritkaságokért, tév­­nyomatokért rajong. Mások víz­jelek után kutatnak a bélyegek fonákjain. A régi idők találmá­nyainak nagy gyűjteményében is feltűnnek itt-ott félresikerült példányok, „tévnyomatok”. Ezek nem kerülnek féltett kincsként őrzött albumokba, nem is köny­­nyű rájuk lelni a többségében jelentős szabadalmak rengetegé­ben. Saját gyűjteményem aligha­nem egyedülálló a maga nemé­ben. Hadd vállaljam hát a tár­latvezetést e meddőhányón, be­mutatva a vízfejeket is némelyik „tévnyomat” fonákján. Hazai kefék Hogy kerül a cipő az asztal­ra? Egy jókora készüléket az asztalra rögzítünk, „... melyben úgy a tengelyek, mint azok hajtókészüléke egy közös áll­ványba ágyaztatnak. A tisztítan­dó, bekenendő, vagy kifényesí­tendő csípő az egyik kézzel egy­szerűen a keféhez tartozik, míg a másik kézzel a kefe a kézi for­­gattyú segélyével forgásba ho­­zatik”. E heti gyűjtésem java, az asz­tali cipőkefén kívül, egy egész sor fog- és fogsorkefe. Önöblítő a vásárlóerő kiáramlásának mérséklésére irányul a közgaz­dasági szabályozók módosítása. Ennek megfelelően a vállalatok­nak felül kell vizsgálni fejlesz­tési elképzeléseiket, figyelembe véve, hogy az állami támogatá­sok csökkennek, és mérséklőd­nek a különféle mentesítések és dotációk, valamint a hitellehe­tőségek is szűkülnek. Az­­ ötéves terv árpolitikai irányelvei szerint 1978-ban foly­tatódik a termelői áraknak a külkereskedelmi árákhoz való közelítése, az ésszerű termelői árarányok kialakítása. A termelői árváltozások — vaskohászati termékek, kábel, villamos energia stb. — kihatá­sait a vállalatoknak kell „ki­gazdálkodniuk"’. A költséggaz­dálkodás keretében ezért az ed­diginél is nagyobb gondot kell fordítani az ésszerű, takarékos anyag- és energiafelhasználásra, a készletgazdálkodás hatékony­ságának javítására. A szabályozó módosítások — a tőlük várt pozitív hatások mellett — összességükben mér­séklik mindkét ágazatban a nye­reségnövekedés ütemét. A jöve­delmezőség javításának tovább­ra is számottevő tartaléka lesz a munka- és üzemszervezés, az anyagtakarékosság, az eredmé­nyesebb kereskedelempolitikai gyakorlat. A tervek teljesítése a vállalati kollektívák akarásától, lendüle­tes munkájától függ. Tovább kell fejlesztenünk a szocialista munkaverseny- és brigádmoz­galmat, valamint az ifjúsági versenymozgalmakat. Korszerűsíteni kell az értéke­lési és elismerési rendszert. A munkaverseny hatékonyságának növeléséhez a minisztériumnak és a vállalati gazdasági vezetők­nek a feltételek megteremtésé­vel kell segítséget nyújtaniuk. A kohó- és gépiparra tehát jelentős feladatok megoldása vár, ezek azonban jól szervezett, tervszerű munkával megold­hatók: fogkefe, fogporadagoló, egy- és kétsoros kefék, sörte nélküli fog­kefék, műfogsortisztító készülé­kek stb. Se hossza, se vége! Egyetlen vége sincs a 7773 sz. szabadalom fogkeféjének. Felta­lálója a nyelére is sörtéket, azaz sörte­ éket tervezett, mert — ról­.t írja — „Az eddig használt fogkefék a fogak között levő kes­keny körökbe be nem hatolhat­tak.” Egy másik „hézagpótló” talál­mány szerzője Fertesser Rudolf — foglalkozását tekintve kony­hafőnök — szintén javít az ed­digi hibákon. Nem mindegy, hogy a vendég milyen fogakkal rágja főztjét. 1899-et írtak akkor. Ő meg ezt írta: „Fogkefe lyukas fogakhoz... a lyukas fogak ala­pos tisztítását teszi lehetővé, ami a jelenlegi fogkeféknél le­hetetlen volt." Minden lyukba belefér a 15 870 sz. találmány is. Rugó, ke­rék és vonórúd segítségével „be­lepörög” az odvas fogakba. De inkább idézzük: „A vonórúd gyors kihúzása és betolása által a kefe fölváltva jobb és balfelé különböző munkahelyeken szerzett tapasztalatok alapján egyre inkább foglalkoztat a kér­dés: helyes-e a mérnökök je­lenlegi foglalkoztatása, valóban ez az arány szolgálja-e optimá­lisan a népgazdaság érdekeit, ez biztosítja-e gazdasági életünk leggyorsabb fejlődését? A problémát statisztikai ada­tok citálása nélkül, pusztán szubjektív benyomások alapján vetem fel, másoknak talán elté­rő a véleményük, de a kérdésen való vitatkozásnak haszna lehet, és elősegítheti az ideális állapot megközelítését. Nézzük, konkrétan miről van szó! A mérnökök elhelyezkedhet­nek ipari vállalatoknál terme­lésirányítóként, műszaki fejlesz­tőként stb., tervezőirodákban, kutatóintézetekben... és nem kis számban különféle hatósá­goknál, irányító szerveknél. Ez utóbbiaknál azonban a műszaki értelmiség koncentrálódása ta­pasztalható. Vajon mi ennek az oka? A munkaerő-áramlást három tényező befolyásolja: az anyagi dotáció, a végzendő munka és a munkakörülmények. Ezek közül leglényegesebb a jövedelem, amely az irányító szerveknél, hatóságoknál nagyobb, mint az ipari vállalatoknál. Tehát a leg­főbb vonzerő már adva van. Ez­zel szemben a másik oldalon az átlagfizetés kisebb, a munka vo­natkozásában több a közvetle­nül adódó felelősség, a megol­dandó probléma. Azzal az elképzeléssel igye­keznek sokan az irányító szer­vekhez, hogy könnyebb ellen­őrizni, mint végrehajtani (talán annak a szólás-mondásnak az analógiájára, hogy könnyebb va­dásznak lenni, mint nyúlnak ...). Mindezek az előnyök eseten­ként még a munka bizonyos mértékű elsekélyesedéséért is kárpótolni tudják az irányító szerveknél dolgozó beosztotta­kat. Az elmondottakból az arány­­eltolódás okai és mozgató rugói irányuló forgásba hozatik és ez­által a beteg fog üregét alaposan kitisztogatja, melyek a piszok fő gyűjtőhelyeit­­képezik és mind­ama helyekhez, amelyek az ed­digi fogkefék által hozzáférhe­tetlenek voltak, könnyen hozzá­férhetünk.” Az előz­ő kefék kúpszerűek, bónuszosak voltak, Speidler Jó­zsef budapesti órás keféje vi­szont henger alakú. És forog: „Hengeres keféket mindeddig nem használtak még fogtisztí­­táshoz, mivel a fogak dörzsölé­sénél az ajkakat és a pofákat megsértették volna.” Mi a megol­dás tehát? „Egy köpeny, mely a forgásban nem vesz részt és a kefe szájbavételénél a fogak és ajkak, illetőleg a pofa közé ke­rül, miáltal a kefe csakis a fo­gakkal érintkezhetik.” Hát nem jópofa pofakefék? Import kefék A nagyobb választék kedvéért: 1894-es angol szabadalom a fő­egyértelműek, az viszont már nem természetes, hogy a „mér­­nöktúltengés” következtében ezeken a helyeken a döntések meghozatalához szükséges leg­egyszerűbb felméréseket, adat­gyűjtéseket is egyetemet végzett szakemberek készítik, holott ezeket a feladatokat középisko­lai végzettséggel is el lehet lát­ni. Ennek ellentéteként pedig a másik oldalon nem csekély mű­szaki, gazdasági ismereteket igénylő döntéseket hoznak ke­vésbé kvalifikált szakemberek. Az egyik helyen Michelangelo széklábat farag, a másik oldalon a falusi kovács hályogot operál. A vesztes pedig mindkét fél, ál­lam és egyén. Az állam, mert az egyik oldalon levő túlzott szellemi koncentráció miatt a másik oldalon szellemi kapaci­táshiány jelentkezik, ami nem kielégítő színvonalú vezetési, szervezési, tervezési, beruházási, kivitelezési munkában testesül meg. Az egyén, mert igénytelen munkájában nem találja meg azt az örömet, amelyet egy komo­lyabb szellemi tevékenység nyújthatna számára. — Mégis, miért marad minden változat­lanul? Mert az irányító szervek ter­vező stb. munkája egyre nő. Te­hát minél több mérnököt kell al­kalmazni, mert anyagilag itt jobban megtalálják az emberek számításaikat, mert a kényel­messég arra ösztönzi őket, hogy a kevés felelősséggel járó mun­kahelyet töltsék be és ne azt, ahol számtalan napi problémá­val kell szembenézni. Mi lehet a megoldás módja? — Segíteni kell a mérnökök ipa­ri üzemeknél való elhelyezkedé­sét anyagi ösztönzőkkel; meg kell állapítani, hogy az irányító szerveknek valójában mennyi diplomás szakemberre van szükségük, és ezt az arányt tar­tani is kell. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy az egyén jobban megtalálja helyét, számítását, és a társadalom is ennek lássa hasznát. FARKASHÁZI LÁSZLÓ fűvel kombinált kefe, azaz ke­fe-fésű. De fésű-kefeként is használható, aszerint, hogy a ke­fébe épített fésű, vagy a fésűbe kötött kefe irányában használ­juk. (Ez így kissé komplikált, de lassan olvasva — akár az ipa­fai pap — érthető.) Három kefét még bevettem a gyűjteményembe. Forognak, és hihetőleg hajat kefélnek a hair­­brushing- apparátusok. Lássuk őket szabadalmaztatásuk sor­rendjében! 1862-ben debütált a pörgettyűs (1. ábra), 1884-ben a tekergetős fejkorpaseprő, húsda­ráló nyelekkel (2. ábra). 1893- ban — a technikai haladás meg­állíthatatlan!! — a feltaláló di­namóval hajtott hajsarabolóval (3. ábra) lepte meg kopaszodni vágyó felebarátait. (Az általam használt elnevezésekkel önké­nyesen illettem a hajbirizgáló­­kat.) Még egy kefe, nem hajra, in­kább konty alá való. Kefe-flas­­ka, vagy flaska-kefe. Itt is a sorrendtől függ, előbb iszik-e az ember és aztán keféli cipőjét, vagy fordítva. (4. ábra). Antialkoholista legyek, ha ezt nem egy kefekötő találta ki. ZRUFKÓ ZOLTÁN Megfelelőbb a mérnökök eloszlása az egyes munkaterületeken? 3. ábra 4. ábra 5. ábra 4 MŰSZAKI ÉLET FÓRUM - FÓRUM - FÓRUM - FÓRUM - FÓRUM

Next