Műszaki Élet, 1979. január-július (34. évfolyam, 1-14. szám)
1979-01-12 / 1. szám
A.Aapárvissében Nemrégiben jelent meg az a területi statisztikai évkönyv, amely a vidékre vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmazza. Ennek alapján szeretnénk bemutatni, hogy miként alakult a szocialista ipar fejlődése az egyes megyékben. A termelés A szocialista ipar 1977-ben 1975-höz viszonyítva országos átlagban 10,3%kal nőtt. Mivel ugyanezen idő alatt a budapesti ipar termelésének növekedése csak 6,1% volt, ebből nyilvánvaló, hogy az egyes megyékben a termelés gyorsabban bővült, mint a fővárosban. A leggyorsabb volt a növekedés Szabolcs- Szatmár megyében, ahol ez két esztendő alattt 30,2%-ot tett ki. Ezt követte Hajdú-Bihar megye 21,3", „-kai és Tolna megye 20,2",„-kai. 10—20% között növekedett két esztendő alatt a termelés — most már nem sorrendben — Fejér megyében (13,1%), Győr-Sopron megyében (15,7%), Somogy megyében (13,4%), Vas megyében (14,5%), Veszprém megyében (17,4%), Zala megyében (16,3%), Bács- Kiskun megyében (16,8%), Békés megyében (15,9%), Csongrád megyében (14,7%), Pest megyében (11,5%), Szolnok megyében (13,5%), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (14,3%), Heves megyében (15,6%), Nógrád megyében (11,2%). Amint a felsorolásból látszik, mindössze két olyan megye volt, ahol a termelés növekedése az országos átlag alatt alatt maradt, és mindössze egy, ahol a növekedés a budapestit sem érte el. Ezek Komárom megye, ahol a termelés 8,4 és Baranya megye, ahol mindössze 3,1%-kal nőtt. A beruházások 1977-ben az összes teljesített ipari beruházás a szocialista szektorban 75 milliárd 671 millió forintot tett ki, s ebből Budapestre 14,6 milliárd Ft jutott. Majdnem megközelítette ezt az eredményt Borsod-Abaúj-Zemplén megye a maga 12,3 milliárd Ft-jával. A többi megye ettől jóval elmaradva következik. Meghaladta a beruházások összege a 4,7 milliárd Ft-ot Fejér megyében, megközelítette a 4,6 milliárd Ft-ot Hajdú-Bihar megyében, meghaladta a 4,3 milliárd Ft-ot Pest, és a 4,1 milliárd Ft-ot Győr-Sopron megyében. Közel 3,7 milliárd Ft-nyi beruházáshoz jutott Heves megye, és alig maradt el a 3 milliárd Ft-os szinttől Komárom megye. A 2 milliárd Ft-ot meghaladta a beruházások összege Tolna, Veszprém, Zala és Szolnok megyében, a többi megyében 1—2 milliárd között mozgott. Ha az egy lakosra jutó ipari beruházást nézzük, amely országosan 7107 Ft, Budapesten pedig éppen 7000 Ft volt, akkor néhány megyében kiemelkedő számokat látunk: Borsod megyében 15 443, Fejér megyében 11 313, Heves megyében 10 664, Tolna megyében 10 062 Ft-ot. Az egy lakosra jutó beruházás összege a legkisebb Szabolcs-Szatmár megyében volt: 3310 Ft. A szocialista iparban az egy foglalkoztatottra jutó ipari beruházás országos viszonylatban 44 816, Budapesten 31 058 Ft volt. Az élen állók közül Borsod megyében 82 891, Tolna megyében 81 109, Hajdú-Biharban 74 797, Fejér megyében 70 762, és Heves megyében 68 289 Ft volt ez az összeg, ezzel szemben Nógrád megyében 25 913, Bács- Kiskunban 25 549 Ft. Mint ismeretes, a foglalkoztatottak száma 1975—1977 között Budapesten erőteljesen, 7,1 %kal, de országos viszonylatban is 1%-kal csökkent. Ez a csökkenés nagyon sok iparosított megyére is jellemző volt, bár néhány fontos területen, így például Borsod, Veszprém és Pest megyében is, némi növekedés mutatkozott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés viszont erősen növekedett, mégpedig országos viszonylatban 11,4%-kal, Budapesten 14,2%-kal. A vidéki iparosítás következményeképpen néhány megyében a termelékenység növekedése meghaladta a budapestit, így pl. Tolna megyében 18%-ot, Győr-Sopron megyében 17,7%-ot, Veszprém megyében 16,5%-ot, Vas megyében 15,8%ot, Csongrád megyében 15,2%-ot, Békés megyében 15%-ot, Heves megyében 14,6%-ot, Hajdú-Bihar megyében 14,4%-ot ért el. A leglassúbb volt a termelékenység növekedése Baranya megyében, ahol két esztendő alatt mindössze 2,3%-ot tett ki, de nem érte el a 10%-ot Szolnok megye sem. Az állóeszközök Az összes állóeszközök bruttó értéke országos viszonylatban meghaladta az 514 milliárd 646 millió forintot, amiből Budapestre 121 milliárd 34,3 millió Ft jutott. Az egyes megyék közül a Borsod-Abaújban található öszszes állóeszközök értéke több mint 65,7 milliárd forint, ezt követi Pest megye közel 41,7 milliárd, Veszprém megye több mint 35,3 milliárd Ft-tal, 20 és 30 milliárd Ft között van az öszszes állóeszközök értéke Baranya, Fejér, Győr-Sopron, Komárom és Heves megyében. A legkisebb az összeg Tolna megyében (5,5 milliárd), Somogyban (közel 7 milliárd), valamint Nógrádban (több mint 8,6 milliárd Ft). E néhány adattal azt szerettük volna illusztrálni, hogy a párti és a kormány határozatainak megfelelően milyen gyorsan fejlődik az ipari termelés az egyes megyékben, s hogy a fejlődés átlagban gyorsabb, mint a budapesti. Koczogh: Szép tárgyak dicsérete Koczogh Ákos már igen sok könyvében foglalkozott az iparművészet különböző ágazataival, s ebben a könyvében összefoglalja mindazt, amit a művészetnek erről a nem eléggé ismert és méltatott ágáról tudni kell. Először tisztázza magát a fogalmat, majd az anyag és a forma kapcsolatát elemzi. Külön-külön is szól a textil művészetéről, a bőrművességről, a fémek természetéről, a belsőépítéstről és vázlatosan bemutatja a mai magyar iparművészetet is. Külön fejezet foglalkozik az iparművészek szerepével környezetünkben és otthonunkban, sőt tanácsot ad azoknak is, akik ezekkel a szép mesterségekkel, művészetekkel foglalkozni kívánnak. A Gondolat kiadásában megjelent kötetet sok ábra díszíti. Villamos hőtechnikai kézikönyv A villamos hőtechnikai kézikönyvet a Nemzetközi Villamos Hőtechnikai Unió adta ki elsőnek, ennek fordítását adta most közre a Műszaki Könyvkiadó. A könyvben a szerzők részletesen ismertetik a villamos hőtechnika különböző ipari alkalmazásait, azok legfontosabb technológiai sajátosságait, a hozzájuk tartozó kemence- és hevítőberendezés-típusokat, a legfontosabb gazdaságossági összefüggéseket. Az energiahordozók gazdaságosabb, célszerűbb kihasználásához a villamos energia és egyéb energiahordozók között összehasonlítást tesznek, bemutatják a komplex elemzés módszereit, amelyeknek alapján a leggazdaságosabb energiahordozót ki lehet választani. A könyv nemcsak a villamos hőtechnika elméletével foglalkozó szakemberek érdeklődésére tarthat számot, hanem fontos ismereteket nyújt a villamos hőtechnikai eljárásokat alkalmazó tervező, gyártó és üzemeltető szakembereknek is. Alkalmas arra is, hogy az egyetemi és főiskolai oktatás és továbbképzés tananyagául szolgáljon. Dr. Menyhárt: Légtechnika A könyv a légtechnikával foglalkozó könyvsorozat második kötete, összefoglalóan, komplex módon tárgyalja azokat a méretezési alapadatokat, amelyek a légtechnikai berendezések tervezéséhez, kivitelezéséhez szükségesek. A könyv három fejezetből áll: az első a meteorológiai alapismeretekkel, a második a közérzeti kérdésekkel, a harmadik a hőveszteség-számítással foglalkozik. A könyv az egyes elméleti bevezetések végén a gyakorlat számára jól használható összefüggéseket is ismerteti, így a tervezők részére nagy segítséget nyújt a gazdaságos megoldás kiválasztására. (Műszaki Könyvkiadó.) Leonlief és szerzőtársai: A világgazdaság jövője Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1973-ban megbízta Wassily Leontief Nobel-díjas közgazdászt, hogy egy nemzetközileg elismert tudósokból álló team vezetőjeként készítsen tanulmányt a nemzetközi gazdasági folyamatok jövőben lehetséges irányairól és ennek alapján a világ 1980-ban, 1990-ben és 2000-ben várható demográfiai, gazdasági és környezeti állapotáról. A tanulmány megállapításainak alapja egy — a világgazdaság egészét átfogó — globális modell, mely a világgazdaságot 15 nagy térségre osztja fel (kiemelve például a Szovjetuniót, továbbá Kelet-Európát). A modell részletesen elemzi a termelés, a technológia, a termelési költségek és az árak várható változásait. A tanulmány vizsgálja — többek között — az élelmezés és a mezőgazdaság, az ásványi erőforrások, a környezetszennyeződés, a fizetési mérleg és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok helyét, szerepét a jövő fejlődési tendenciáinak szempontjából. Olyan kérdésekre kíván választ adni, mint pl. hogy a már kialakult, illetve jövőbelifejlesztési előirányzatok összhangban vannak-e az erőforrásokkal és azok földrajzi eloszlásával, kell-e módosítani a növekedési ütemeket amiatt, hogy egyes erőforrások korlátozott mértékben állnak az emberiség rendelkezésére; befolyásolja-e a gazdaságfejlesztést a környezetvédelem eddiginél nagyobb költsége. A tanulmány témája — a világgazdaság hosszú távú fejlődési tendenciái — különösen aktuális napjainkban. Jelenleg ugyanis a gazdasági folyamatok és jelenségek nyilvánvalóvá teszik azt, hogy világgazdasági korszakváltás részesei vagyunk. Mindamellett még elméletileg sincs tisztázva a korszakváltás jellege. (Statisztikai Kiadó) ★ Új könyvek: Jannie Lange: Programozási nyelvek megvalósításának eszközei és módszerei (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó); Területi statisztikai évkönyv; Mezőgazdasági és erdészeti termékek jegyzéke; Környezetstatisztikai adatgyűjtemény; Idegenforgalmi statisztika 1977. (Statisztikai Kiadó). 4 MŰSZAKI ÉLET Műszaki fejlesztés az NDK idei tervében Nemrégiben hozták nyilvánosságra az NDK-nak az idei évre szóló tervét, amely részletesen foglalkozik az ipar termelésének fejlesztésével, a tervhez fűzött kommentárok azonban talán még, részletesebben térnek ki arra a kérdésre, hogy a tudományok, a találmányok milyen mértékben segíthetik az ipar műszaki fejlődését. Az NDK-ban az ipari árutermelés értéke (1975-ös összehasonlító árakon) a múlt esztendőben 274 milliárd márkát tett ki, és ez 59%-kal több, mint volt 1970-ben. A termelés növekedésének 90%-át a munka termelékenységének javításával érték el. Az idei terv az ipari árutermelés további 5,5%-os növekedését kívánja meg úgy, hogy ezen belül a minisztériumi iparban a termelés 5,8%-kal nőjön, s ugyanezen vállalatoknál a termelékenység 4,6%-kal javuljon. Fejlesztési feladatok Az NDK-ban az új termékek és technológiák bevezetésével kapcsolatban az előírt feladatokat lényegében teljesítették, sőt jó részüket még az előírt határidő előtt. Ennek ellenére az idei népgazdasági terv feladatul tűzte ki a tudományos-műszaki haladás ütemének meggyorsítását. „Arról van szó — mondotta a kérdéssel kapcsolatban Willi Stoph miniszterelnök —, hogy magas tudományos teljesítményeket érjünk el a kutatás, a fejlesztés, a szerkesztés és a technológia terén, valamint átfogóan és gyorsan hasznosítsuk a tudományos-műszaki eredményeket. Ezen az úton, valamint az újítók javaslatainak és ötleteinek megvalósításával az iparban és az építőiparban legalább 350 millió munkaórát kell megtakarítani. Ez kerek 180 000 dolgozó évi munkaidejével egyenlő.” A tudományos-műszaki eredmények széles körű alkalmazása nyomán nagyobb mértékű anyagmegtakarítást kell elérni. A súly és a teljesítmény közötti arányt a termékeknél javítani kell, és az anyagmegtakarító technológiák révén több mint 200 000 tonna hengerelt acélt, 5200 tonna alumíniumot, 36 000 köbméter fát és több mint 175 000 tonna cementet kell megtakarítani. A minőség stabil javítása érdekében a „Q” minőségjelzéssel ellátott termékek gyártását 120%-ra, az „1” jelzéssel ellátott termékekét 108%-ra kívánják növelni 1978-hoz képest. A tudományos és műszaki állami terv alapján az elkövetkező évben célul tűzték ki legalább 550 új és továbbfejlesztett termék, eljárás és technológia bevezetését a termelésbe, 4,5 milliárd márka értékben. Ezek között 382 az élenjáró termék. Itt az egyik fő feladat a legmagasabb színvonalon álló új és továbbfejlesztett tartozékok mielőbbi bevezetése a termelésbe. Ez kedvezően befolyásolja a fontos végtermékek tudományostechnikai színvonalát és exportálhatóságát. A terv egyszersmind arra orientál, hogy lényegesen növeljék a tartozékok és a pótalkatrészek megbízhatóságát és élettartamát. Az NDK e feladatok megoldásához nagy teljesítményekre képes tudományos-műszaki potenciállal rendelkezik. 1979-ben az iparban további 6900 mérnöki és hasonló végzettségű szakembert állítanak be a kutatási és fejlesztési munkába. A tudományra és technikára fordítandó kiadásokat 7,3 milliárd márkára növelik. A terv vitája során többen — köztük a miniszterelnök is — hangsúlyozták, hogy a Kammer der Technik keretében tevékenykedő mérnökök és tudósok milyen nagy segítséget nyújtanak a kijelölt feladatok megoldásához. A szocialista ésszerűsítés állami tért . Első ízben dolgozták ki „a szocialista ésszerűsítés állami tervét”, amely az ésszerűsítés egységes irányítására és szervezésére irányul. A terv az egyes ágazatok és területek vonatkozásában kereken 150 feladatot, illetve objektumot, 11 népgazdasági szintű — az egész népgazdaság termelékenységét és hatékonyságát mérvadóan befolyásoló — feladatot, valamint 150, a területi ésszerűsítéssel kapcsolatos feladatot tartalmaz. A Minisztertanács az üzemek és a kombinátok, a szövetkezetek és az intézmények figyelmét arra hívja fel, hogy a szocialista ésszerűsítés révén nagyobb gazdasági hatást érjenek el — mindenekelőtt a nyersanyagok és az ipari anyagok, valamint a munkahelyek megtakarításában —, és mindenütt dolgozzák ki az ésszerűsítési koncepciókat. A szocialista ésszerűsítés elengedhetetlen részeként az elkövetkező évben a több mint 250 000 munkahelyen elvégzendő tudományos munkaszervezés révén javítani kell a munkakörülményeket, a gépesítési és az automatizálási színvonal további emelése révén pedig tovább kell csökkenteni a kézi, valamint a nehéz fizikai és az egészségre ártalmas munkát. Nagy jelentőségű az iparban az ún. ésszerűsítési eszközök vállalati gyártása,, amelyet 1,8 milliárd márkában irányoztak elő. Ez 1978-hoz képest több mint 124%-ra való növekedéstjelent. A gépipari, az elektrotechnikai és az elektronikai vállalatoknak és kombinátoknak — a termelés ésszerűsítését szolgáló, berendezések szállítása mellett — hatékonyan elő kell mozdítaniuk az ésszerűsítési eszközök gyártását más vállalatoknál a termelés fokozásával és a szabványosított alkatrészek és részegységek, valamint tartozékok szállításával. Növekvő ipari beruházások Az 1979-es népgazdasági tervjavaslat a beruházások 105,6%ra — ezen belül az iparban 107,7%-ra — való növelését irányozza elő. 1979-ben az előző évhez képest mintegy 2,6 milliárd márkával többet fordítanak beruházásra. Minden kombinát, vállalat, szövetkezet és intézmény nagymértékben felelős azért, hogy ezeket a beruházásokat a teljesítmény tervezett növelése érdekében használják fel. Az 1979-es népgazdasági terv feladatul tűzi ki, hogy az ipari beruházások több mint 50%-át a szocialista ésszerűsítésre és a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására fordítsák. Ez megköveteli, hogy a tudományos és műszaki tervet minden eddiginél szervesebben kapcsolják össze a beruházási tervvel. Az elmondottak jól illusztrálják, hogy az NDK-ban milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a műszaki fejlesztésnek.