Műszaki Élet, 1983. január-június (38. évfolyam, 1-13. szám)
1983-01-20 / 2. szám
6 Hogy mi milyen „ állatok ” vagyunk ?! mi a Karácsony előtt Írtam „Türelem" címmel a babonák legveszedelmesebbikének, a XX. század szégyenének, az asztrológiának hazai terjedéséről. Akkor két példát idéztem, a Képes Újságot, a Hazafias Népfront hetilapját és a Szabad Föld őszi százoldalas különszámát. Azóta sajnos jelentősen gyarapodott a gyűjteményem. Elég volt egy újságárusnál a különböző magazinok, év végi különszámok borítóját végignéznem, jó néhány már a címlapján is közölte: horoszkópot talál benne az olvasó. Íme a példák: Szabadidő Magazin, 1982/5. szám (Lapkiadó Vállalat): „Szilveszteri hobbihoroszkóp. Szilveszteri szórakozásként nyújtjuk át ajánlatunkat, mindenki megtalálhatja a horoszkópjának megfelelő szabadidő-formát.” A Gabi—Mamiban (1982/4. Tél, az Ez a Divat különszáma, Lapkiadó Vállalat) kínai horoszkópot találunk minden kommentárnélkül, „Hogy mi milyen „állatok” vagyunk?” címmel. Talán pontosabb a cím az idézőjel és a kérdőjel elhagyásával! Részlet ahoroszkópomból: „Sajnálatos módon hangulata nagyon változó, s ezért hamar abbahagyja, amit csinál. Legyen ez üzleti vagy szellemi ügy.” Nos, igyekszem rácáfolni a jóslatra, ezt a szellemi ügyet, a horoszkóp (s általában az áltudomány és a babona) elleni küzdelmet ezután is folytatni fogom. Címlap a Heti Világgazdaság idei első számában (a Magyar Kereskedelmi Kamara hetilapja, Hírlapkiadó Vállalat): „Csillagokat látunk”. A hazai asztrológiai szaktekintély kifejezetten gazdasági szempontú jóslatokat készített. A szerkesztőség is tudta, a fogadtatás nem lesz egyértelmű, két részre osztotta hát az olvasótábort: az ilyenfajta prognóziskészítésben hívők és a tamáskodók táborára. A tamáskodás túl enyhe kifejezés. A szólás névadója, Tamás apostol kezdetben „tamáskodott”, de később, a bizonyítékok súlya alatt be kellett látnia, tévedett. Az olvasótábor, remélem túlnyomó többsége, nem tamáskodik, hanem velem együtt a méregtől látja a csillagokat. Az ifjúság „horoszkópellátása” is megvan, gondoskodott róla szilveszteri számában a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi lapja, a Magyar Ifjúság (Ifjúsági Lapkiadó Vállalat). Sebestyén Zsuzsa cikkét közük; a szerző valószínűleg azonos a Képes Újság állandó horoszkópszerzőpárosának egyik tagjával. Idézet a cikk bevezető részéből: „S vonz bennünket az asztrológia, rohanó korunk e disszonáns „tudománya”, amely önvizsgálatra, s bizonyos mértékű önismeretre is készteti híveit.” A bakoknak szóló jóslatokat rövid asztrológiatörténet előzi meg, sajnos túl rövid, már Keplerrel véget ér. „Az ókori Rómában megbecsült személyek voltak, más korokban üldözték, vagy éppen lefejezték a horoszkópkészítés avatott mestereit.” A kivégzésnél kevesebbel is beérnénk: elég, ha lapjaink nem terjesztik tovább a babonák legveszedelmesebbikét. Az újságos bódéjában a lapok után egy hirdetésen akadt meg a szemem. „Újdonság: kozmológa. Heti kétórás tanfolyam, anyaga: kozmobiológia és asztrológa. Ne haragudjon az olvasó, nem közlöm a pontos címet. Még lapunk olvasói között is akadhat néhány, aki komolyan venné a hirdetést, s szándékaimtól semmi sem áll távolabb, mint e tanfolyam reklámozása. Ilyen előzmények után már meg se lepődtem a szilveszter délutánján sugárzott tévéműsor egyik párbeszédén. Sugár András: Mi a kapcsolat az asztrológia és a meteorológia között? Kerényi Nárcisz meteorológus válasza: Talán nem is lenne helyes ezt a két tudományt (kiemelés tőlem J. L.) türelem egy napon említeni. Én egyébként sem értek az asztrológiához ... (Lehet, hogy ez vicc volt, csak engem hagyott el a humorérzékem?) Az Ország-Világ szerkesztőségében (Lapkiadó Vállalat) bezzeg értenek az asztrológiához. A decemberben megjelent Téli Magazinban több írás is foglalkozik vele. „Választhat! Fiút vagy lányt?” címmel közlik Bányai Mátyás kémia-fizika szakos tanár „kutatási eredményeit”. Minden eddiginél korábban és megbízhatóbban meg tudja állapítani a születendő gyermek nemét. „A hivatalos szervek elutasítják ezt a módszert, hiába a sok eredmény! Az asztrológiára, erre a kiátkozott, kitagadott tudományra épül.” (Végre valamiért őszintén dicsérhetjük hivatalos szerveinket!) A felfedező szerint széles körű gyakorlati alkalmazás vár az asztrológiára, például megakadályozható az értelmileg fogyatékos gyermekek világrajötte is. A befejező sorok: Ha sikerül tudományos magyarázatot találni a bolygók és a földi élet kapcsolatára, fellebbenthetjük a misztikum fátylát erről a tabunak tartott témáról.” A tudományos magyarázat előtt azt kellene bebizonyítani, hogy egyáltalán van olyan jellegű kapcsolat a bolygók és a földi élet között, mint amilyet az asztrológusok feltételeznek. Rá kellett jönnöm arra is, tanáraim, professzoraim becsaptak (s én hittem nekik) az általános iskolától az egyetemig. Azt tanították, hogy a fizika törvényei mindenütt azonosak, kivétel nélkül érvényesülnek, az atomoktól a galaxisokig. Ezzel szemben mi az igazság Bányai Mátyás szerint: „De hát nem csak az élő szervezetben vannak kivételek, hanem a fizikai tételekben is. És én is úgy tanítom az iskolában a gyerekeknek, hogy a kivételek mindenkor a tétel tudományos rangját növelik ...” Az Ország- Világ Téli Magazinja nem elfogult az asztrológia ügyében, teret ad egy mondat erejéig a másik félnek is. Ponori Thewrewk Aurél a betlehemi csillagra keresi a csillagászati magyarázatot. Ebben olvassuk: „A jelenség magyarázatát az akkor még igaznak hitt és általánosan ismert asztrológia, vagyis a csillagjóslás tételei adták meg a régieknek.” Tehát az akkor még (uz ókorban) igaznak hitt asztrológia! A szerkesztők most is igaznak vélik, ezért közölnek később „Didergő horoszkóp” címmel klasszikus horoszkópokat. Nekem nem lehet panaszom, hiszen „kedvező hónapok várnak az Oroszlán jegyű emberre 1983 elején.” Csak tudnám, milyen jegyben született a horoszkóp szerzője vagy a felelős szerkesztő. Valószínűleg a Vízöntő jegyében. ..A legritkább embertípus. Nagy dolgokra hivatott. Érdekli minden, ami új, ami eredeti. A modern technikáért rajong, az új elméletet, a szokatlan ideákat örömmel követi. Mivel gondolatai, cselekedeti eltérnek a megszokottól, az emberek ritkán képesek megérteni.” Nem, mégsem lehetnek vízöntők, az asztrológia se nem új, se nem eredeti. Még cselekedeteik sem térnek el a megszokottól, hiszen egyre több lap közöl horoszkópokat. Érdemes lenne elemezni, minek köszönhető az asztrológia és általában az áltudományos nézetek reneszánsza. Egy korábbi hullámáról így vélekedett az asztrológiában hívő Fodor Béla: „A racionalizmus és materializmus korszaka szörnyű válságok közt lejár. Egy új kultúrkorszak kezd kivirradni, a spiritizmus korszaka, ez támasztotta fel az asztrológiát.” (Új idők, 1946. október 5.) Napjainkban miért támasztották föl? JÉKI LÁSZLÓ Hagyomány Tiszai képek „Vannak dolgok, melyeknek emlékezete nélkül nincsen jövendő." (Kossuth Lajos, 1852) Ritkán van alkalom arra, hogy egy műszaki munkát közérdekű témája, logikus felépítése, olvasmányossága — sőt klasszikusan tiszta magyar stílusa — miatt a szakmai érdeklődők körén túl a szélesebb olvasóközönségnek is a figyelmébe ajánlhatunk. Ilyen rendhagyó eset Lászlóffy Waldemár Tiszamonográfiája. (A Tisza. Vízi munkálatok és vízgazdálkodás a tiszai vízrendszerben. Bp. Akad. Kiadó, 1982. 610 o.) A mű nemzeti történeti tudatunk, önismeretünk és a külföldiek rólunk alkotható képe szempontjából egyaránt figyelmet érdemel. Mert a Tiszavölgy rendezése valóban a legjelentősebb műszaki munka volt, amelyet a magyar föld kultúrtájjá alakítása során, gazdasági-műszaki fejlődésünk érdekében valaha is végeztek. E munkát egykori vezetője, Kvassay Jenő (1850—1919) joggal nevezte „második magyar honfoglalásnak”. Szavait a vízügyi politika gyakorlati követelményeinek közvetlen szolgálatába állították és szinte politikai jelszóvá koptatták: kisajátították a múlt századi „rendszeres szabályozások” végrehajtásában, mely a folyószabályozással, ármentesítéssel-lecsapolással s a közlekedési hálózat kiépítésével legújabbkori gazdasági fejlődésünk infrastruktúráját teremtette meg. Lászlóffy történelmi szerepükben mutatja be a munkálatok irányítóit: a 18. századi úttörőket: Mikoviny Sámuelt, Balla Antalt és Gaszner Lőrincet, a Kiss fivéreket; a Tisza - szabályozás előkészítőit (felméréssel és tervezéssel): Huszár Mátyást és Vásárhelyi Pált, a századforduló nagy alakjait: Vedres Istvánt és Beszédes Józsefet, a munkálatok végrehajtóit, a Körösöket szabályozó Bodokaiaktól, a Tisza-völgy szabályozását befejező Kvassay Jenőig; megfelelően méltatva természetesen a munkálatokat kezdeményező szervező Széchenyi István érdemeit is. Végül a szerzőről elmondhatjuk, hogy egyike a vízügy „nagy öregjeinek”: élete, munkássága szinte maga is hagyomány már. Ami életművét is összefoglaló monográfiáját előkészítette: évtizedes oktatói, dokumentációs és szerkesztői-szerzői munka és tapasztalat. Ez teszi különleges és maradandó élménnyé minden olvasója számára az impozáns életmű e késői termését is. P. KÁROLYI ZSIGMOND MOZAIK Kisszerű vállalkozások A betartás • Demokráciaia A Magyar Kábelművekben dr. Grüff Ilona jogásznő első díjat nyert a vállalati FMKT-pályázaton alakítható kisvállalkozói formák bemutatásával. A tanulmányt rongyosra olvassák a dolgozók, mert megtalálhatók benne a szabályok, a feltételek népszerű nyelven. És benne van a szerződési séma is, valamint az ezzel kapcsolatos vállalati (vezérigazgatói) rendelkezés. Idestova fél esztendeje a történteknek, de kisvállalkozások sehol. Pedig a sportpálya és az udvari gyep karbantartását az MKM-ben egy kertészeti termelőszövetkezet végzi. Ez a munka évente mondjuk egymillió forintjába kerül a vállalatnak. Egy gazdasági munkaközösség jóval kevesebb pénzből is megcsinálhatná. Mindenki jól járna. Mégis é telnekmúlnak a hónapok, de az ügy nem mozdul előre. Ami történik: a budapesti gyárban felmérések folynak annak érdekében, hogy megtudják, hol, milyen formában alkalmazhatók ilyen csoportok. Továbbá megalakult két közösség: egy társulás a jordániai versenytárgyalás előkészítésére, illetve irányítására a fővállalkozási irodán, valamint egy exportosztályon belüli vállalkozás, amely a kereskedelmi és áruforgalmi osztály által felhasználandó tasakok felülbélyegzésére, emblémanyomásra és más reklámanyagok elkészítésére vállalkozna. Jogilag mindkettő elő van készítve, a vezetőt is kijelölték, de működésükhöz még nem járultak hozzá, ennél fogva munkához sem láthattak. Egyetlen működő közösség, amely tudomásunk szerint már dolgozik is, a szegedi kábelgyáron belüli takarítóvállalkozás. A nagyobb horderejű vállalkozásokkal baj van. Az olyanokkal, amelyek a vállalatnak is tetemesebb megtakarítást jelentenének, és természetesen nagyobb a vállalkozóknak kifizetendő összeg is. Ahol a megtakarítás százezres, esetleg milliós nagyságrendű, ott nagyobbnak érzik a kockázatot, tehát inkább tartanak tőle. Óvatosak a vezetők és az alkalmazottak is. A csoporttagok fenntartásai: szigorúak az adózási előírások, minden 100 forint keresményükből csak 30-40 forint az, ami náluk maradikat; fizetésemeléskor vagy tisztviselők esetében a hivatali előléptetéskor az ilyen, csoporttagság feltehetően kizáró ok. Tartanak az intrikáktól, azok irigységétől, akik ügyeskedő, meg nem érdemelt pénzekhez jutó emberekként könyvelik majd el őket. Elítélik a tevékenyebb munkatársat csupán azon az alapon, mert ők is szerettek volna bekerülni a csoportba, de abból valamilyen oknál fogva kimaradtak. A ma még sajnos nagyon is gyakori korszerűtlen gondolkodás megkérdőjelezi a sajátunkénál nagyobb jövedelmet, erkölcstelen eredetűnek tüntetve fel a szellemi vagy szakmai többlettudást és többletadást honoráló keresetet. Mancher Csaba, a Budapesti Kábelgyár műszaki vezetője szerint olyan, feladatra, mint amilyen a kábelgyártás, legalább is egyelőre, nem lehet megbízást adni. Azért nem, mert a gépeik üzemeltetése önmagában nem szakítható ki a termelő folyamat egészéből. Viszont a gyártás más területén — mint amilyen a karbantartás, a gépek üzemeltetésének a biztosítása stb. — elképzelhető a gazdasági közösségek tevékenysége. Tillai Ernő üzemvezető elmondta: — Szeretném kivenni a részemet egy ilyen gazdasági közösség megalakításából. De az itteni termelőmunkát sajnos nem tudjuk hozzáigazítani a meglevő szabályokhoz. Ahhoz, hogy a termelést vele megoldhassuk, hiányzik a megfelelő jogi forma. Gazdasági munkaközösséget a mi esetünkben úgy lehetne működtetni, ha a művek jövő esztendei, el nem vállalható tételeiből kiválasztanánk egyet, egy mondjuk húszmillió forintos tételt, és szerződünk annak gyártására. Ilyen, gyártásból kiszorult tételt — csak gondolatban — már ki is néztem magamnak. Ezekből kettőt-hármat a 10-30 tagból álló közösség felvállalna, és szerződéssel kötelezné magát a gyártására. Eddig menne is a dolog. Menne, mert megvannak a szabályok, az árkalkuláció, pontosan ki lehet számolni: ennyi és ennyi összegért miből mennyit kell csinálni. A fonákja ott kezdődik, hogy a közösség mondjuk a délutáni műszakra átveszi a tömlőzőgépet. Ahhoz, hogy azt átvegye, meg kell szakítani a gépen éppen akkor folyó típusgyártást, másnap viszont visszaállni. Az ilyen megszakításból azonban nagyobb kár származhat, mint amekkora haszon. A továbbgondolt lehetőségek sorában említeném azokat a folyamatokat, amelyek nem érintik az üzem teljes vertikumát, mint például a gumikeverő. Az önálló egység elvben alkalmas arra, hogy egy közösség munkába fogja az eszközöket. Szóba jöhetnének olyan, 4-5 műveletes termékek, amelyeknél a befejezést megelőző összes művelet rövid, a befejező művelet viszont hosszú. Nos, ha megoldást még nem is tudunk rá, azért ezeken a dolgokon el lehet gondolkodni. Egy másik vélemény a fenntartásokkal élők sorából: nem biztonságos a csoportok ellenőrzési lehetősége. Miért csak „a befizetett tőke arányában” vagyis csak a keresményük erejéig felelősek a csoporttagok, s ezen az összegen túl perelni sem lehet őket. Ugyanakkor elismerik, hogy az új vállalkozási forma segíthet megerősíteni a vállalati kollektív szellemet, teret engedve a dolgozók érdekérvényesítésének. A hazai szociológiai irodalom szívesen él egy kifejezéssel, a „betartás demokráciájának” fogalmával. Azt hatásában a vétóval azonos kategóriaként kezeli — arra híva fel a figyelmet, hogy bizonyos csoportérdekek a felgyorsuló fejlődéssel így is szembeszegülhetnek, megakadályozva a társadalom innovációs készségének kibontakozását. A gazdasági közösségieket illetően sem lehet még egyértelműen megállapítani, hogy a betartás demokráciájával menynyire képes megbirkózni a megújulási készség. BOKOR RÓZSA