Műszaki Élet, 1984. július-december (39. évfolyam, 15-25. szám)
1984-07-19 / 15. szám
MÉ Mikrogépes adatbázis-kezelő rendszerek Hogyan tovább? M Bár a nagy számítógépek kódolói sokáig megmosolyogták a mikrogépeket, ezek az apróságok mégis egyre jobban terjednek. A folyamat nem napjainkban kezdődött, hanem fokozatosan, folyamatosan ment és megy végbe világszerte, így hazánkban is. A szerteágazó felhasználói igények kielégítésére pedig megfelelő adatbázis-kezelői rendszerre lenne szükség. A szakemberek egy része ugyan sokáig nem ismerte fel a mikrogépeknek a számítástechnikát, forradalmasító szerepét, de azok végül is jöttek és győztek. Ez nem is csoda, hiszen alkalmazásukkal a felhasználók számos előnyhöz, új lehetőséghez jutottak. A többi között kiküszöbölhető a személyhez kötöttség hiszen mindig is utálatos másokkal osztozni egy gépen , az úgynevezett lokális hálózatok révén viszont extra központi erőforrásokhoz való hozzáférhetőség is biztosított, végül pedig ma már a mikro is mega tud lenni (egy 16—32 bites mikrogép kapacitása és sebessége eléri egy nagy ESZR gép paramétereit.) Személyre orientált Megindult tehát egy folyamat, amely az időosztásos centralizált számítástechnikai bázist egy vagy csak csonkítva vagy nem hatékonyan vagy melléjük nem fér be más). A kapható univerzális rendszerek túl sokat tudnak, átlag mikrogépes felhasználásnál a 80 százalékuk felesleges, hiszen feladattól függően egész más kell például egy szerkesztőségben használt rendszernél, mint egy tervezői irodánál. Ebből adódik egy rugalmas rendszer igénye, ahol csak az éppen szükségest kell a gépbe betölteni. És még nem is említettük a kereskedelemben kapható univerzális rendszerek, egy másik hátrányát, hogy csak egyféleképpen használhatók, így például az is sok utasítást igényel a felhasználótól, amit két utasítással lehet elvégezni rugalmas rendszernél. Mindezen okok miatt az univerzális adatbázis-kezelő rendszerek mellett más irányú kutatások és fejlesztések is megindultak világszerte, elkészítve megfelelően a helyükre kerülnek. Ezt az építkezési módot az OSI legfelső rétegében, az adatbázis-kezelő szoftveren belül is folytatni lehet. Egy ilyen lehetséges réteges felépítésű adatbázis-kezelő rendszer látható ábránkon. Az ilyen modulszerű rugalmas rendszer bármelyik részéhez közvetlenül (mint egy szekrény fiókjaihoz) hozzá lehet férni. A szintek közötti kapcsolat az alkalmazott részmegoldásoktól független interface-eken át történik. Ez a rendszer tehát merőben más a korábban előnyben részesített univerzálisnál kevesebbet ad és elsősorban a professzionális programozóknak ajánlott, ugyanakkor rugalmas, elegendő csak a nagyon szükséges részeket a gépbe tölteni, így az óriási programmonstrumok helyett egy sokkal hatékonyabb, emberközelibb megoldáshoz juthatnak a mikrogépek felhasználói. Amatőröknek A hagyományos adatbázis-kezelő rendszerekkel hatékonyan meg nem oldható problémák egy másik csoportjához tipikus célrendszerek készítése javasolt. Ez a megközelítés ott indokolt, ahol nincsenek profi programozók, dialóg üzemű (képzetlen vagy az adatkezelés részletei iránt nem érdeklődő felhasználók (például iroda-automatizálás, mérnöki tervezés stb.) vannak. Az ilyen típusú adatbázis-kezelő rendszerek csoportjai az űrlapszerű információk kezelésére alkalmas rendszerek, a szöveges és a kulcsszerű információk kezelése iroda-automatizálási környezetben, a lokális hálózati szolgáltatásokkal integrált adatbázis-kezelő eszközök végül a specifikációk kezelése. Mindezekben a kutatási fejlesztési irányokban az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetében már hosszabb ideje folynak munkák nemzetközi együttműködéssel. Az eddigi kísérletek alapján jelenleg e kategóriákban egy termékgeneráció kialakítását kezdték meg a Videoton Fejlesztési Intézetbel közösen. MAGOS KATALIN logikai adatmodellek rekord szervezés 1 lapszervezes 1 1 lap osztályozás lapfoglalás 1 laptranszferes adatbiztonsag személyre orientált, helyi erőforrásokkal rendelkező osztott, decentralizált bázissal váltja fel. Ennek az átalakulásnak a gépekhez kapcsolódó egész szoftver rendszerre is jelentős hatása van. Ár tekintetében például ez azt jelenti, hogy a szoftveré sokszorosa (5-10-szerese) lett a hardverének. Hazánkban ez a módosulás még jelentősebb, mivel a szűkös anyagi lehetőségek miatt főként a kis kapacitású mikrogépek terjedtek el. Az adatbázis-kezelő szoftver e téren igen érzékeny terület, ugyanis a nagy, úgynevezett univerzális adatbázis-kezelő rendszerek nem adaptálhatók gazdaságosan.Nem férnek be Profiknak Az egyik ilyen új irány a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, az ISO által kidolgozott úgynevezett Open System Interconnection (OSI — nyitott rendszerek összekapcsolása) modell. Lényege, hogy a különböző szolgáltatások rétegesen épülnek egymásra, mindegyik valamilyen magasabb szintű absztrakciót tartalmaz az előzőhöz képest. Ennek az a jelentősége, hogy azok a tipikus funkciók, amelyeket egyébként minden egyedi esetben külön kellene megoldani, egy jól meghatározott logikai hierarchiában előre A Profil című nyugatnémet lapból 4 ut . i Személyi számítógépek A személyi számítógépek (PC) piacának robbanásszerű növekedését jósolja az elkövetkező évekre az IBM amerikai komputerkonszern. A kis komputerek lassanként éppúgy a modern élet részévé válnak, mint a telefon, a televízió vagy az autó —mondta a cég egyik igazgatója egy tokiói számítástechnikai konferencián. Tavaly csupán az Egyesült Államokban ötmillió személyi számítógépet értékesítettek, kétszer annyit, mint egy évvel korábban. Az IBM-prognózis szerint az idén világszerte 11 millió PC talál gazdára. A könynyen megtanulható számítógép-programok, a szoftverek nemcsak a szakemberek, hanem a laikus nagyközönség számára is hozzáférhetővé tették a komputert. Az IBM prognózisa szerint 1983-ban pusztán a programok piaca 30 milliárd dolláros értéket fog képviselni. A számítógép-konstrukciók rendkívül gyors ütemben korszerűsödnek, a személyi számítógépek teljesítménye például évente 25 százalékkal nő, miközben az árak változatlanul maradnak. Az IBM-szakértők a számítástechnika egyik legizgalmasabb fejleményének tartják a komputerhálózatok terjedését, amelyben a számítógépek, többnyire telefonvonalon keresztül, összeköttetésben állnak egymással. Logikai bombák A számítógéprombolókat gyakran hasonlítják a ludditákhoz, a 19. századi angol géprombolókhoz, akik munkalehetőségük féltése miatt rombolták szét a gépeket. D. Parker, a komputerbűnözés elleni küzdelemről szóló könyv szerzője öt olyan esetről tud, amikor fegyverrel lőttek a számítógépekre. Az egyik esetben a lövöldöző patkányt vélt látni a gépben, de volt, aki dühében lőtt, ugyanis a gép a negyvenedik próbálkozásra is hibásnak találta programját. Robbantottak már számítógépet plasztikbombával, gyújtottak fel benzinnel lelocsolt gépet, bökdösték csavarhúzóval, női cipősarokkal. Az amerikai igazságügy-minisztériumban a főügyész gépét, amelyben a pereket tartották nyilván, tavaly levizelték, így vált időlegesen használhatatlanná. A vizsgálat szerint a tettes csak házon belüli, minisztériumi alkalmazott lehetett, a folyadék összetételét vegyész szakértők határozták meg. Az utóbbi időben finomodtak a módszerek, nincs szükség erőszakos beavatkozásokra, a programozók „logikai bombákat" helyeztek el a szoftverben. A logikai bombák rejtett, utasítások a programban. Többször alkalmazott megoldás például ez az utasítás: „Ha egy bizonyos nevet törölnek a fizetési listáról, akkor az összes többi név és adat is törlendő!" Az a bizonyos név természetesen az elbocsátás előtt,állóprogramozóé. Logikai bombákat helyeznek el a kikölcsönzött programokban. Ha a bérlő nem fizeti rendszeresen a bérleti díjat, a szoftver tönkreteszi önmagát. Egy üzleti trükk: a programozó a cégtől való kilépés előtt logikai bombákat helyez el a programban, majd önálló vállalkozóként ugyanezt a programot árusítja, most már bombamentesen. Egy mérges gumiabroncs-kereskedő a nagykereskedő megrendeléseinek listáját töröltette a gépben, a szoftvert szállító cég ellenőrizte a programot, de nem talált hibát. A ravasz kereskedő az adatmezőben rejtette el a logikai bombát, amely újra működésbe lépett. Egy nagy európai gyógyszergyárban a számítógéprendszer főnöke állását féltette a recesszió idején. Logikai bombákat helyezett el a programokban, „robbanásuk” menetrendjét csak ő ismerte, ezért hatástalanításukra is csak ő volt képes. A cég vezetőinek is bemutatta, milyen könnyedén el tudja tüntetni az adatokat. Valahányszor egy bombája működésbe lép, a képernyőn üzenet jelenik meg. ..Helló, tengerészt” A figyelemfelhívó üzenet akkor jelenik meg, ha a főnök távollétében használják a gépet. J. L. r. n ins .a c •- - Mikroelektronika Rádió egyetlen chipen A félvezetők technológiája az újabb időben annyira fejlődött, hogy 1984-ben 200 ezer tranzisztorral egyenértékű chipek gyártását kezdik meg, és kilátásban van egy olyan félnégyzetcentiméter nagyságú chip is, amelyiken tranzisztorok milliói helyezhetők el. A csodálatos miniatürizálódási folyamatnál az egyes alkotórészek finom, emberi szem számára láthatatlan, csupán ezredmilliméter nagyságú vonalakká zsugorodtak össze. Ezek a több százezer alkotórészből álló „csodachipek” digitális kapcsolások, amelyek csak igen és nem között tudnak különbséget tenni. Egyetlen chipen elhelyezhető rádió megépítéséhez azonban lineáris erősítőtechnika szükséges. Jóllehet az integrált áramkörök alkotóelemei azonosak attól függetlenül, hogy digitálisak vagy bipolárisak-e, fizikailag azonban a bipoláris kapcsolások komponenssűrűsége még korlátozott. Az élvonalbeli technológia jelenlegi állásánál analóg jelfeldolgozó kapcsolásokban csak kereken 100 alkotóelem helyezhető el egy négyzeteden 11 méteren. A hírek szerint a Philips hamburgi Valvo üzemében újszerű vételi elv alapján lehetségessé vált rádió megépítése egyetlen chipen. Egy 4,5 négyzetcentiméteres félvezető kristályfelületen elhelyezhető egy ultrarövidhullámú rádió minden alkotórésze, az antennától a fejhallgató-kimenetig. A Philips az egyehipes megoldásnál első ízben tér el a szabványos technikától. Mivel azonban a vételi elv csupán 15 kilohertz frekvencia-sávszélességet tesz lehetővé, (egyelőre), a sztereovétel lehetősége kizárt. Az egyehipes rádió nagy lépés előre. Azt mutatja, hogy új technológiai fogásokkal egyre több elem helyezhető el egységnyi felületen. Hatalmas lehetőségek tárulnak fel a személyi kommunikáció területén, mint a személyi kereső berendezések, kétirányú telefonrendszerrel. Végül lehetővé válik egy chipen nemcsak a vevőnek, hanem akár vevőnek és adónak együttes elhelyezése. A miniatürizáció azonban nem folytatható a végtelenségig, hiszen az ember maga nem miniatürizálódik. Ujjainkkal nem tudunk akármilyen kis méretű műszert vagy eszközt működtetni, egy bizonyos betűméret alatt nem tudjuk elolvasni a feliratokat. Ezért az egységnyi felületre eső „intelligenciasűrűség” fokozása, az egyre többet tudó eszközök előállítása lehet a cél. A VDI Nachrichten nyomán DOGNAR MARIA SZÁMÍTÁSTECHNIKA