Műszaki Élet, 1985. január-június (40. évfolyam, 1-13. szám)

1985-03-02 / 5. szám

Összefüggések bemutatása A gazdasági fejlődés hosszú hullámai N. D. Kondratyev az 1920-as évek elején publikálta a hosz­­szú hullámokról szóló elméletét, amit empirikus adatbá­zison a statisztikai indukció felhasználásával igyekezett bi­zonyítani. Az olajválság, majd a gazdasági élet depresz­­sziója — amely a szocialista országokat sem kímélte meg — újra az érdeklődés homlokterébe állította a Kondratyev­­féle hosszú hullámokat. Kondratyev munkásságával Magyarországon először a Hel­ler Farkas iskola tagjai fog­lalkoztak a 30-as, 40-es évek­ben. Hosszú szünet után ha­zánkban 1980-ban történészek publikáltak Kondratyevről, majd a közgazdászokat is fog­lalkoztatni kezdték a Kondra­­tyev-féle ciklusok. N. D. Kondratyev (1882— 1942) kiváló szovjet közgazdász, 1920-ban az első — a V. I. Le­nin kezdeményezésére létreho­zott — szovjet konjunktúra­­kutató intézet igazgatója, rövid (1917—1930) működése alatt igen figyelemre méltó eredmé­nyeket ért el a konjunktúraku­tatás területén. A személyi kul­tusz idején, 1930 őszén koholt vádak alapján letartóztatták. Kondratyev személyes tragé­diája nem változtat azon a té­nyen, hogy a közgazdasági és gazdasági történeti irodalom a „hosszú ciklusokat” Kondra­­tyev-ciklusként tartja számon. A gazdasági élet hullámzásá­nak vizsgálata a közgazdaság­­tan kialakulásától kezdve fog­gazdaságtörténeti irodalom a­latkoztatta a kutatókat. Az a korszak, amelyben a gazdasági élet önműködő szervezetének elméletét kiépítették, nem volt mentes a gazdasági élet terén fellépő zavaroktól. Angliában például súlyos válságok voltak 1815-ben, 1825-ben, 1836-37-ben, 1857-ben, majd 1866-ban, végül 1873-ban. Az 1873-as vál­ság egész Európa gazdasági éle­tét megrendítette. Érdekes, hogy éppen 100 év múlva, az 1970-es évek elején a válság megismét­lődött. Az első világháborút meg­előzően, a 6—8, esetenként 8— 11 évenként jelentkező túlter­melési válságok álltak a tudo­mányos vizsgálatok középpont­jában. C. Juglar francia kutató szembeszállt azzal a felfogással, mely szerint a gazdasági válsá­gok önmagukban­­ álló jelensé­gek volnának, és ezzel a válság­probléma helyébe a gazdasági élet hullámzásának kérdését ál­lította. Munkája abból a szem­pontból is úttörő volt a maga korában, hogy a tisztán speku­latív okoskodás helyébe a té­nyek alapos és gondos vizsgá­latát állította. A tőke- és pénz­piac adatait igyekezett elemez­ni, elsősorban azért, mert az adatbázis ezen a területen volt a legkiforrottabb. A túlterme­lési válságot Juglar műve alapján többnyire kereskedelmi válságként emlegették. Az ezek­nél is rövidebb, 3 és fél éves, úgynevezett Kitchin-ciklusokat csak az 1920-as években fedez­ték fel. A Juglar-ciklusnak — amit üzleti ciklusnak ismernek — négy szakasza van: megélénkü­lés, fellendülés, válság és pan­gás. A megélénkülés és a vál­ság rövid ideig tart, e szakasz­ban fordul meg a ciklus. A má­sodik világháború után a vál­ságok és a konjunktúraciklusok eltűnni látszottak, válság azon­ban nem következett be, egé­szen 1974—75-ig, az első olaj­válságig. 1980-ban újabb válság lépett fel, ami a­­szocialista or­szágokban is éreztette hatását A válságok újbóli megjelenésé­re nyújthat magyarázatot a Kondratyev-féle cikluselmélet Kondratyev módszerének lé­nyege az, hogy a hosszú cik­lusok vizsgálatánál az árakat, béreket és kamatlábat (az úgy­nevezett értékmutatókat) egy­szerű statisztikai indexszel áb­rázolja, a naturális sorok eseté­ben a trendtől való eltérés szá­mítási módszerét alkalmazza. Az utóbbinál mindig egy főre eső adatokat használ és a leg­kisebb négyzetek módszerével számított trendtől való eltéré­seket vizsgálja úgy, hogy 9 éves mozgó átlagolással meg­próbálja kiszűrni a rövidebb ciklusú mozgásokat. Kondra­tyev francia, angol, német és amerikai adatsorok felhaszná­lásával empirikus adatbázison próbálja bizonyítani a hosszú hullámokra vonatkozó elméle­tét. A 21 naturális mutató közül csak 6 esetében nem tudta ki­mutatni a hosszú hullámzáso­kat. Ez utóbbiakat is ismerteti, ami tudományos objektivitására jellemző. A későbbi vitákban viszont kritikusai és támadói éppen ebből a 6 naturális mu­tatóból indultak ki és próbál­ták bírálni a hosszú hullámok elméletét. A Kondratyev-ciklus empiri­kus vizsgálata számos problé­mát vet fel. Először is, hosszú, legalább 50 éves, de inkább 100 éves összehasonlítható idősorra van szükség. 100 éves idősor esetén csak két ciklus mutatha­tó ki. Vállalati szinten ilyen idő­sorok ritkán állnak rendelke­zésre, mivel vállalatainkat gyakran átszervezték. A szász­vári szénbánya és a mecseki szénmedence széntermelési idő­sorai viszont olyan példák, ahol a szervezeti módosulás nem befolyásolta az összehason­líthatóságot. Az ársorok alkal­mazása az infláció miatt ko­moly akadályokba ütközik. A naturális (termelési) sorok hosz­­szú hullámainak vizsgálata a vállalati árprognózisokat készí­tő szakemberek és vezetők szá­mára fontos információkat szol­gáltatnak. A Kondratyev-cik­­lust számítva megállapítható, hogy hol tartunk, hosszabb tá­von mire számíthatunk. A cik­lus leszálló ágában csökken a termelés és ez kereslettúlsúlyt eredményez, így általában az árak emelkedtek. Ez követke­zett be nyersanyagok vonatko­zásában 1973-ban és 1978-ban. Magyarországon is több terüle­ten a hosszú hullámok mély­pontjai voltak ezek az évek. Fordított esetben, ha a ciklus maximumát éri el, kínálattúl­súly keletkezik, ami általában áresést okoz. Számítássorozatunkban a gaz­dasági alaptényezőket vettük sorra, a szén-, a kőolaj-, a nyersvas-, a vasérc-, az acél-, a bauxit-, a cementtermelés idő­sorait vizsgálták és mutatták ki a hosszú hullámokat. Az adatbá­zist ebben az esetben a „Világ­­gazdasági idősorok 1860—1960.” (KJK Bp., 1965.) című könyv és a KSH Statisztikai Évköny­vei (1961—1983) szolgáltatták. Az acéltermelés nagy részét Magyarországon három vállalat produkálja, nyilvánvaló, hogy a hosszú hullámokra vonatkozó információkat hasznosítani tud­ják. Az acélt felhasználó általá­nos gépipar és építőipar számá­ra is fontosak lehetnek ezek az információk. A hosszú hullá­mok ismeretében törekedni kell arra, hogy a ciklusok kilengé­seit (illetve amplitúdóit) tom­pítsuk. Számításaink szerint fellendülés 1995 körül várható, de ezt késleltethetik a kénysze­rű beruházási és fejlesztési kor­látozások. Az energiahordozók­ra és a villamos energiára el­végzett számítások — közvetett módon — az egész népgazdaság fejlődésére vonatkozó informá­ciókat adnak. A mezőgazdaság területén a hosszú ciklusok kevésbé érvé­nyesülnek. A tenyésztési ciklus rövidebb, így például a sertés­ciklus 2,6—3,2 év, a szarvas­marha-ökológia ciklusa 6,3 év, a növénytermesztési ciklusidő (például gabona) 5 év. A beru­házási, a demográfiai és az in­novációs ciklusok, valamint a technológiai váltás — mint ob­jektív tényezők — okozzák a szocialista­­országokban a ciklu­sos fejlődést. A tőkés országok ciklusos fejlődése is — mint külső ok — szerepet játszik ab­ban, hogy a gazdasági élet hul­lámzása szocialista viszonyok között nem szűnik meg. Az el­sődleges okok azonban az elő­zőekben említett objektív okok, amelyek azzal függnek össze, hogy a termelőerők fejlődése következtében a termelés és a fogyasztás szétválik. Például Bródy András számításai sze­rint a demográfiai ciklus 42—47 év, a nagy szellemi periódusok ciklusa 219 év. Az import és az export (millió dollár/ezer fő) értékének hosszú hullámait magyar és szovjet kereskedel­mi ársorok alapján készítettük el, amelyek vállalati szinten köz­vetett információként haszno­síthatók. Kondratyev megkülönböztet két válságjellegű hullámot, a re­cessziót (visszaesést) és a dep­ressziót (pangást, a gazdasági válság legmélyebb szakaszát), ami megelőzi az emelkedő sza­kaszt (élénkülés). Az emelkedő szakaszban megnő az állóesz­közök lekötése, stru­kúraváltás (technológia változás) történik. A tőke az egyik ágazatból a másikba áramlik, a fogyasztás és a felhalmozás aránya az utóbbi javára változik. Az anyagi áldozatok a társadalmi érzetet negatívan befolyásol­ják. Mint Kondratyev kimutat­ta, a fellendülés politikai meg­rázkódtatással jár együtt. Ezt a magyar empirikus vizsgálatok is igazolják: a fellendülési sza­kaszok megelőzték az első, majd a második világháborút. A számítások jó tanulsággal szolgálnak: mai problémánk, hogy a nemzeti jövedelem fel­halmozási aránya 12 százalék­ra csökkent (az ideális arány hosszú évtizedeken keresztül 25 százalék volt), ilyen alacsony felhalmozási arányt nem ismer a magyar gazdaságtörténet. Ez megnehezíti a struktúraváltást, a következő évekre várható fel­szálló ágban. A konzervatív technika együtt jár a társadalmi struktú­ra konzervativizmusával. A gaz­daságirányítás reformjának korszerűsítése pontosan a 70-es évtized közepén lassult le, ami­kor leginkább szükség lett vol­na a változásra (például az elektronika, biotechnika terüle­tein). A reformot ellenzők leg­főbb érve, hogy nincs pénz a reformokra (ez az oktatásban is így van), ami további lassulást eredményez. A 60-as évtized­ben született ifjúság gyors életszínvonal-növekedéshez szo­kott, ugyanezt felnőtt korában nehezen tudja elérni. A kapun belüli munkanélküliség az 1980- as évtized elején 10 százalék volt, ami a 90-es évtized elejé­re 20 százalékra emelkedhet. Ez összefügg azzal, hogy meglevő szakmák megszűnnek, új szak­mák születnek. A szakmunká­soknak a tudományos fejlődés eredményeképpen életpályájuk során legalább háromszor át kell képezniük magukat. A műszaki-közgazdasági értelmi­ség, a vezetők helyzete sem jobb, hiszen a szerzett ismere­tek fele 10 éven belül elavul. Gyógymódot természetesen nem tudunk ajánlani, de az összefüggések időbeli feltárása, fontos feladat. Nem Kasszand­­ra-jóslat készítése volt a cél, hanem az, hogy felkészüljünk a veszély elhárítására. dr. Sípos Béla Technisches leben — Műszaki f­et — a Műszaki Zeitschrift des Verbandes és Természettudományi der Technischen und Egyesü­ltek Szövetségének Wissenschaftlichen (MTESZ) ‘apja. Vereine. Szerkesztőség: Technical life - BUDAPEST. I1. Periodical of the Fő utco 68. Federation of Technical Telefon: 154-090. 154-250, and Scientific Societies Telexszám: 22-4343 Postacím: Pl. 451. TeXHHMeCKan J+tH3Hb -* Irányitószóm: 1372 wyptia/i OeaepauMM Haynio* lexHtmecKnx Oőmecra EdUorio'1 office Budapest II., Fő utca 63. Vie Technique - Telephone: 154,090. Périodique de la Telex: 22-4343. Fédérotion aes Société. Pos,aJ address: 1372' Techniques et P O B. 451. Scientifiques HUNGARY GAZDASÁGI • AGRÁR • TERMÉSZETTUDOMÁNYI MŰSZAKI ÉLET ­ Két hét híreiből ! Gyártáskorszerűsités ! a Poclain-nál ! Az amerikai Vickers Inc.­­ megállapodott az építőipari­­ munkagépeket előállító­­ francia Poclain-céggel a be­­­­rendezések hirdaulikus rész­­i egységeinek közös gyártásá­­­­ról. Az USA-’veli partner ’ tekintélyes beruházásokra­­ készül a hidraulikus részegy­­­­ségeket gyártó üzemben a versenyképesség visszaszer­zése céljából. (AP—DJ) Nyugat-európai beruházások A Közös PL­c országaiban az 1985-re tervezett beruhá­zások egyötöde arra irányul, hogy a kapacitás bővítésével kielégíthessék a növekvő ke­resletet, elsősorban a fémko­hászatban és a villamosgép­gyártásban. A beruházások 55 százaléka a termelés kor­szerűsítését szolgálja, 25 százalékával pedig kicseré­lik az elöregedett, erkölcsi­leg elavult gépeket (Reuter, DP­A) Legyen, ne legyen? Újból fellángolt a vita Ausztriában a Zwentendorfi atomerőmű üzembehelyezé­séről. Az 1978-ban megtar­tott népszavazáson az üzem­behelyezés terve megbukott, azóta nem fokozódott az atomerőmű működtetésének biztonsága, s az atomhulla­dék tárolására sem dolgoz­tak ki új megoldást. Most ismét népszavazás kiírását latolgatják. (APA)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék