Műszaki Lap, 1905 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1905-01-05 / 1. szám
munkavezető. Mert kiket biz meg a gyáros, művezető, vagy munkavezető az előmunkás teendőivel ? Nemde azon idősebb, kipróbált, ügyesebb munkásokat, kiket sok évi szolgálat után, nevezett főnökeik bizalmukra érdemesnek tartanak és kiket ezzel szolgálataikért mintegy megjutalmazni akarnak. Beigazolást nyert tehát azon állításom, hogy előmunkásokat nem az iskola, hanem az élet, a gyakorlat képez, jóllehet az iskola megadhatja az alapot, a továbbképzést a gyakorlat eszközli, kinekkinek egyénisége szerint. Téves felfogás e szerint a felső ipariskolák végzetteinek végcélul az előmunkási teendők végzését kitűzni, miután ők a tulajdonképpeni munkásokkal szemben már időben is háttérbe szorulnak, mert míg az ipari szakiskolát végzett 15, a tanonc 17 éves korában kerül a munkapadhoz, a felső ipariskolát végzett négy elemi és négy középiskolai osztály elvégzése után 14 éves korában juthat az egy évi előkészítő és innen a három évfolyamú felső ipariskolába, így tehát 18 —19 életévvel a gyakorlatba. E szerint ipari szakiskolát végzettel 3—4, a tanonciskolással szemben 1—2 év hátrányban van. Az élet különben már besorozta őket a nekik legalkalmasabb helyen és különösen a magániparban kellő méltánylásban is részesülnek, csak az államvasut (a műhelyeiben) bánik ez ideig még mostohán velük a saját kárára. Az állam ez után pedig közvetve, jól kamatozva behozhatná, azon tőkét, mit ezen iskolák fentartására fordít. Hogy mi mindenféle helyet töltenek be ezen felső ipariskolát végzettek a gyakorlatban, nem akarom részletezni; az, e lap hasábjain már számtalanszor volt felsorolva, az érdeklődőt különben a minisztérium által kibocsátott statisztika teljesen felvilágosítja, melyben az ország ipartelepeinél foglalkoztatott felső ipariskolát végzettek foglalkozásuk szerint felsorolva vannak, mely statisztika egyúttal kitűnő bizonyítvány a felső ipariskolát végzettek alkalmazhatóságáról. A felső ipariskola jelenlegi szervezete mellett tehát teljesen bevált ékes bizonyítéka az is, hogy felső ipariskoláink végzetteit soknemű alkalmazhatóságuk miatt külföldön is kedvelik. Elhibázott törekvés volna tehát annak visszafejlesztése, sőt ellenkezőleg, az élet követelményei szerint annak további fejlesztése válnék iparunk javára. Mi szükséges tehát, vegyük főbb vonásokban. Nagyjából ugyebár a felső ipariskolát végzettek zöme ipartelepek irodai és műhelyi tisztviselőit képezik, továbbá önálló iparosok és vállalkozók. Mint irodai tisztviselőnek teljesen elegendő részükre a mostani tanrend szerint az iskolában szerzett elméleti készültség. Mint műhelyi tisztviselőnek (művezetői teendők végzésére is) szinte teljesen elegendő az iskolában szerzett műhelyi gyakorlat, hogy valamely munka jóságát megbírálni képes legyen és értelmisége, hogy a gyártást gazdaságosabbá és olcsóbbá tehesse. De ami az önálló