Nemesfémipari Közlöny, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-23 / 21. szám
Kiszámítandó az átlagos port ötvözet finomsága. fkati X fi + 12 X finomság, vagyis a kaf2 + US x 13 ti + 12 + 13 . 20 x 0.998 + 4G0 x 0560 + 10 x 0.000 20 + 400 + 10 Az ötvözetekről Rövid, metallográfiai ismertetés: 310.000 A kettő különbsége: 0 290.001 19.960 + 224.000 + 0 243.960 430 430 Ezt az eredményt felkerekíthetjük 243.960 . 4307 0.556. 0.557-re, mert Jetju valamicske réz oxidálódik és elsalakul az olvasztásnál használt borax-szal. Látjuk tehát, hogy a két darab ezüstkoronás, habár csak összesen 10 g. a 20 g. válatott arannyal szemben, mégis lerontotta a törtarany finomságát 0.560-ról 0.557-re. Kérdés már most, hogy hány grahmi színaranyat, vagy mondjuk aranypénzt kell pótolni ehhez a 0.557 finom aranyhoz, hogy az 0.580-as legyen. //. Példa: Tudjuk, hogy Y .f. A ötvözet leendő 0.580-as színsúlya (sz) két részből áll: a már meglévő ötvözet színsúlyából (243.960 g.) és a keresett színsúlyból (Xx l x). A teljes súly (t) szintén két részből áll: a már meglévő 430 g. és hozzáadott színarany, illetve pénzötvözet mennyisége (X) X tehát a hozzáadandó súly és X x l x pedig annak színsúly tartalma. Ha színaranyat adunk pótlás gyanánt, akkor a színsúly (X x 1 x) egyenlő lesz a pótolt színarany súlyával, X-el. Vegyük először a színaranyat. 243 960 + X 430+ X 243.960 + X = 0.580 x (430+X) = 0.580 x 430 + 0.580 x X X — 0.5811 x X = 0.580 x 430 — 243.960. A beszorzást, majd a kivonást elvégezve lesz: 0.420 x X = 249.400 + 243.960 5440 X = 57=5 = 5440 . 420 = 12 952 1240 ---------4000 2200 1000 Kell tehát 12.952 g., kereken 13.000 g. színiarany. Inkább többet, mint kevesebbet vegyünk. Látszatra sok az a pótlandó színarany mennyiség, de a látszat csal, a matematika azonban biztos. Ha aranypénzzel akarjuk feljavítani az ötvözetet, akkor a számítás menete ugyanaz lesz, csak X helyébe a számlálóba X x 0.900-at kell helyettesíteni. A nevezőben maradt X, mert hiszen X a keresett, illetve pótlandó pénzötvözet teljes súlya. 243.961) + X x 0.900 _ 430 + X 243.960 + X x 0.900 = 0.589 (430 + X) = 0.580 x 430 + 0.580 X 0.900 x X — 0.580. X = 0.580 x 430 — 243.960 0.320 X = 5.440 (ezt már az előbb kiszámítottuk) 5.440 X 577= 5 440 .320 = 17.000 g 2240 ---------00 Kell tehát 17.000 g 0.900-as finomságú aranypénzötvözet, ami körülbelül 5 drb. tízkoronásnak felel meg. (0.280 g. pénzötvözettel több kell pontosan, mint 5 drb. tízkoronás.) A kétszer aláhúzott két képletből mit lehet leolvasni? Általános szabály: A tört számlálójában szerepel mindig egy színsúlykülönbség (előbbi példánkban mindkét estben az 5 440), amelyet úgy kapunk bármely esetben, (még akkor is, ha leötvözünk), hogy a feljavítandó (leötvözés esetén a lecsökkentendő), tehát a meglevő ötvözet színsúlyát (előbbi példánkban a 243.960) és a kívánt finomsággal (előbbi példánkban 0.580) beszorzott teljesgrófiai ismertetés. fémkohómérnök, ш. kir. v. mérnök. (Befejezés), súly szorzatot (0.581 x 430) egymásból kivonjuk. A tört nevezőjében pedig mindig egy finomság-különbség (előbbi példánkban 0.420, ill. 0.320) szerepel, amelyet bármely esetben úgy kapunk, hogy a kívánt finomságot és feljavító, illetve lecsökkentő anyag finomságát egymásból kivonjuk. 1 ha pl. rézzel ötvöztünk, akkor a réz finomsága 0X00 lesz. III. Példa: Valamely 14 kar. áru készítésére felhasználandó arany, mondjuk 0.620 finom u. n. „aktreibolt“ törtarany. Ezt le akarjuk hozni 0.580 finomságra. Kérdés, mennyi elektrolitrezet pótoljunk a 0.620-as aranyhoz. Legyen a 0.620-as ötvözetünk súlya 580 g. Az előbbi szabály szerint eljárva már csak a kettősen aláhúzott képletből kell kiindulni, természetesen más értékekkel. X = = 20 000:580 = 34'48 r. U'bSU 2.600 színréz 2800 ----------4800 A réz csekély elégésére való tekintettel 34.48-ról felkerekíthetjük 34.50-ra, többre kerekíteni nem igen ajánlatos. Csináljuk csak meg a most megoldott példa ellenpróbáját és nézzük vájjon kijön-e az 0.580-as finomság, s z ■ynt képletbe helyettesítsük a számlálóba a színsúlyt, ami volt 310.000 g. (= 500x0.620) a nevezőbe a teljes súlyt, ami mostan 500+34.48=534.48 (~1 a meglevő ötvözet súlya + a kiszámított rézmennyiség), tehát =310.000:534-480=0 580003 014.400 4276000 310.000 : 534-480 = 0 580003 4276000 001600000 ötvözetünk színsúlya: 500x0.629 g Sággal szorzott 0.580·290.090 g. 20.000 g. Ezt betesszük a tört számlálójának helyébe. A nevezőben levő finomságkülönbség lesz a szabály szerint: 0.580 — 0.000 ~ 0.580. A hatodik tizedesben levő 3-as onnan ered, rézpótlék kiszámításánál nem folytattuk az ezpornak ahogy a oszlást, csak a második tizedesig és így valamivel kisebb értéket kaptunk a rézre. A felkerekített rézsúllyal csinálva a próbát, vagyis: ЗЮ'ООО 310.000:534.500 00 57998 vagyis a példa megoldása 4275000 -------- helyes. 5335000 5245000 4345000 Ugyanezen szabály szerint és általában a fent közölt elvek és meggondolások alapján történik az ezüstötvözetek elegyszámítása is. Ha az arany-ezüst-réz ötvözet színét is akarjuk beállítani, akkor a 0.000 fonamságúnak vett ezüst- és rézpótlékot a szükséges arány szerint választjuk, ami színfémekből való ötvözés esetén a legegyszerűbb. Ha a pótolt ezüst és réz úgy aránylik, mint 1:1-hez, vagyis 580 súlyrész arany, 210 súlyrész ezüst és 210 súlyréz réz van 1080 súlyrész ötvözetben, akkor a színarany színéhez legközelebb álló 14 karötvözetet kapjuk. Ennél több ezüst a rézhez képest már az u. n. zöld aranyat eredményezi és több réz az ezüsthöz képest a vöröses színű aranyötvözetet adja. Ezzel rövid metallografiai ismertetésemet az ötvözetekről valamint az ötvözetek elegyszámításáról szóló néhány példát befejeztem. Még egyszer hangsúlyozom, hogy az olvasztási, öntési és további technológiai munkálatok tárgyalására itt az idő rövidsége miatt nem térhettem ki, azonkívül, célom sem volt ezekre, kitérni. 0-580 Kiszámítva 310.000 g. Kiszámítva a kívánt finomsó súly által kapott színsúlyt: 500x 534-500' teljes. $ 413