Nemesfémipari Közlöny, 1930 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1930-07-10 / 28. szám

A kisipari ingóságok értékét árverésre igazolni lehet A képviselőiház letárgyalta Zsitvay Tibor igazság­­ügyminiszter újabb módosításait és ezek között elsősor­ban azok a szakaszok fontosak, amelyek által megakadá­lyozzák, hogy lelkiismeretlen emberek összejátszása kö­vetkeztében a bajba jutott szegény ember utolsó értékeit az árveréseknél úgyszólván fillérekért, vesztegessék el, úgyhogy sem a hitelezők, sem az adós semmiféle hasznát nem látja annak, hogy az ingóságok, vagy ingatlanok dobra kerültek. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter erélyes kézzel nyúl a törvénykezési eljárás egyszerűsítésénél az árve­rések dzsungeljébe és a most elfogadott törvény végét fogja vetni annak az állapotnak, hogy nagy értékeket egyesek javára elkótyavetyéljenek. A kisipar körébe tartozó ingóságok értékét, bármely érdekelt annak árverésre bocsátásáig a kiküldöttnek helyhatósági bizonyítvánnyal igazolhatja. A helyható­ság azon az alapon köteles az árat megállapítani, hogy az ingóságokért szabad kézből való eladás esetén tény­leges állapotában mekkora vételárat lehetne elérni. Ily kérelem esetén a kiküldött a helyhatósági bizonyítvány­ban feltüntetett áron kiáltja­­ki az ingóságot és a kikiál­tási ár egy,harmadrészén alul a végrehajtást szenvedő hozzájárulása nélkül az első árverésen sem adhatja el. Ha olyan terményt foglaltak el, amelynek piaci és tőzsdei ára van, mint pl. liszt, a végrehajtást szenvedő­nek jogában van azt szabad kézből eladni. Ebben az eset­ben az eladási ár a piaci, vagy tőzsdei ár kilenctized ré­szénél kevesebb nem lehet. A vételárat a végrehajtást szenvedő, vagy a vevő halléktalanul bírói letétbe köte­les helyezni, be kell jelenteni a vevő nevét és lakását és igazolni kell helyhatósági bizonyítvánnyal a piaci, vagy tőzsdei árat. Ha az eladás és a l­etétbehelyezés a rendel­kezéseknek megfelel, a­ lefoglalt ingóságokat a zár alól fel kell oldani és erről a vevőt értesíteni kell. Az árverésre kerülő ingatlan kikiáltási árának szak­értői becslés útján való megállapítását a végrehajtást szenvedő, valamint az olyan hitelező is kérheti, akinek kérelme nélkül tűzték ki az árverést. Ezt a kérelmet az árverés határnapja előtt legalább harminc nappal kell előterjesztenie és a becslési költségeket is előlegezni kell. Kedvezőtlen az idei első félévi fizetésképtelenségi statisztika A Magyar Tudakozó Egylet a héten terjesztette fel a kereskedelemügyi minisztériumhoz az első félév fize­tésképtelenségeiről szóló jelentését. A beszámolót dr. Hajdú Miklós vezérigazgatónak az elmúlt félév válság­jelenségeit átfogó ismertetése kíséri, amely a fizetéskép­telenségek esetszámaiban a szanálás éveinek magassá­gát vetíti elénk. A félévi zárlatig közzétett bírói végzé­sek szerint ugyanis a január-június időszakában (záró­jelben 1929 ugyanez időszakának a megfelelő adatai) 1262 csődönkívüli kényszeregyesség (865) 272 csőd (211), összesen 1534 bírói fizetésképtelenség (1076) esete fordult elő, ami az 1929. első felével szemben csődönkívüli kény­­szeregyességekben 45, csődökben 28, a válságok együttes összegében pedig 42 százalék emelkedésnek felel meg. Az idei június 179 csődönkívüli kényszeregyessége (171), 49 csődje (41), 228 bírói fizetésképtelensége (212) a megelőző május hónappal szemben 9 százalék emelkedés­sel jelzi a válság folyamatosságát, amiben a csődöknek 48 százalékos emelkedése annak a jele, hogy a kényszer­­egyességek során megállapított egyességi részleteket a közadós nem tudja teljesíteni. A fogyasztó és bizalmi válságot kísérő depressziónak ugyancsak szomorú jele, hogy az idei első félesztendő válságmérlegének egyenlege meghaladja a deflációt kö­vető szanálás, 1925 első félévi esetszámait (1402) és­ alig marad alatta 1926 első féléve (1681) kulminációs magas­ságának. Az Országos Hitelvédő Egylet június hónapra és ennek kapcsán az év első felére összeállította a fizetés­­képtelenségek számának alakulását a következő össze­hasonlító táblázat szerint: 1930 1930 1929 US Inájus ,június 180 175 171 Kényszeregyesség ............................. Magánegy­esség ...................................... 25 Csőd .................................................... Az OHE előtti ügyek összpasszívuma 8.3 millió pengő. Az év első felében 1274 kényszeregyességi és 155 magánegyességi eset fordult elő, melynek sorában az OHE elé került ügyek passzívumának végösszege 73.3 millió pengőre rúgott. Az ez év első felében felmerült összesen 1429 kényszeregyességi és magánegyességi ese­tet egybevéve az 1929 év első felének 992 esetével, úgy ez évben a kényszer- és magánegyességek számának 44 szá­zalékos emelkedését állapíthatjuk meg. Ez ügyek pasz­­szívumának 73,3 millió pengőre rugó végösszegével szemben áll az 1929. év 54,8 millió pengő passzívuma, ami az elmúlt félévre 34 százalékos emelkedést tüntet fel. 25 12 19 49 36 41 8.3 7.9 9.0 HUBERT JÓZSEF n Г i iiiTTTTiT" ■,—- -^w:. J—и—ИШИ1Г||1У1^иИт. JUNGHANS ÓRÁK, bijouterie-áriík, svájci zseb- és karórák, alpacca- és doublé-árúk. BUDAPEST, VIII., JÓZSEF KÖRÚT 17 TEL.: JÓZSEF 319-03. ® 492 .

Next