Nemesfémipari Közlöny, 1935 (15. évfolyam, 1-25. szám)

1935-12-07 / 24. szám

.A magyar nemesfémpiacon az elmúlt két h­ét folyamán nem mutatkozott je­lentős árváltozás. .4 szinarany árfolyama változatlanul 5760—5600, a használt és tört arany 3330—3350. A forgalom szo­katlanul lanyha. A megszokott karácso­nyi fokozottabb forgalomnak nyoma sem látszik. A Budapesti Nemesfém- és Drá­­gakőcsarnok forgalmában igen kevés tört és használt aranyárut kerestek és a meg­csappant kereslet az oka annak, hogy az árfolyamok nyomottak. Az ezüstpiac szintén változatlan, a színezüst ára 117—113 pengő körül mo­zog, a kereslet itt is igen erősen meg­csökkent. Az utóbbi napokban részben a kereslet megcsökkenése miatt, részben pe­dig a spekuláció kínálata folytán az ipar elegendően el van látva. Az ezüstpiacon ugyanis a spekuláció azt látta, hogy az i­tar a Budapesti Nemesfém- és Drágakő­csarnok által importált ezüsttel ellátta magát a karácsonyi szezonra s így nem lehet az ezüst árát indokolatlanul emelni. Kénytelen volt tehát a spekulációra visz­­szatartott ezüstöt áruba bocsátani annak ellenére, hogy az ezüst a mai kurzusán még mindig a világpiaci áron alul fek­szik a magyar piacon. Platina a magyar piacon még mindig nincsen. A platinaellátás tehát igen sú­lyos nehézségekbe ütközik, de annak el­lenére, hogy a kereslet jóval túllépi a kí­nálatot, a platina névleges árfolyama a magyar piacon még mindig világparitás alatt van. A külföldi piacokon az utóbbi napok­ban az ezüst meglehetősen lanyhuló ten­denciát mutat, az arany változatlan, míg a platina árfolyama továbbra is igen szi­lárd. November 29.-i tőzsdejegyzés sze­rint Londonban az ezüst 31*1$ volt, Né­metországban 53.75 márka, november 30.-án a londoni ezüst 313/1e volt, Né­metországbam 55 márka, december 2.-én Londonban az ezüst stílus, Németország­ban ismét 53.75. Az arany Londonban a fent említett napokon változatlanul 111, Németország­ban 279—284 márka. A platina úgy Londonban, Németor­szágban, mint New-Yorkban szilárd és az említett napokon New-Yorkban 35, 36, Németországban 310, Londonban 157 és fél árfolyammal jegyezték. A platina tehát a fokozott kereslet folytán ismét túlhaladta az arany árát a tavalyi árfo­lyammal szemben, amikor még jóval az arany árfolyama alatt feküdt. 1935. év első felében a fokozott platinatermelés folytán ez az alacsonyabb ársávó meg­maradt. Ekkor New­ Yorkban a platina ára unciánként 78 dollár volt, míg az arany ára 35 dollár. Londonban a hiva­talos árjegyzés, bár a platinát az ara­ny­árfolyamon — 110 Schillingen — jegyez­te, a szabadkereskedelemben azonban a platina tényleges ára mindössze 170 schil­ling volt, tehát Londonban 15 százalék­kal, New­ Yorkban 20 százalékal, alacso­nyabban állott, mint az arany. Nemcsak az órának, mint egész mű­­nek van meg a története, hanem az egyes alkatrészeknek is, nem lesz érdektelen ezeknek is utána kutatni, sok érdekes dolgot tudunk meg róluk. Megvan a tör­ténete a számlapnak, h­idaknak, csengő­nek, gongnak, szóval minden alkatrész­nek, azonban nagyon messzire vezetne minden egyes alkatrésznek az ismerteté­se és így csak a több alkatrészek törté­netét írom le. Az első ércből levő csengőt maguk a schwarczwaldiak is Svájcból Solothurn városból szerezték be. A csengők a régi schwarzwaldi óráknál üvegből voltak. Körülbelül 1760 körül egy Kreuz nevű waldai órás volt az első, aki ércből csen­gőket öntött. Rövid időn belül annyira fejlődött a csengő öntödéje, hogy évente 40.000 darab csengőt készített, úgy hogy igen rövid idő alatt majdnem az egész schwartzwaldi szükségletet ellátta. A csengőkkel kapcsolatosak a haran­gok. A harangok feltalálása Xola cam­­pani püspök érdeme, aki az ötödik szá­zadban élt. A legrégibb harang ideje, me­lyet a rajta lévő évszámokból meg lehet állapítani, a Sienai dóm harangja 1159 ből való. Würzburg német városban lé­­vő St. Burchard templom harangja 1249- ből való. A legnagyobb harang a Moszk­vai Krémmel harangja, melyet 1533-ban öntöttek és 2160 g-t súlyoz. 1836-ban egy tűzeset alkalmával lezuhant és csak 1836-ban állították újra fel egy gránit oszlopra és melléje egy másik harangot 500 q súllyal. A kölni Dóm harangját 1875-ben öntötték és 274 g súlyú, utána jön a Római Péter templom harangja, mely 190 q, az olmützi Dóm harangja 179 q, a Wieni Stephanskirche harangja 177 q, a párisi Notre Dame harangja 170 q, így következnek a többi templo­moké, a St. Jago de Compostela 150, a milánói Dóm 150, az erfurti Dóm 137, a berni Münster 120, az Oxfordi Thomas 75 q-ot súlyoznak. Pekingben van egy harang, mely 1403 ban lett öntve és 625 g súlyú, de nem­ olyan alakú, mint a nálunk szokásos ha­rangok, hanem mint minden kínai ha­rag, henger formájú, 4 és fél méter ma­gas, a kalapácsa pedig fából van. A ha­rangok összetétele 80 rész vörösréz és 20 rész cím­. Az óracsengők összetétele ellenben 73 rész vörösréz és 27 rész cim­. A „gong“ eredetileg egy indokinai ütő­zene instrument és 1880-ban kezdték az ingaóráknál használatba venni, kelle­mes hangjuknál fogva hamar elterjedtek. A hangrugót 1760 körül Henri öt sváj­ci órás alkalmazta először a zsebóráknál. A Westminister ütés a Londoni West­minister harangjátéka szerint­­van hangol­va. A Westminister torony órája a leg­nagyobb toronyóra a világon. Denison terve szerint Dent híres órás készítette. Miután az órát műhelyében 5 évig ki­próbálta, 1859-ben a Londoni parlament 320 láb magas tornyában szerelte fel. Az óramű maga az órásipar legszebb al­kotása, lehet mondani, hogy a torony­­órásság büszkesége, mert minden alkat­része a legprecízebben van kidolgozva, igaz, hogy az óra cca 140.000 pengőbe került. Az inga 39 kg-ot súlyoz, a muta­tók az ellensúllyal együtt 101 kg-ot sú­lyoznak. A számlap átmérője 6,86 méter. A verőszerkezet súlya 1500 kg. Az óra a naponként lesz felhúzva és olyan pon­tosan jár, hogy évente alig néhány másodpercet diferál. Ancre a lévées Visibles francia szó, azt jelenti, hogy a zsebórák horgony kö­vei láthatók. A régebbi gyártmányú óráknál a horgony kövei a horgonyba voltak foglalva, újabban úgy helyezik el a horgony köveit, hogy azok láthatók. A köveknek ez az elhelyezése könnyebb a gyártásnál és javításnál is és amellett szebb is. Ancre a ligne droite francia szó, azt jelenti, hogy a horgony egyenes vonal­ban van, vagyis a horgonykerék, hor­gony és billegő egy vonalban vannak. A régebbi óráknál a horgony a járatkerék oldalán volt. Style Louis XV. Tizenötödik Lajos ko­rabeli órák, illetve óratokok azok, me­lyeknél a zsam­erok előállanak és a tok­nyak elég magas, a fül pedig Omega jelzés formájú. Big Ben angol szó, a londoni parla­ment épületén elhelyezett órának harang­ját nevezik így. A harang 15.000 kg-ot­ súlyoz. A kalapács 1500 kg. nehéz és 53 méter emelése van. Az óra ütése több kilométer körzetben hallható. Virágóra. Nagyobb parkokban vannak ilyen virágórák, melyek számlapjai virá­gokból vannak összerakva. A párisi Tro­­cadero kertben van egy ilyen óra felál­lítva. A Margitszigeten is volt egy kisebb ilyen virágóra, de érthetetlen okból egy­szerre eltűnt. Boxchronométer olyan hajó chrono­­méterek, melyek egy kis faszekrényben vannak úgy elhelyezve, hogy a hajó bár­mely állásában is a chronometer vízszin­tes állásban marad. Szerkezeti­ hidak: Az orsójáratú órák, de az első horgonyjáratú órák is egy le­mez alatt voltak. 1836-ban a Vacheron & Konstantin genfi óragyár hozta elő­ször forgalomba a több flidből álló szer­kezeteket. Előnyük, hogy minden kerék befogódzását látni lehet. Lepin francia órás már 1781-ben az általa készített la­pos óráknál ilyen hídrendszert alkalma­zott és azáltal, hogy a csiga alkalmazá­sát elhagyta, szép lapos órákat tudott készíteni. Carthorloges francia szó, így hívják azon órákat, melyek csengő játékkal vannak. Kínai órák. Fleurier svájci városban még ma is gyártanak kizárólagosan Kí­na részére Couplex órákat, melyeknek másodperc kerekei a középen vannak és így a másodperc mutatók is. Tekintve, hogy ezen óráknál a járatkeréknek csak 6 foga van és minden fognak két nyug­vó síkja, a lendkerék nem úgy mint­­a Com­lex óráknál minden második lendü­letnél kap újabb hajtó­erőt. Az órák nem is pontosak. A hajtóerőt r­zat az órák csak minden negyedik lendületnél kap­ják. (folytatjuk.) A MŰHELYBŐL az órajavitás praktikuma ina:»mz J. HUGÓ

Next