Papír és nyomdatechnika, 1956 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1956-08-01 / 8. szám

242 Papír- és Nyomdatechnika — 1956. 8. — Mit tehet a nyomdamérnök az offset üzemben ? Mit tehet a nyomdamérnök az offset üzemben? A jól felkészült nyomdamérnök a részlegek műveze­tőinek támasza. A lemezkészítő részleg számára naponta viszonylagos légnedvességi leolvasásokat végez. Ameny­­nyiben a lemezkészítő részleg önműködő regisztráló higrométerekkel van ellátva, úgy ezeket is felhasznál­hatja. Mivel a higrométerekbe emberi hajszál van beszerelve, azok néha eltérő eredményt adnak. Ezért a higrométereket időnként pszichrométerrel kell ellen­őriznie. A víz pH-ja évszakonként változik és némely eset­ben a pH naponta változhatik. Ezen körülmény a savanyítóoldatra is befolyással van. Amennyiben a víz pH-jának egy héten át tartó óránkénti ellenőrzésé­vel a pH erős ingadozását állapítják meg, úgy ennek orvoslása is a mérnök feladata. A mérnök tanulmányozhatja a lemezkészítő részleg módszereit és olyan szabványokat javasolhat, amelyek az eljárást sokkal termelékenyebbé teszik. A lemez­­készítéshez használt és már elegyített vegyszerek hatóképességének megállapításával megkönnyíti az előforduló hibák okainak kinyomozását. Ezek mind olyan szolgálatok, amelyek elősegítik a lemezkészítő részleg munkáját. A szabványszínek megállapításánál a fényképészeti és retusosztállyal együttműködhet. A szabványszínek megállapítása után a fényképész előnyös helyzetben van, mert ismeri a különleges színhez szükséges masz­kolási százalékot. Mérnökeink legtöbbet a gépteremnek segíthetnek. A nyomott íveknek a nyomtatás folyamán történő állandó vizsgálatával és kiértékelésével a gépterem művezetőjét számos teendő alól mentesíthetik, így annak elegendő ideje jut a szükséges felülvizsgálatok elvégzésére. A gépteremben végzett munkát az is meg­könnyítheti, hogy a rendelőhöz jóváhagyás végett eljuttatott próbanyomatot megvizsgálják abból a szempontból, hogy az megfelel-e a felállított feltételek­nek. Ezt modern üzemekben úgy hajtják végre, hogy a gépív maximális és minimális gyakorlati festék­­rétegvastagságát ugyanazzal a denzitométerrel olvas­sák le, mint amilyent a próbanyomat ellenőrzésére használnak. A nyomás minőségének, színeltérési fokának és nyomás közbeni illeszkedésének megállapításán kívül, a nyomdamérnök a papír nedvességtartalmát, mielőtt az még nyomásra kerülne, előre ellenőrizheti és így figyelmeztetheti a gépterem művezetőjét, hogy mikor számíthat hibára. Legalább kétszer naponta nyomtatás közben kis hordozható pH mérő segítségével ellen­őriznie kell az összes gép nedvesítő oldatát. A művelet egyszerű, hasznos, mert a nyomtatás előrehaladása folyamán a festék vagy papír veszélyesen megváltoz­tathatja a nedvesítőoldat pH-ját. Új módszerek és eljárások kutatása is igen jól beilleszt­hető a nyomdamérnök feladatkörébe, ennek végre­hajtása minden üzem számára igen ajánlatos. Az új eszmék gondos és alapos kutatása fontos lépés a maxi­mális termelékenység felé. Sokszor feleslegesen költenek olyasmire, ami nem felel meg a különleges üzemi fel­tételeknek, módszereknek és munkafajtáknak. Ez úgy küszöbölhető ki, ha kutatási problémákat és kiértékelé­seket az illetékes nyomdamérnökre ruházzuk át. A nyomdamérnöki munka az egész üzemre történő kiterjesztésének másik előnye, az üzemrészek koope­rációjának elősegítése. A részlegek között bár a leg­jobb együttműködés van, de ezek mégis rosszul lehet­nek összehangolva. Természetesen a lemezkészítő dol­gozó vagy művezetője nem tölthetik idejüket a gép­teremben azzal, hogy az általuk készült lemezről történő nyomtatást figyeljék. Ez éppen olyan lehetetlen kívánság volna, mint az, hogy a gépmester figyelje a lemezkészítőt annak a lemeznek készítése közben, amelyről ő fog nyomtatni. Azonban, ha a nyomda­­mérnök a teljes üzemet felügyelete alatt tartja, úgy minden gyártási fokozatról megfelelő képet nyerhet és — ismerve a lemezkészítő és géptermi részleg állandó gyártástechnológiáját — abban a helyzetben van, hogy a hiba valódi okát kiértékelheti és mindkét rész­legben kezdeményezheti az eljárás helyes irányba történő megváltoztatását a hiba visszatérésének kikü­szöbölésére. A nyomdamérnök további feladata még az üzemen belüli továbbképzés végrehajtása. Az üzemen belüli továbbképzés hasznos voltát nem lehet pénzben kifejezni. A művezetőknek a nyomda­mérnökkel történő hetenkénti összejövetele fokozza az együttműködést és a csúcsminőség eléréséhez szük­séges összhang megteremtéséhez vezet. Ha az üzem profiljának leginkább megfelelő legmodernebb eljá­rásokat alkalmazza, az sok esetben a nyomdamérnök munkájának javára írható. (The Graphic Arts Monthly, 1955. nov. számában megjelent cikk nyomán feldolgozta : Kőszegi L.) Nemzetközi lapszemle The British Printer áprilisi számának fontosabb és érdekesebb cikkei : Nedvesség- és légnedvesség ellenőrzés kisebb nyom­dászüzemekben. — Az atomenergia alkalmazása a nyomdaiparban. — Magasnyomás fémes festékekkel. La Prance Graphique 114., júniusi száma rendkívül gazdag tartalommal jelent meg a június hó 22—30 között megrendezett párizsi nemzetközi nyomdaipari kiállítás alkalmából. A díszesen kiállított szám rövid ismertetéseket közöl Anglia, Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Görögország, Hollandia, Jugoszlávia, Len­gyelország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olasz­ország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország nyomdaiparáról. Külön cikk foglalkozik a Párizsban, Lyonban és Bordeauxban megrendezett szovjet könyv­­kiállítással, ahol kb. 2000 könyvet állítottak ki. A cikk megemlíti, hogy az 1913-ban megjelent 86 millió pél­dánnyal szemben 1955-ben több mint egy milliárd példányban jelentek meg a szovjet könyvek, 1918-tól 1955-ig 419 francia szerző művét adták ki a Szovjet­unióban 100 millió példányban 50 nyelven.­­ A lap közli a kiállító cégek jegyzékét és a legújabb nyom­da­­ipari technikai vívmányokat, berendezéseket és fel­szereléseket.

Next