Papír és nyomdatechnika, 1956 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1956-08-01 / 8. szám
Papír- és Nyomdatechnika — 1956. 8. — A gépírás fejlődése és a hibátlan kéziratleadás 241 marad, minthogy szövegírás közben gyakrabban fordul elő, mint a nagybetűs változat. Az x kisbetűs jele is megmaradt az átmeneti megoldásnál, mert a nemzetközi szabvány szerint az arab számjegyek között a szorzójel dúlt kereszt és nem pont. Pontot csak az algebrai kifejezésekben alkalmazzuk szorzójelként. Az X nagybetűs változata az átmeneti megoldásban elmaradt, mert római számok helyett ma már arab számjegyeket használunk. Ha mégis római számokat kell írni, akkor egy hivatalon, vállalaton belül lehet olyan írógépet találni, ahol az X nagy és kisbetűs változata a pótbillentyűn van. A technikai haladás a 46 billentyűs gépek felé halad. Az írógépek billentyűit országosan át kellene alakítani a legközelebbi nagyjavítás alkalmával. Ily módon egységesen dolgozhatnánk magyar billentyűzettel és akkor kifogástalan nyomdai kéziratot készíthetnénk. Egymás munkáját megkönnyíthetnénk és megszűnne az, hogy más írásképet látunk a nyomdai munkában és mást az írógépen készült írásokban. Kétségtelen, hogy a változtatás szükséges és ennek mielőbbi megoldása fontos feladat. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete helyeselte kezdeményezésemet és gyakorlati megoldásomat. Fenti közleménnyel kapcsolatos a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete magyar osztályának véleménye : „Örömmel látjuk azt az írógéptervezetet, mely tekintettel akar lenni az egész magyar hangrendszerre, így helyet kapnának írógépeinken azok a betűk is (í, ű, ú), melyek eddig nem szerepeltek rajtuk. Helyesírásunk megkülönbözteti a rövid i, ü, u hangokat jelölő betűk hosszú párjait, az í, ű, ú betűket. A nyomda számára kéziratok gépelése utáni javítását jelentős mértékben megkönnyítené az a körülmény, ha írógépeink tartalmaznák a hosszú í, ű, ú betűket. Ezenkívül jó szolgálatot tenne az egységes magyar kiejtés ügyének is, mivel számos, géppel írt levél, brosúra stb. így a helyes köznyelvi kiejtést terjesztené. Ami az írógépen az egyes betűk technikai elhelyezésére vonatkozik, ebben a kérdésben véleménynyilvánításra nem vagyunk illetékesek. Csupán azt jegyeznénk meg, hogy a hosszú ívű, ú hangokat nem lenne szerencsés más betűkkel társítani, mint pl. a 4. sz. mezőtervezet teszi, mivel helyesírásunk megkívánja a nagy U, Ü, I betűkön is a hosszúság jelölését.“ Műszaki hírek Műanyag offsetlemezek Az eddig használatos Ektalith-lemezek cellulózacetátból álltak, melyekre negatív másolással készítettek képet és híg nátronlúgos oldattal kezelve nyerték a lemez vízfelvevő részeit, vagyis a nyomóelemeket nem tartalmazó részeken a nátronlúg kioldotta az ecetsavat és visszamaradt a hidrofil cellulóz. A Lipcsei Nyomdaipari Kutató által kidolgozott lemezek alapja PVC-lemez, melyet különleges celluloid-zselatin diszperzióval rétegeznek fel. Az alaprétegre éppúgy mint a cinklemezre pozitív eljárással másolnak. Másolórétegül a dextrinkeményítő alapú másolórétegek váltak be. Az előhívás után a képhordozó helyekre fenolgyanta alapú lakkot visznek fel, majd a lemez nemnyomó részei felett levő cserzett másolóréteget vízben öblítve keféléssel távolítják el. Az alaprétegben levő zselatin biztosítja a nemnyomó részek hidrofilitását. A lemezen a raszterpontok sértetlenül vihetők át a kép eredeti gradációja mellett. Minőségileg jobb eredmény érhető el, mint a cinklemezekkel, bár a cinklemezek tartósságát még nem sikerült elérni. A kinyomott forma képe híg kénsavoldattal távolítható el. Az alapréteg újbóli felvitele után a lemez a következő forma munkálatainál felhasználható. (Der Polygraph 1955. XI. sz.) * Új szovjet nyomdaipari gépek. Az aránylag fiatal, de nagy teljesítményű szovjet nyomdagépgyártás új összehordó gépet, pneumatikus ívpréselő és kötöző gépet, valamint címbetűkhöz való kézi fényszedőgépet bocsátott ki. Ahogy a szakmán leívűllek a Minderes automatát elképzelik. (Gr. Revue Österr.) Pályázati fölhívás A Szikra Könyvkiadó pályázatot hirdet annak ismertetésére, hogy egy-egy ipari üzemben, műhelyben hogyan hajtották végre s a továbbiakban hogyan kívánják megvalósítani a pártnak és a kormánynak a műszaki fejlesztésről hozott határozatát s a második ötéves terv ezirányú célkitűzéseit. A pályázók írják meg, milyen módszerekkel érték el üzemük, műhelyük eddigi eredményeit, milyen akadályok hátráltatták a technikai fejlesztésért folytatott műszaki, gazdasági, politikai harcukat, s vázolják további terveiket, elgondolásaikat. A pályázat műfaja kötetlen. A pályamű terjedelme 10—50 ritkán gépelt oldal. A pályázatokat bíráló bizottság értékeli. A legjobb pályázatokat a kiadó díjazza. Első díj 5000,—, második díj 3000,—, harmadik díj 1500,— Ft. A kiadó fenntartja — a szokásos szerzői tiszteletdíj megtérítése ellenében — az egyes pályamunkák kiadásának jogát. A pályázatok a Szikra Könyvkiadó magyar szerkesztőségének címére (Bpest, V., Vörösmarty tér 4. sz.) küldendők. Az érdeklődők ugyanott kaphatnak bővebb felvilágosítást is A pályázat beküldésének határideje 1957. január 1.