Rajzoktatás, 1911 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1911-05-15 / 5. szám
hangoztatására szorítkozunk, mely szerint, ha már a magas kultuszkormány elismerte a tanári munka értékét, ne taksálja kevesebbre a rajztanár végzett munkáját, amely igazságos mérlegelés szerint legalább is egyenlő elbánást érdemel. Örömmel és elismeréssel fogadtuk Szmetana Ágost tagtársunk felolvasását, melyben beszámolt azon nagyfontosságú munkájáról, melyet az orsz. Paedagogiai könyvtár és Tanszermúzeum megbízásából Szinte Gábor kartársunk közreműködésével végzett, amikor a középiskolai mértani és a művészeti rajztanításhoz szükséges síkos testminták, műalkotások, sokszorosítások, berendezési tárgyak, szóval az alapfölszerelés jegyzékét nagy körültekintéssel és gondos disztingválással összeállította. Nem kevésbbé hasznos és hiányt pótló nagy munkát végzett érdemes elnökünk Hollós Károly, midőn vidéki tagtársaink ismételten hangoztatott óhaját teljesítve, az oki. rajztanárok, rajztanítók és rajztanítónők képesítési nemét, évét és az illetők állomáshelyét feltüntető névsorát pedáns gonddal elkészítette. Elhatároztuk, hogy e jegyzék az esetleges kiigazítások figyelembe vételével f. évi április havában, azon túl pedig minden decemberi számban közöltessék. Örömmel és megnyugvással konstatálhatjuk, hogy a tanügyi kormány orsz. egyesületünket ha nem is anyagi támogatásban, de legalább azon erkölcsi elismerésben kezdi részesíteni, hogy a hazai rajzoktatás kérdéseivel foglalkozó munkálatokat felülbírálás és véleményezés végett egyesületünk választmánya, mint arra hivatott legilletékesebb fórum elé terjeszti, így legutóbb leküldte megbírálás és véleményezés végett Györgyi Kálmánnak az elemi népiskolai rajzoktatásra vonatkozó emlékiratát. Ennek a tanulmányozására, megbírálására és a szigorú tárgyilagossággal megszerkesztendő szakvélemény megírására választmányunk szűkebb körű bizottságot küldött ki, amely azt pontonként behatóan megtárgyalta és a válasziratot megszerkesztette. Mélyen tisztelt közgyűlés ! Szomorú szívvel kell jelentenünk, hogy a kérlelhetetlen halál az elmúlt évben a legjobbjaink sorában dúsan aratott. Elvesztettük halhatatlan nagymesterünket, egyesületünk tiszteletbeli elnökét, a festés és rajztanítás paedagogiájának lángelméjű bölcsét, Székely Bertalant, kit augusztus 24-én a szadai kis temető nyitott sírjánál Kovách Géza tagtársunk egyesületünk nevében megható módon elbucsúztatott. Székely Bertalan művészetét, életét, a szép és igazságért megalkuvást nem ismerő küzdelmét, nagy szellemének tündöklő tulajdonságait, művészettörténetünk legfényesebb lapjára illetékes toll fogja megörökíteni. Elhunyt nagymesterünknek, akit egyik jeles filozófusunk nemcsak a legnagyobb magyar, hanem a század legnagyobb történeti festőjének nevez, még életében Tardos Krenner