Repülés, 1923 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1923-08-01 / 1. szám

1. szám. Repülés A trianoni szerződés értelmében reánk rótt repü­lési tilalom feloldása óta, melyet jogtalanul 1922 novemberéig meghosszabbítottak, az aviatika iránt érdeklődő magyar közönség csupán egyik másik napilap útján értesült arról, hogy az ántant előírások és korlátozások, valamint a súlyos gaz­dasági helyzet ellenére is megindult a szervező és építő munka, mely a Csonka­ Hazában a polgári aviatika alapjait van hivatva lerakni. Különös véletlen folytán a repülési és gyártási tilalom feloldását tartalmazó jegyzék megérkezése napján november 12.-én alakult meg a Magyar Légi­­forgalmi rt. gróf Wilczek Frigyes elnöklete alatt, szimbolikusan is kifejezve a magyar aktivitást, a magyar aviatikának törhetetlen élniakarását. Nem sokkal utána, közvetlen karácsony előtt, megjelent az első gépmadár Budapest egén. Az alakulóban levő Aeroexpress rt. pompás Junkers­­hidroplánja vágni való ködben Zimmermann német pilóta vezetése alatt a város szívébe, a Gellért­­fürdő elé érkezik s a részvénytársaság megalaku­lásáig utasrepüléseivel végez kiváló propagandát a repülés ügyének. Új esztendő után a Magyar Légiforgalmi rt. kis pilóta csoportja bethlenfalvi Fái Andor igaz­gató vezetésével Amsterdamba indul, hogy a megvásárolt „Fokker“ limousinokat hazarepüljék. A példátlanul rossz idő a kis magyar csapatot hosszú ideig nem engedte útra kelni. A kényszerű tétlenség napjait azonban az Amsterdam—London, és az amsterdam—párisi légiforgalom szervezeté­nek, technikai és forgalmi berendezésének gondos tanulmányozásával hasznosítják, hogy visszatérve, a magyar légiforgalom mintaszerű megszervezésé­hez fogjanak. Végre két kontinentális derűs na­pon Berlin, Nürnberg és Wien érintésével április végén Budapestre érkeznek. Útjukban fegyelmezett­ségükkel, repülőtudásukkal becsülést és tiszteletet vívtak ki a „magyar" névnek. E­közben szinte észrevétlenül egyesével, majd kettős csoportban repülnek Dessauból Budapestre az Aeroexpress Junkers-gépei. Fémből készült hid­­roplánjaik és szárazföldi gépjeik a szakértő és a laikus közönség csodálatát egyaránt kivívták. A magyar légiforgalom az elmondottak szerint, a gyártási és kísérletezési időből származó késede­lem kiküszöbölése végett, bevált külföldi repülő­gépekkel indult meg. Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy a háború alatt virágzó magyar aeroipar újbóli fellendítéséről légügyi vezetőségünk megfeledkezett volna. Miután a kísérletezéssel járó új géptípusok létesítése jelentős anyagi áldozato­kat igényel, melyet a jelen viszonyok között magán­­vállalat képtelen fedezni, légügyi hivatalunk szerény pénzügyi keretein belül elsősorban jó iskolarepülő­­gép-típus létesítésére törekedett. Aeromérnökeink által több iskolagép-tervet dol­goztattak ki, s azokból a legmegfelelőbbeknek a Neuschlosz-Lichtig féle repülőgépgyárban való meg­építését határozták el. Az építőmunka kezdetét vette, melynek eredményei néhány hónap múlva mutatkoztak is. Szolid konstrukció, jó teljesítmé­nyek és kiváló repülőtulajdonságok tekintetében az eddig megépített típusok közül különösen Oravecz Béla főmérnök gépei tűntek ki. Ezen munkálatokról­­ lapunk más helyén részletesen beszámolunk. Mi történt a magyar aviatikában? Az Aeroexpress rt., Junkers hidroplanja a Balatonon.

Next