Szerelőipar, 1936 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-18 / 1-2. szám
Szerkeszti: LAUBER LÁSZLÓ Előfizetési díj 1 évre P 24 — Egyes számára ......... P 1.— ♦ Megjelenik havonta kétszer + BUDAPESTI BÁDOGOSOK. GÁZ-, VÍZVEZETÉK- ÉS KÖZPONTIFŰTÉS SZERELŐK IPARTESTÜLETE - MAGYAR KÖZPONTI FŰTÉS-, GÁZ-, VÍZVEZETÉK SZERELŐ - VÁLLALKOZÓK EGYESÜLETE - BÁDOGOS ÉS SZERELŐMESTEREK IPARI SZÖVETKEZETEK HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatali VIII., JÓZSEF-KÖRÚT 31/b Telefon: 420-89 Amidőn Bornemisza Géza átvette az iparügyi minisztérium vezetését, bejelentette, hogy első feladatának tekinti a régi ipartörvényeknek a mai kor gazdasági és szociális követelményeinek megfelelő szellemben való átreformálását. Az ilyen irányú munka erős lendülettel indult meg az iparügyi minisztériumban s alig néhány hónapi lelkiismeretes előkészítés után ma már olyan előrehaladott stádiumba került, hogy ■módjában állt a miniszternek az új esztendő fordulóján beszámolni az eddig végzett munkáról és körvonalazni legközelebbi programját. A kézműves iparosságot közelről érintő rendkívül érdekes nyilatkozatot főbb vonalaiban alant közöljük: ■— A vezetésem alatt álló minisztérium munkaprogrammjának egyik fontos pontja az ipartörvény megfelelő módosítása novelláris úton. Ez a módosítás több szempontból bír jelentőséggel. Felemeli az ipari képesítés színvonalát a mestervizsga intézményének bevezetésével és megakadályozza a kisiparban a nap nap után előforduló árrombolást, amely ellen igen sok panasz merül fel. A módosító törvénytervezet keretében nyer elintézést a régi ipartörvény 4. és 47. §-ainak a kérdése, amely körül a kézművesipar és kereskedelem között annyi viharos vita folyt le. Az ipartörvény módosítása lehetőséget fog nyújtani az ipartestületi intézmény olyirányú átszervezésére, hogy az ország ipartestületei az eddiginél aktívabb működést fejthessenek ki. Ez a munka különben már az egész vonalon megkezdődött. Az ipartörvény novelláris módosítása munkaügyi bizottságok alakítását fogja kimondani abból a célból, hogy az ipartestületek a tagjaiknál foglalkoztatott alkalmazottak bevonásával a munkaviszonyból származó közös érdekű ügyeket megbeszélhessék és együttes megállapodásokat létesítsenek. Teljesen elkészítettem a kényszerkartelről szóló törvénytervezetet, abból a gyakorlati tapasztalatból és elgondolásból kiindulva, hogy az állami intervenció nem tervszerűség, hanem szükségszerűség kérdése. Amennyire nem kifogásolható, ha egyes kartelek a termelés racionalizálása érdekében a közérdek és közjó szempontjainak szigorú figyelembevételével létesülnek és működést fejtenek ki és amennyire az államhatalom a legmesszebbmenő védelmet fogja nyújtani a gazdasági életnek és fogyasztóközönségnek egyes kartelek közérdekellenes túlkapásaival szemben, annyira előállhat az az eset is, hogy a közérdek szempontjából egyenesen szükségesnek mutatkozik egyes iparágakban működő vállalatok kartelszervezetbe tömörítése. Az erre vonatkozó törvényjavaslatom természetesen a legmesszebbmenő gondot fordítja a magasabb gazdasági közérdek védelmére, amelyet gondosan összhangba hozni igyekszik az ipari élet rentábilis működésének és további fejlesztésének az érdekeivel. Természetesen a minisztérium mindezeken kívül még számos más időszerű kérdés rendezésével is foglalkozik. Állandóan az ipar ütőerén tartjuk a kezünket és minden erővel azon vagyunk, hogy ez az ipar —a fejlődésének biztosítása és elősegítése mellett— a nemzetgazdasági és szociális követelményeknek is megfeleljen. Az ipari zártszám kérdése is foglalkoztatja az iparügyi minisztériumot és rövidesen sor kerül a Kartelbizottság megfelelő átalakítására is. Általában örömmel állapíthatom meg, hogy a magyar ipar fejlődése és megerősödése megnyugtató képet mutat és sikeresen küzd meg az idők nehézségeivel. A jövőben is azon leszek, hogy ezek a nehézségek, amennyire csak lehet, elháríttassanak az ipar zavartalan működésének az útjából és hogy ipar és iparügyi minisztérium vállvetett, szoros harmóniában szolgálják együtt a nemzet nagy érdekeit.