Találmányok Leirása, 1885 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1885-02-14 / 3. szám
34 maró-kák oldatba) tétetnek s vastagságukhoz képest 10 vagy 15 perczig abban hagyatnak, minek következtén megpuhulnak s gyurhatókká lesznek. Erre a tárgyak addig tétetnek vízbe, mig a maró-natron vagy maró-káli teljesen kilúgoztatott. Ezután meleg fém-formákba kellő nagyságú nyomás alatt kemény testté sajtoltatnak. Ez eljárása különösen kisebb alakú finom iparczikkekre alkalmas. A puhítás második módja ez: a fonással, illesztéssel alakított tárgyak a hajlított fából készített bútorok gyártásánál alkalmazott eljáráshoz hasonlólag, addig tétetnek ki nagy hőmérsékletű vízgőznek, míg többé-kevésbé gyúrhatókká (plastikusokká) lesznek, ami a tárgyak vastagságához képest 10—40 perczig tart, mire meleg fémformákban kellő nagy nyomás alatt sajtoltatnak. Miután a tárgyak maradandó alakot öltöttek, még azon módon a srófokkal jól összefoglalt formákban a sütőkemencze hőfokára fűtött helyiségbe tétetnek, hol 5—20 perczig maradnak, vagyis inkább addig, míg felületük a fémformákban barnássá lesz, azaz több-kevesebb kreosot fejlődik, mely a tárgyakat áthatja (impregnálja, a mely azokat a rothadás, gombaképződés s szúvágás ellen megóvja. A nagyobb, olcsó iparczikkek ez utóbbi módon készülnek. Ugyanezek még az alakítás előtt tűz- s vízállókká tehetők, avathatók, csiszolhatók, csiszárolhatók, mázolhatók vagy festhetők. A hőmérséklet legnagyobb változása nekik meg nem árthat s az úszásnak (fogyásnak) s repedésnek nincsenek alávetve. A föltaláló szerint a következő árak gyárthatók a találmánybeli módon: festőlapok, kép- s tükörrámák, rajzdeszkák s vonalzók, színházi díszítmények, színfalak, tokok, szelenczék, dobozok, útitáskák, kofferek, hangszerek, minden alakú zongorák, vonós fúvó-hangszerek, orgonasípok, kádármunkák, fürdőkádak, csövek, tekeasztalok, dákók, asztalosmunkák, iskolapadok, szobrok, gerendák, lépcsők, bürük s hidak, tetőzetek, fapadlózatok, szekerek, kocsik, vaggonok, kerekek, vasúti talpfák és sínek, ladikok, hajók, puska-agyak, gazdasági eszközök, sátrak, nyaralók stb. 21. Dróthúzó gép. Föltaláló : Buisson J. M. Belmontban (Francziaország). A szabadalom kelt 1884. decz. 14. XVIII. 2477 A húzandó drót legelőbbi vezetékcsigán megy át, majd meg P feszitőcsigán, mire az R korong, amely körré övezve van, a legbővebb M huzóvason húzza keresztül. Az R korongról azután eljut a Q második vezetékcsigára, a Pl második feszitőcsigára, a rákövetkező Ml huzóvasba és Rl korongra s ekkép tetszés szerinti számú Q2 Q3