A Technikus, 1920-1921 (2. évfolyam, 1-8. szám)
1921 / 7-8. szám
azonnal eredményt mutat, az átvágások pedig elhalaszthatók arra az időre, amikor a töltések hatása alatt az érdekeltség anyagi ereje gyarapodott. Ekként egyesítették Vásárhelyi és Paleocapa ellentétesnek látszó terveit. Idővel beigazolódott Vásárhelyi felfogásának helyessége. Említettük, hogy a Tiszavölgyi Társulat 1846-ban Vásárhelyit választotta igazgatójává. Nagy művét azonban meg sem kezdhette. Az aldunai munkálatok egészségére káros hatással voltak, a Tisza-szabályozás terve ellen intézett támadások nagyon megviselték. 1846 április 8.-án a tiszai központi választmánynak a Károlyipalotában tartott ülésén, előadása előtt, térképpel a kezében élettelenül rogyott össze. Szélhűdés érte. Az esemény hatása rettenetes volt, különösen a baljóslatokra hajló Széchenyire. Hiszen Vásárhelyi volt legodaadóbb munkatársa, akit rendkívül szeretett és a Tiszaszabályozás fő faktorának tartott. A megrendítő esemény hatása alatt fogalmazta meg és íratta alá Széchenyi a következő fogadalmat, amelyet a központi választmány tagjainak fölolvasott: „A Tisza-völgy fajtánk bölcsője. Saját magukhoz hűtleneken nincsen áldás. Mennél több nehézség gördül elé, annál nagyobb szilárdságra fejüik a férfiúi erő“. „Mi alulírottak ennélfogva, mint a Tisza-völgy-szabályozás legközelebbi ügyvivői, mennyire tőlünk telik — arassunk bár köszönetet, bár ne — mi legalább, az egész közös hazára nézve olyannyira üdvös cél elérhetése végett felvállalt ebbeli tisztünkben ernyedetlen buzgalommal és csüggedni nem tudó állhatatos közremunkálással akarunk és fogunk bármily előfordulható akadályok dacára, erőnk szakadtáig hűn és becsületesen eljárni“. Pest, ápril 11-dikén 1846. Gróf Károlyi György, B. Perényi Zsigmond, B. Wenckheim Béla, gr. Andrássy Gyula, Lónyay Gábor, gr. Szapáry József, Illésy János kunok kapitánya, Lévay Sándor Egri kanonok, Györöcskey Mihály, gr. Dessewffy Emil, Pap Endre, Abonyi István, Szirmay Ádám, Wodianer Sámuel, Patay József, Széchenyi István, Szentiványi Vince, gr. Andrássy György. Századokra szóló alkotás küszöbén, a férfikor delén ragadta el a halál Vásárhelyit. Széchenyi Vásárhelyi helyére A kecses-t teszi, akit ha nem is helyez Vásárhelyivel egy nívóra, logikus gondolkozású és feltétlenül megbízható mérnöknek ismer, a központi választmány titkárául pedig Kovács Lajost nyeri meg. Széchenyi még 1846-ban Tiszadobon megalapítja az első vidéki osztályt s ugyanebben az évben aug. 27.-én itt történik az első kapavágás a tiszadobi szederkényi átvágás építésének megkezdésével. A hálás utókor 1868-ban emlékkövet állított neki azon a helyen, ahol a munka megkezdődött. 1847-ben már nyolc vidéki osztályban folyik a töltés és ásás munkája. 1848 elején: „Véleményes jelentés a Tisza-szabályozás ügy fejlődéséről“ című művében az országgyűlésnek számol be Széchenyi az addigi munkálatokról. Hatalmas emléke ez a könyv annak a fáradhatatlan tevékenységnek, amelyet Széchenyi a Tisza-szabályozás terén kifejtett. Ugyanebben az évben az országgyűlés elé terjesztett közlekedési „javaslatá“-ban is kiterjeszkedik a Tisza-szabályozásra. Fölemlíti, hogy szükséges volna: „a Tisza-folyó rövidítése, s medrének sok helyeken kitakarítása, miután e folyót a tett gőzhajózási kísérletek után Európa egyik hajózásra legalkalmasabb folyójának tarthatjuk. Különösen pedig figyelmet kellene fordítani a felső Tiszára, mely Váritól felfelé rohanó természete miatt sok ágakra oszolva a fa- és sószállítást igen nehezíti.