Technika, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936-04-01 / 4. szám

A Lágymányosi tó feltöltése 59 ne forduljon elő pl. az, hogy az érkező vonat Lágy­mányoson még ki nem rakott szerelvényt találjon, mert a késés a további vonatok menetrendjét és a munkarendet zavarná meg. Egy kocsiba 11 m3 földet raknak, egy vonat kb. 500 m3 földet szállít. A vona­tokat Lágymányoson kocsinként pontosan lemérjük. A következőkben teh­át laza köbméterekről fogok be­szélni, míg Gödöllőn tömör köbmétert értenek. 1936. március végéig Lágymányosra érkezett Gödöllőről 1200 vonat, 53.000 kocsi, 565.000 m3 föld, salak és egyéb töltési anyag 4700 kocsi, 53.000 m3, összesen 618.000 m3. A feltöltött terület 21 kát. hold. A még hátralevő 41 kát. holdnak + 6 m-re való feltöltéséhez kereken 1.000.000 m3 anyagra van szükség. A gödöllői föld anyaga homokos agyag. Fajsúlya 1200—1400 kg/m3. Érdekes, hogy a Gödöllőn bontórúddal és ékekkel ne­hezen fejthető homokkődarabok Lágymányoson egy év alatt elporladnak. A lazulásra még nincs végleges ada­tunk. A laza föld beépítés után egy évre kb. 16%-ot ülepedik. A gödöllői és lágymányosi munkálatok végzését az államvasutak az Országos Központi Hitelszövetkezet Földmunkás Osztályának vállaltba adták. Legvégül, megemlítem, hogy a Duna-híd 1937. részén nyílik meg és az első összeköttetése a Verpeléti­­úton át a Horthy Miklós-körtérre fog vezetni. Hogy mi lesz a feltöltött Lágymányoson, azt még nem lehet tudni biztosan. Az elkészült városrendezési terv szerint kiállítási terület lesz, külön személypályaudvarral. Joggal remélhetjük, hogy itt rövidesen Nagymagyar­­ország Nagy-Budapestjének legszebb és legmodernebb városrésze épül.­­ A IX. Budapesti Nemzetközi Automobilkiállítás. Irta: Komondy Zoltán, műegyetemi adjunktus. Die IX. Internationale Automobil-Ausstellung. Az utolsó automobilkiállítást ezelőtt 5 évvel ren­dezte a Kir. Magyar Automobil Club és a Magyar automobil kereskedők Egyesülete a Műcsarnokban. A két egyesület azóta is többször tervezett kiállítást, de — és ez jellemző a magyar automobilizmus mos­toha voltára — megfelelő férőhely hiányában a terv kivitelre nem kerülhetett. Bár az idén is mutatkoztak nehézségek a kiállítás rendezése körül, a terv mégis valóra válhatott — még­pedig elég imponálóan­­ egyrészt talán azért, mert az u. n. autóellenes front is kezdi belátni, hogy az automobil ma már nem luxus-, hanem szükségleti cikk, másrészt talán azért, mert az utolsó két évben az automobilvásárlási kedv jelentéke­nyen megnövekedett. De reméljük, hogy az idei auto­mobilkiállítás megrendezését még az a körülmény is sarkalta, hogy az idén ünnepli a világ az automobil fel­találásának ötvenéves jubileumát. Joggal elmondhatjuk, hogy az idei kiállítás méltó a jubileumi gondolathoz, mert a bemutatott 100-nál jóval több személyautomobil minden tekintetben rávi­lágít azokra a törekvésekre, amelyek az automobil technikai fejlesztését és formaadását irányítják. Külön dícsérőleg kell megemlékeznünk a rendezés gondossá­gáról, amely az egésznek teljes áttekinthetősége mellett lehetővé tette, hogy az egyes kocsik is minden oldal­ról megtekinthetők legyenek. Kár, hogy a karosszálat­­lan alvázak és a felvágott modellek száma alig néhány, pedig ezek ma már nemcsak a mérnököt, hanem a „laikus“ nézőt is érdeklik, amit az is mutat, hogy körülöttük mindig nagy a tolongás. Ami pedig a kiállítás anyagát illeti, azt a követ­kező átlagos adatokat tartalmazó táblázattal jellemez­hetjük : A 2 literen aluli típusok közül legváltozatosabb — az egy—másfél literes kategória. Ebből és nem az egy literen aluli kategóriából kerül ki valószínűleg az ú. n. kiskocsi, amit az a körülmény is alátámaszt, hogy a Németországban 1935-ben eladott mintegy 180.000 új kocsi zöme 1—l'A 1.-es volt. Ez érthető is. Az 1 literen aluli kategóriát jellemző 700 kg súlyból ugyanis nehéz olyan alvázkonstrukciót kihozni, amely a mai útviszo­nyok mellett a kívánt élettartamot biztosítja. A kocsi elaszticitása pedig még emellett a súly mellett is rossz, mert a lóerőnkénti kocsisúly 35 kg., vagyis lényegesen több, mint a következő kategóriánál. Véleményem sze­rint a kis kocsi motorjának hengerűrtartalma csak akkor csökken majd az 1 1 alá, ha megfelelő számú autóút fog a forgalom rendelkezésére állani, mert csak ez esetben lehet a kocsisúlyt csökkenteni és elaszti­­citását növelni. Az alváz konstrukció kialakításának újabb irányait a lengőtengelyek általános alkalmazása, az első kerék­hajtás, illetve a hátsó kerékhajtásnál a motornak az alváz hátulján való elhelyezése (farmotor) jellemzik. A lengőtengelyek a kocsinak nagyobb stabilitását biztosít­ják; mind az első kerékhajtás, mind a motornak hátul való elhelyezése, a kardántengely elhagyását, az alváz­­keret egyszerűsítését és a kocsi férőjének kedvezőbb ki­alakítását eredményezik. Ami a karosszéria formai ki­alakítását illeti, szinte általános az áramvonalas alak, amit már egyik-másik kivitelnél a praktikusság, az arányosság és az ízlés rovására formálnak. A kiállító gyárak szerint a bemutatott újdonságo­kat pedig a következőkben sorolhatjuk fel. Az Adler Tu­mpf /ún.-nál tökéletesítették a sebes­ségváltót a 3. és 4. fokozat synchronizálásával. A féke­ket megerősítették és a kocsi férőjét megnövelték. A homlokfelület legömbölyítésével pedig a kocsi nagyon ízléses alakot nyert. Újdonság a DKW-Front 600, amelynél szintén első kerékhajtás van. Von Dipl.-ing. Z. Komondy. .. .1 lóerőre­­ „ .. . . , ilu­molt Mót Kocsi­­cs5 Fogy­asztás Hengerűrtartalom ««£** fordulat/perc „ ./Took* 1 1-en alul 8 3500—4000 1 700 35­­ 71/2 1—IV2 1 12. 3500—4000 900 30 91/2 IV2­ 2 1 10 3200—3800 1 1050 25 112—13 2 1-en felül 20 2800—3500­­ — 23 I — 1. ábra. Horch­-motor.

Next