Technika, 1940 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám

Középkori lakóházak maradványai a budai Várban lépcsősein vannak építve, a már említett védelmi szem­pont miatt. Úri­ utca 31. A kapualj udvari végén, hatalmas fa­ragott félkörívű kőheveder lesarkított, ferde emezzel. Az utcai kapu hatalmas szegment­ív, gótikus tagozatok­kal, de valószínűleg újonnan faragták ki őket a neogó­tika idejében. E ház mellett áll egy hatalmas, körülbelül 12 méter magas falmaradvány, mely egyes szerzők sze­rint, az egykor itt állt Mindszentek templomának fal­­maradványa lenne. A dolog még további vizsgálatra szo­rul. Szerintünk inkább valamelyik főúri palota marad­ványa. Felső részén közvetlenül a falsarok mellett, egy csúcsíves ablak keretének maradványai látszanak. Oldalt egy gótikus faragott kő van mintegy hat méter magas­ban elhelyezve. Lapos mérműves díszt ábrázol, de való­színűleg másodlagosan van ide elhelyezve. Az Uri-utca 47 alatt, középkori dongaboltozat. Uri­­utca 60. szám. A kapuzat szépen tagozott hatalmas későgót szegment iv. Uri-utca 64. Ma teljesen átépített palota a Német Követség tulajdonában. Földszintjén azonban igen ér­dekes emlékek vannak. Egy hatalmas pillér, egy másik pillér és falrészlet. Az egyszerű lábazaté, a XIV. század másik feléből származó későgótikus pilléren látszik az ív indítása ,amit egykor tartott. A pillérek legalább öt és fél méter magas helyiségre vallanak. Hozzászámítva az emeletet is, hatalmas körülbelül 12 méter magas hom­lokzatú palota áll előttünk. Ugyanitt néhány apró töre­dék is került elő. A Szentháromság-utcának az első kerületi Elöljáró­sággal szemben levő házai mind rejtegetnek régi részle­teket. A Szentháromság-utca 7. szám alatt régi heveder a dongaboltozaton. A kapu alatt jobboldali szegment-ívvel fedett fülke és mellette egy másik — most befalazott nyílás, valószínűleg egykor ablak — mely lesarkított szélű félkörívvel van boltozva. A vakolat és festék réteg meglehetősen eltakarja az eredeti formákat. Nevezetes ennek a háznak a pincéje is. Erről bővebben megemléke­zem majd a pincékről szóló részben. Az 5-ös szám alatt régi egyszerű boltozat. A 3-as számú ház igen erősen át van alakítva. A Sz­entháromság­ utca 1. számú ház szintén egyike a legrégebbieknek. A sarkon álló egyemeletes háznak hengeres toronyerkélye van. A ház sarkához volt tá­masztva egykor, mint kerékvetőkő, egy gyönyörű csigás vörös márványból faragott konzol, akantusz díszítéssel. Ez a kora reneszánsz faragvány Mátyás palotájából származott és most a Halászbástya múzeum előcsarnoká­ban van elhelyezve, mint a gyűjtemény egyik legjelenté­kenyebb darabja. Az Országház­ utca szintén bővelkedik épen maradt emlékekben. A 2. szám alatt a kapualjban, gyönyörű há­romszoros fülke, belül gazdag kőrácsos díszítéssel. A külső szegélyköveket gazdag karcsú, belül egyre fino­modó kőbordázat díszíti. Az eddig ismert fülkék közül ez a legdíszesebb a Várban. Kora a XV. század végére tehető. Országház­ utca 6. szám. A dongaboltozatú kapu alatt, háromszoros szegmentíves ülőfülke van a balolda­lon. Igen nagy méretű. A külső kapuíven szép, későbbi faragványok, a zárókövön 1686 felírás. Maga a ház be­lülről igen érdekes. A lépcsőház földszinti vaskos falai valószínűleg gótikus eredetűek. (7. kép.) A mai Pénzügyminisztérium helyén állott házak le­bontásánál nem jártak el a kellő gondossággal. Tudtunkkal a lebontásra kerülő házakról felvételt nem készítettek és így pótolhatatlan értékek mentek veszendőbe. Arányi kéziratában látjuk, hogy az itt állott 8 ház közül hat­ban fülkék voltak a kapubejárat oldalán. Egyikben pedig gyönyörű emeletes árkádos folyosó volt, bár a hátrama­radt kis vázlatot szemlélve, inkább reneszánsz korúnak látszik. Itt állott régi számozás szerint, az Országház­ utca 11. szám alatt a régi „Typographia“, vagyis nyomda és távanebben az épületben volt Műegyetemünk őse, az akkori Polytechnika elhelyezve. Monumentális építésére jellemző, hogy a falak a második emeleten még másfél méter vastagok voltak. A most következő házcsoport a 18—26. számig, is­mét épen maradt emlékeket rejt. A házak mind egyemele­tesek. Fokozott mértékben áll ez a 18—20—22-es számú házakra, melyek hármas egységet képeznek. A két szélső háznak mintegy 60 centiméternyire előreugratott hom­­lokzatkiszögelése van, kapukerete mindkettőnek gótikus. Ez a házcsoport aránylag épen maradt és együttesen egy darab körépkori utcaképet alkot. A házak nyers tömege középkori eredetű, de az ajtó- és ablakkeretek, továbbá a falszalagok és a külső díszítmények egy része a XVIII. 12. Werbőczy­ utca 18. sz. ház gótikus kapuja. 13. Félköríves ajtókeret a Fortuna­ utca 10. sz. pincéjében. 177

Next