Technika, 1941 (22. évfolyam, 1-10. szám)
1941 / 10. szám
TECHNIKA 1941. évi 10. sz. Néhány évvel ezelőtt a Bástya-utca és Királyi Pálutca sarkánál lévő telket felosztották és a rajta állott régi házakat először a Bástya-utcai, majd később a Királyi Pál utcai oldalon lebontották. A bontás nyomán újra láthatóvá vált a régi pesti városfalnak az a része, amelyről Römer Flóris közölt rövid leírást Régi Pest című munkájában, Bergh Károly építészmérnök felmérési rajzával. A városfal mintegy 30 m hosszban látható és végleges hozzáférhetővé tételére kitűnő megoldást nyújt a telektömbökben előírt ú. n. keretes beépítési mód, amelynek alkalmazása révén reményünk lehet arra, hogy további városfalszakaszok is elő fognak kerülni, mint legutóbb a Károlyi utca és Múzeum körúti telken végzett bontás nyomán. A városfal még ismeretlen részeinek feltárására vegyük vizsgálat alá a régi Pestnek, vagyis a jelenlegi Belvárosnak, a Közutak mentén fekvő telektömbjeit. Itt feltűnik, hogy a tömbök felezővonalában a telekhatárok összefüggő vonalat alkotnak, ami természetes is, mert ezeken a helyeken egyúttal a városfal volt a határ. Feltehető, hogy az újabb építkezések legtöbb helyen a városfalat már teljesen eltüntették, de ez a telekviszonyokat nem befolyásolta s így megőrizték a városfalnak pontos helyét. Ha pedig a meglévő bástyautcai várfalszakaszt vizsgáljuk, úgy megállapíthatjuk korát is, mert a jellegzetes középkori védőműrendszert az ú. n. pártázatos megoldást mutatja. De történeti adat is megerősíti megállapításunkat, mert tudjuk, hogy Pest városát Mátyás király idejében a XV. sz. második felében vették körül falakkal és bástyákkal.* A pártázatos rendszerben a falak bizonyos magasságig teljes vastagsággal emelkednek, azonfelül a fal tetején keskeny járdát alakítottak ki. A járdának, illetőleg a falnak ellenség felőli oldalán egymástól átlag 30—40 cm távolságra a falnál keskenyebb 2, néha 3 méter széles mellvéd vagy pártafalat emeltek, míg a városfelőli oldalon a járdára faszerkezetű fedett folyosót alkalmaztak. Sajnos, a fafolyosó a pesti várfalon már nem maradt meg, de ott, ahol még ilyen látható, mint Rothenburg abd Tauber városában, valóságos külön idegenforgalmi látványosság. Érdekes összehasonlítanunk a pesti városfalat a vele egykorú kolozsvári városfallal, amelynek formái és méretei a pestivel közel azonosak. Kolozsvárott a Bethlenbástyához csatlakozóan egy elég hosszú szakasz maradt meg. Tanulságos ennek megfigyelése azért is, mert a kolozsvári falon még helyenkint a faljárdára felvezető kő* Gárdonyi Albert: A pesti városfal. Pestbudai emléklapok. A História melléklete, 1929. Műemlékvédelmi szemle 4. A régi pesti városfal. 1. A Bástya-utca 19. és Királyi Pál u. 3. sz. I.a. telken felfedezett régi pesti városfal. 2. A régi pesti városfal Bástya-utcai szakaszának felmérési rajza: 401