Technikai Kurir, 1930 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1930-05-01 / 1. szám

ipar a piaci lehetőség és az iparosodás centrumához van kötve, de vannak kérdések, melyeknek szigorú gazdaságkémiai kritériumai tisztázva nincsenek. Kér­déses pl. hogy a magyarországi bauxit telepek hatal­mas kiterjedése gyártási alapnak nevezhető-e, sok eset­­b­en az ilyen termelési kérdés inkább olcsó erőforrás, mint nyersanyag előfordulásának kérdése, megfelelő telephely szempontjából. Hangsúlyozza az előadó a vegyész kereskedelmi képzettségének szükségességét és ezeknek befolyását az ipar gazdasági helyzetére. Ismernünk kell a mellék­­termékek értékesítésének lehetőségeit s azokat az eljá­rásokat, melyekkel az anyagveszteségek elkerülhetők. Fontos maga a vegyi apparatúra, a különféle re­gisztráló berendezések, stb. kérdése is. A gazdasági élet szabályai döntő hatással vannak a technikai, a kémia-technikai haladás, hódítás és ha­talmi terjeszkedés lehetőségeire. A gyárvezetés organizációs faktor. De vannak társadalmi, szociológiai faktorok is, így jog, törvény, szokás, előítélet vagy termelési tényezők, tőke, hitel, piac, kereskedelmi struktúra. Végül legfontosabb a munkás és vezetők technikai tudományos képzettsége és fejlettsége és az egész rendszer fegyelmezettsége. Ezekkel az eszközökkel indul harcba az új „köz­gazdaságkémiai elem“, hogy befészkelje magát a gaz­dasági élet hatalmi politikájába, így indul harcba a nitrogén műtrágya, egyesülve a foszfor és káli trágyával a chile salétrom ellen. A Bergius-féle széncseppfolyósítás és olaj hydrálása a kőolaj, benzin pozíciójának kiegyensúlyozására. Harcba jött a mesterséges kámfor, mentol, methylalkohol, ecetsav, a hydrált szilárd olaj a zsírsavakkal szemben, a syntetikus lakkoldó szerek a terpentin, alkohol ellen és a mesterséges kaucsuk a gummi plasztageok ellen. A nagy gazdaságkémiai harcok illusztrálására szép példa a német nitrogén műtrágya, melyet az I. G. kálicsoportja hozott forgalomba. Carbamidot tudnak előállítani 46% nitrogéntartalommal. Félig-meddig titkoltan az a cél, hogy az ammóniák NH3 a legolcsóbb alkálija és a salétromsav a legolcsóbb savja legyen idő­vel a kémiai nagyiparnak. A harcot azonban befolyásolni fogja az amerikai mezőgazdasági válság is, mert ha Amerikának ez év­ben csak közepes termése lesz, úgy már egész évi ter­melés fog értékesítetlenül raktáraiban heverni. Hogy ebből milyen árkatasztrófa, milyen krízis fog kifej­lődni, hogy a műtrágyában a szükséglet milyen ará­nyokban fog visszamenni, azt belátni sem lehet. Az ilyen gazdasági dekonjunktúra megingathatja az I. G. műtrágya koncern terveit és helyzetét. Amerikában a nagy mezőgazdasági válság sorom­póba hívta a kémiai tudományt és ipart egyaránt. A termelési költségeken akarnak könnyben a hulladékok értékesítésével. Ilyen pl. a szalma értékesítése. Egyedül Ilionis állam annyit termel, hogy 5.000.000 tonna papi­ros, könyv, újság, csomagolópapirost pótoljon- Cham­­bersburgban 1925-ben 25 ily papírgyártelep volt. Tud­juk mily nagy pusztítást okoz az amerikai újságíróha­lom az őserdők állományában. Ez a szalmamennyiség elég arra, hogy 10.000.000 tonna mechanikailag préselt építkezési anyagot („insulating board“) gyártsanak. Kisebbedett az állatállomány, a gép kiszorította az állatot a város és vidék munkaköréből. Életkérdéssé válik a fel nem etethető anyagok másnemű értékesítése. Kukoricaszárból massolith néven új műanyagot gyártanak a kemény gumimhoz hasonló tulajdonság­gal a kukoricaszár hydratizálásából. A burgonya érté­kesítés, a casein többtermelés lép előtérbe, stb. Folyik a harc az egész vonalon, a gazdasági érvé­nyesülésért, a racionalizálás eszközeivel. A kémiai technológia a tudománnyal szövetkezve küzd a gazda­sági ínség és szükség enyhítéséért. Az amerikai ipar felismerte a tudományos vegyi gazdasági kutatás óriási horderejét. Nemcsak hogy minden kis gyárnak van vegyésze, de óriási azon labo­ratóriumok száma, melyeket az ipar függetlenül tart fenn, tisztán speciális kutatások számára. A nagy figyelmet keltő előadást a következő sza­vakkal fejezi be az előadó: Csak néhány gondolatmenetet és problémát ismer­tettem a közgazdaságtan és kémia összeforrt működé­séből. A közgazdasági tudás az az ismeret, mely talán eléggé el lett hanyagolva az elmúlt időkben Magyar­­országon. Gazdasági vezetés, gazdasági gondolkodás hiánya sok kudarcot és veszteséget okozott a közelmúlt­ban is hazánknak. Ha mai előadásommal csak azt ér­tem el, hogy a kémikust közelebb hoztam jövő pályánk gazdasági alakulásának kérdése felé, úgy az előadással talán meddő teóriák helyett egy gyakorlati célt értem el: egy ujjmutatást jövő célok és eredmények lehető­ségei felé. A mérnökök és vegyészek munka­­nélkülisége (A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal „Szellemi karok Tanácsadó Bizottságának“ jelentése decemberi ülésszakról. Genf.) Közli: Bernauer Magda oki. vegyi" A magyar mérnökök és vegyészek jogi helyzetében nem vigasztalásul a­ némi szomorú elégtétellel konstatálom elszigetelt jelenség, hanem égés­­amely a legnagyobb ipari állam. Erről tanúskodik a Nemzetköz fentjelzett bizottságának jelent­ a k­övetkez­őkben foglalhatjuk .

Next