Technikai Kurir, 1930 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1930-05-01 / 1. szám
ipar a piaci lehetőség és az iparosodás centrumához van kötve, de vannak kérdések, melyeknek szigorú gazdaságkémiai kritériumai tisztázva nincsenek. Kérdéses pl. hogy a magyarországi bauxit telepek hatalmas kiterjedése gyártási alapnak nevezhető-e, sok esetben az ilyen termelési kérdés inkább olcsó erőforrás, mint nyersanyag előfordulásának kérdése, megfelelő telephely szempontjából. Hangsúlyozza az előadó a vegyész kereskedelmi képzettségének szükségességét és ezeknek befolyását az ipar gazdasági helyzetére. Ismernünk kell a melléktermékek értékesítésének lehetőségeit s azokat az eljárásokat, melyekkel az anyagveszteségek elkerülhetők. Fontos maga a vegyi apparatúra, a különféle regisztráló berendezések, stb. kérdése is. A gazdasági élet szabályai döntő hatással vannak a technikai, a kémia-technikai haladás, hódítás és hatalmi terjeszkedés lehetőségeire. A gyárvezetés organizációs faktor. De vannak társadalmi, szociológiai faktorok is, így jog, törvény, szokás, előítélet vagy termelési tényezők, tőke, hitel, piac, kereskedelmi struktúra. Végül legfontosabb a munkás és vezetők technikai tudományos képzettsége és fejlettsége és az egész rendszer fegyelmezettsége. Ezekkel az eszközökkel indul harcba az új „közgazdaságkémiai elem“, hogy befészkelje magát a gazdasági élet hatalmi politikájába, így indul harcba a nitrogén műtrágya, egyesülve a foszfor és káli trágyával a chile salétrom ellen. A Bergius-féle széncseppfolyósítás és olaj hydrálása a kőolaj, benzin pozíciójának kiegyensúlyozására. Harcba jött a mesterséges kámfor, mentol, methylalkohol, ecetsav, a hydrált szilárd olaj a zsírsavakkal szemben, a syntetikus lakkoldó szerek a terpentin, alkohol ellen és a mesterséges kaucsuk a gummi plasztageok ellen. A nagy gazdaságkémiai harcok illusztrálására szép példa a német nitrogén műtrágya, melyet az I. G. kálicsoportja hozott forgalomba. Carbamidot tudnak előállítani 46% nitrogéntartalommal. Félig-meddig titkoltan az a cél, hogy az ammóniák NH3 a legolcsóbb alkálija és a salétromsav a legolcsóbb savja legyen idővel a kémiai nagyiparnak. A harcot azonban befolyásolni fogja az amerikai mezőgazdasági válság is, mert ha Amerikának ez évben csak közepes termése lesz, úgy már egész évi termelés fog értékesítetlenül raktáraiban heverni. Hogy ebből milyen árkatasztrófa, milyen krízis fog kifejlődni, hogy a műtrágyában a szükséglet milyen arányokban fog visszamenni, azt belátni sem lehet. Az ilyen gazdasági dekonjunktúra megingathatja az I. G. műtrágya koncern terveit és helyzetét. Amerikában a nagy mezőgazdasági válság sorompóba hívta a kémiai tudományt és ipart egyaránt. A termelési költségeken akarnak könnyben a hulladékok értékesítésével. Ilyen pl. a szalma értékesítése. Egyedül Ilionis állam annyit termel, hogy 5.000.000 tonna papiros, könyv, újság, csomagolópapirost pótoljon- Chambersburgban 1925-ben 25 ily papírgyártelep volt. Tudjuk mily nagy pusztítást okoz az amerikai újságíróhalom az őserdők állományában. Ez a szalmamennyiség elég arra, hogy 10.000.000 tonna mechanikailag préselt építkezési anyagot („insulating board“) gyártsanak. Kisebbedett az állatállomány, a gép kiszorította az állatot a város és vidék munkaköréből. Életkérdéssé válik a fel nem etethető anyagok másnemű értékesítése. Kukoricaszárból massolith néven új műanyagot gyártanak a kemény gumimhoz hasonló tulajdonsággal a kukoricaszár hydratizálásából. A burgonya értékesítés, a casein többtermelés lép előtérbe, stb. Folyik a harc az egész vonalon, a gazdasági érvényesülésért, a racionalizálás eszközeivel. A kémiai technológia a tudománnyal szövetkezve küzd a gazdasági ínség és szükség enyhítéséért. Az amerikai ipar felismerte a tudományos vegyi gazdasági kutatás óriási horderejét. Nemcsak hogy minden kis gyárnak van vegyésze, de óriási azon laboratóriumok száma, melyeket az ipar függetlenül tart fenn, tisztán speciális kutatások számára. A nagy figyelmet keltő előadást a következő szavakkal fejezi be az előadó: Csak néhány gondolatmenetet és problémát ismertettem a közgazdaságtan és kémia összeforrt működéséből. A közgazdasági tudás az az ismeret, mely talán eléggé el lett hanyagolva az elmúlt időkben Magyarországon. Gazdasági vezetés, gazdasági gondolkodás hiánya sok kudarcot és veszteséget okozott a közelmúltban is hazánknak. Ha mai előadásommal csak azt értem el, hogy a kémikust közelebb hoztam jövő pályánk gazdasági alakulásának kérdése felé, úgy az előadással talán meddő teóriák helyett egy gyakorlati célt értem el: egy ujjmutatást jövő célok és eredmények lehetőségei felé. A mérnökök és vegyészek munkanélkülisége (A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal „Szellemi karok Tanácsadó Bizottságának“ jelentése decemberi ülésszakról. Genf.) Közli: Bernauer Magda oki. vegyi" A magyar mérnökök és vegyészek jogi helyzetében nem vigasztalásul a némi szomorú elégtétellel konstatálom elszigetelt jelenség, hanem égésamely a legnagyobb ipari állam. Erről tanúskodik a Nemzetköz fentjelzett bizottságának jelent a következőkben foglalhatjuk .