Technikai Kurir, 1933 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1933-01-01 / 1. szám

­ ЧГЭ Budapest, 1933 január hó IV. évfolyam 1. szám TECHNIKAI KURÍR •SZERKESZTÉSÉRT ÉS KIADÁSÉRT FELELŐS PÉLDÁNYONKÉNT 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI ÁRA ÉVENKÉNT 2­0 MEGJELENIK HAVONTA PFEIFER IGNÁC­­ NYUG. MŰEGYETEMI TANÁR, A MAGYAR KÉMIKUSOK S EGYSZER EGYESÜLETÉNEK ELNÖKE AZ EGYESÜLET TAGJAI . SZERKESZTŐSÉG : DÍJTALANUL kapják BUDAPEST VI. DESSEWFFY­ UTCA 47. SZÁM lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllltlllllllllllllllllllllllllltlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllltllllllllllllllllllllllllltll! Az abszorpciós spektrálfotometria szerepe a fehérjekutatásban Dr. Gróh Gyula állatorvosi főisk. nyilv. r. tanár 1932 november 22-én tartott előadásának rövid kivonatai) Noha a fehérjék régi idők óta állanak a chemiku­­sok érdeklődésének középpontjában, már csak azok nagy biológiai jelentősége miatt is, mégis aligha esünk túlzásba, ha azt állítjuk, hogy a fehérjekérdés azok közé a problémák közé tartozik, melyeknek mai állá­sával csak kevéssé lehetünk megelégedve. Eddigelé például azt sem tudjuk, hogy a vérszérumban hány­féle fehérjével van dolgunk, pedig szinte megszámlál­­h­atással­ a széru­m­ f­ehérjék­kel foglalkozó dolgozatok tömege. A rokon állatfajok szérumának fehérjéit nem tudjuk egymástól megkülönböztetni. Pedig nyil­ván vannak ilyen különbségek. Szerológiai reakciók­kal (preeipitációs, anafilaxiás reakció), vagyis állat­­kísérletekkel biztosan megkülönböztethetők egymás­tól a különböző állatfajok szérumfehérjéi, mert az­ élő szervezet az u. n. fajidegen fehérjékkel szemben igen élénken reagál. A chemikus eszközei igen távol van­nak attól, hogy ilyen szabatosak és biztosak legyenek. Milyen módszerek állanak rendelkezésünkre, ha egymással rokon természetű fehérjéket kell chemiai­­lag jellemeznünk, vagy egymástól megkülönböztet­nünk? Felesleges bővebben magyarázni, hogy az elemi összetétel megállapításának rokon fehérjéknél leg­feljebb csak kivételesen vehetjük hasznát. Az amino­­savak százalékos arányának megállapítása általában csak korlátolt pontossággal történhetik, a munka hosszadalmas és sok anyagot igényel. Csak néhány aminosav esetén támaszkodhatunk eléggé pontos m­ikroanalitikai módszerre. Az optikai forgatóképes­ség mérése szabatosan vihető véghez és jellemző ada­tokat szolgáltat, ha az oldat zavarossága az észlelést nem gátolja. Hátrány, hogy az adatokat nem tudjuk közelebbről értelmezni. Az oldékonyságmérés, sav- és lá­gkötő képesség, isoelektromos pont stb. mérése olyan módszerek, melyek éppen a rokon fehérjéknél rend­szerint keveset mondanak. Pár éve a vezetésem alatt álló intézetben azzal vagyunk elfoglalva, hogy megvizsgáljuk, mennyiben volna felhasználható az abszorpciós spektrálfotomer­.) A meghívón az előadó címe gyanánt „egyetemi ny. r. tanár“ szerepelt. Ezt a tévedést az előadó határozott kíván­ságára ezennel korrigáljuk, h­a a fehérjék jellemzésére és a fehérjekutatásban. Az elért eredményeket röviden a következőkben lehet összefoglalni.2) A fehérjék ultraibolya abszorpcióspektrumában jól kifejezett maximummal és minimummal találko­zunk. Előbbi kb. 280, utóbbi kb 250 m­­i-nél észlel­hető. A mutatkozó szelektív abszorpciót — mint azt korábbi szerzők is megállapították — a fehérjék tiro­­zin-, triptofan- és kisebb mértékben fenilalanin-tartal­­mának kell tulajdonítani. Kísérleteink egy része arra irányult, hogy az abszorpcióspektrumot mennyiségi­­leg értelmezzük. Evégből megállapítottuk különböző fehérjeféleségekben a tirozin- és triptofántartalmat bálin és Marenzi módszerével (a fenilalaninra nézve az irodalmi adatokat fogadtuk el), továbbá meghatá­roztuk ezeknek az aminosavaknak az abszorpciós görbéjét, így olyan adatokhoz jutottunk, melyek lehe­tővé tették a vizsgált fehérjék abszorpciós görbéjének elméleti kiszámítását annak feltételezése mellett, hogy a fehérjékben nincs más kromofórcsoport jelen, csu­pán azok, melyek щ. említett ciklusos aminosavaktól származnak. A tényleg talált és elméletileg kiszámí­tott görbék összehasonlításából arra a következtetésre kellett jutnunk, hogy némely fehérjénél valóban jo­gosult ez a feltevés, másoknál azonban kénytelenek vagyunk egyéb — eddigelé közelebbről nem ismert —­ kromofórcsoportok jelenlétével is számolni. Az utób­biaknak az abszorpcióspektrumra kifejtett hatása hozzájárul az illető fehérjék jellemzéséhez. Némely fehérjénél lngok hatására már kicsiny koncentrációk (al norm.) és közönséges hőmérséklet mellett is jelentékeny időbeli emelkedése észlelhető az abszorpciós maximumnak. Különösen jelentékeny ez a szérumglobulinnál. Az emelkedés oka bizonyára a peptidkötések enolizációjában van, mert ez kettős kötések, tehát új kromofórcsoportok kialakulásával kapcsolatos. Ugyancsak kettős kötések fellépése miatt *1 Lásd: Gróh és Hanák. Magy. Chem. F. 1930. és Zeit­­­schrift f. physiol. Chei­. /90., 19­9., 1930. — Gróh és Weltner Math. lem­. Ért. 48. köt. 1931. és Zeitschrift f. physiol. Chem. 198., 267., 1931. — Gróh és Faltin­ Math. Term. Ért. 48. köt. 1931. és Zeitschrift f. physiol. Chem. /99 . 33., 1931.

Next