Technikai Kurir, 1933 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1933-01-01 / 1. szám

2 TECHNIKAI KURÍR gyakorolhat a farmaldehid is lényeges hatást a fehér­jék abszorpciós spektrumára. Felettébb hasznos segédeszköznek bizonyult a spektrálfotometriás módszer a szérumfehérjék frak­­cionálásánál az egyes frakciós jellemzésére, annál is inkább, mivel néhány centigramnyi fehérje elegendő az abszorpcióspektrum felvételére. Ezek a szérum­frakcionálási kísérletek, melyeket újabban a tej fehér­jéire és a gliadinra is kiterjesztettünk, még folyamat­ban vannak. Fontos úyítások a magyar szabadalmi jogban Írta: dr. Mayer Géza, a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság alelnöke, Budapest Kevés olyan jogterület van, amely annyira álta­lános érdekű, mint a szabadalmi jog. Ez legjobban abból tűnik ki, hogy a szabadalom az ipar fejleszté­sének hatásos eszköze, az ipar pedig az emberi jólét szintjének az emelésére szolgál, ezért természetesen az iparfejlesztés is általános érdek. Ebből a megálla­pításból fakadt az a történelmi nevezetességű tény, hogy a nemzetek félszázaddal ezelőtt az ipari tulajdon védelmére megalkották az Uniót. Az Unió konferen­ciáinak az a feladata, hogy nemzetközi megállapodá­sokat hozzon létre, amelyek azután az egyes államok iparfejlesztésének irányt szabnak. Az említett Unió utolsó konferenciája 1925-ben volt Hágában. Ennek a konferenciának egyik legfon­tosabb megállapodása volt az u. n. kényszerengedély. Ezt az intézményt a magyar szabadalmi törvény legújabb novellája, az 1932 : XVII. tc. ez év júliusá­ban Magyarországon is meghonosította. A hágai megállapodás ebben az irányban a jog­fejlődést teljes határozottsággal új irányba terelte. Míg u. i. korábban, ha a szabadalomtulajdonos szaba­dalmát nem megfelelő mértékben vette gyakorlatba, bárki kérhette a szabadalom megvonását, addig a há­gai megegyezés után a gyakorlatbavételt elmulasztó szabadalomtulajdonost csak akkor lehet szabadalma megvonásával sújtani, ha a kényszerengedélyek egy­általán nem vezettek eredményre. Végeredményben ez azt jelenti, hogy ha a szaba­dalomtulajdonos szabadalmát nem veszi gyakorlatba, helyére léphet az illető területen egy olyan vállalkozó, aki a szabadalmat gyakorolni és a gyakorlásból eredő haszonból pedig a tulajdonost részesíteni képes. A feltalálói géniusz terméke tehát csak akkor válhat köztulajdonná, ha sem a feltaláló saját személyében, de még egy más arra alkalmas vállalkozó sem képes azt hasznosítani és pedig sem a szabadalomnak saját gyakorlatbavétele, sem kényszerengedély nyújtása útján. Ennek a nagy­ fontosságú intézménynek a szabá­lyozását foglalja magában a már említett törvény, amelynek megalkotásában az érdekeltségek élénk részt vettek és amitől most jelentős eredményeket le­het várni. A kényszerengedély szabályozása a törvényben meglehetős szabatos, de minthogy ez a legelső szabá­lyozás, a szöveg természetesen körültekintő és óva­tos is. A külföld nagy érdeklődéssel várta és fogadta ezt a szabályozást már csak azért is, mert Angolországot, Németországot és Ausztriát kivéve, ezt még szervesen sehol sem szabályozták és azért is, hogy mi a Helgában vállalt ezirányú kötelezettségünknek az elsők között tettünk eleget s ezért az az elégtételünk lehet, hogy az úttörők közt szerepelünk. A gyakorlat és a Londonban összeülő konferen­cia lesz hivatva arra, hogy a fejlődésnek további irányt szabjanak. Az új törvény másik nagy­ fontosságú reformintéz­kedése az­­ oltalmi idő felemelése, melynek folytán a szabadalmakat most 15 év helyett 20 évre adják nálunk. A gazdasági viszonyok rosszab­bodása ugyanis összefüggésben áll a termelő munka megindításának és fenntartásának a nehézségeivel. A törvényhozó megértette az idők szavát, amikor az iparnak ezt a régi kívánságát teljesítette s ezzel a fel­találói tevékenységet uj, megérdemelt jutalomban ré­szesítette. A magyar Corpus Juris bizonyára jelentős uj alkotással gazdagodott, amely hivatva van arra, hogy­ az iparfejlesztést igen kedvezőleg befolyásolja s az ipart újabb alkotásokra serkentse. (Ungarischer Volkswirt.) Az Országos Mérnöki Nagygyűlésre érkezett válaszok Tagtársaink előtt bizonyára emlékezetes a f. é. junius 22-én tartott mérnöki nagygyűlés, amelyen egyesületünk nevében Pillitz főtitkárunk terjesztette elő javaslatainkat. Ezen javaslatokra vonatkozó vá­laszokat az alábbiakban ismertetjük: ,,A Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egye­sülete a hozzá intézett átiratra közölte, hogy az állás­talan vegyészmérnököknek a vegyészeti gyárakban áruterjesztésre és anyagbeszerzésre való alkalmazta­tását célzó mérnöki nagygyűlés határozatát elfogadta és körlevélben hívta fel az egyesület kötelékébe tar­tozó vegyészeti gyárakat, hogy a fent megjelölt mun­kakörre lehetőleg állástalan vegyészmérnököket al­kalmazzon. Az egyesület ugyanilyen irányban meg­keresést intézett a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületéhez is, amely szintén hasonló tárgyú kör­levelet intézett tagjaihoz. A vegyészmérnökök tovább­képzése, valamint próbaidőre való alkalmazásával űzött visszaélések tárgyában az egyesülethez intézett előterjesztéssel az egyesület végrehajtó bizottsága fog­

Next