Technikai Kurir, 1933 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1933-01-01 / 1. szám

TECHNIKAI KURÍR­ lalkozik. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövet­sége a mérnöki nagygyűlés határozatára a vegyészeti iparvállalatok figyelmét felhívta és arra kérte őket, hogy az áruterjesztésnél és anyagbeszerzésnél a ve­gyészmérnökök alkalmazását tényleg vegyék kombi­nációba és próbáljanak meg mindent a vegyészmér­nökök külföldi továbbképzése érdekében is. Közli to­vábbá a szövetség, hogy foglalkozni kíván a próba­idős alkalmazás kérdésével is, ez a kérdés azonban a közölt panaszok közelebbről való megvizsgálását kí­vánja. A Magy. Kir. Kereskedelemügyi Miniszter Úrhoz felterjesztett mérnöki nagy­gyűlési javaslatokra vonat­kozó, kémikusokat érdeklő észrevételei az alábbiak: a) Az állam és közületi hivatalok racionalizálása érdekében helyesnek tartja a Miniszter úr a tüzelés­technikus mérnökök alkalmazását és e kérdésben a minisztertanácsnak előterjesztést óhajt tenni. b) A mérgező gázokkal és kártevő állatok irtá­sával, különösen a cyan­ vegyületek használata tekin­tetében rendelettervezet készül, amely szerint szerzett jogok bizonyos mértékű figyelembevételével a jövőben ilyen munkálatok végzésére csak vegyészmérnök (ko­hómérnök) és bizonyos gyakorlat kimutatása után a felsőbb iskolák vegyészeti szakosztályát végzettek kap­hatnak iparengedélyt. c) A vegyiipari üzemek műszaki vezetése tárgyára vonatkozólag az e részben folyamatba tett tárgyalások befejezése után fog külön intézkedés történni. új iparostanonc-képzés tárgyában tett előterjesz­tés ugyancsak illetékességből, pártolókig a m. kir. val­lás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz i­rá­nyíttatott. e) A mérnököknek próbaidőre való alkalmazásá­nál állítólag felmerült jogszerűtlenségek és visszássá­gok megszüntetése tárgyában tett előterjesztéssel kap­csolatban megállapítást nyert, hogy az előterjesztés­ben ismertetett visszaélések a közalkalmazásban levő mérnökökkel szemben nem történtek, a magánalkal­mazásban levő mérnökök és munkaadójuk jogviszo­nyát pedig a szerződő felek között kötött egyesség, illetve szerződés h­atározmányai és a magánjogi tör­vények szabályozzák, a felmerülő vitás kérdések pe­dig a munkaügyi bíróságnál nyernek perrendszerű tisztázást. f) A külföldi műszaki munkaerő magyarországi alkalmazására vonatkozólag a helyzet a következő: A külföldiek it tartózkodást és munkavállalást szabályozó rendelkezések szerint (100.000/1930. B. M. sz. rendeletek) munkavállalási engedélyre nincsen szüksége annak a külföldinek, aki 1925 augusztus hó 1-e előtt jött Magyarországba s azóta állandóan itt lakik. A külföldi műszaki erők legnagyobb része­ ebbe a kategóriába tartozik, mert a vonatkozó nyil­vántartás 1. évi június hó 30-i állapota szerint azon okleveles mérnökök (vegyészek) száma, akiknek a kereskedelemügyi minisztérium adott munkavállalási engedélyt, alig 30, az egyéb speciális képzettségű mű­szaki foglalkozásúaké pedig kereken 80. A külföldi munkaerők lehető csökkentése állandó törekvés tárgyát képezi s e tekintetben a Kamara meg­hallgatására súly helyezendő, viszont e kérdésnek tel­jes egészében a Kamara hatáskörébe való utalása el­len jelentős indokok szólnak. g) A fenntartott mérnöki munkákról szóló ren­delet minden rendelkezésének szigorú végrehajtása és betartása érdekében előterjesztett kérelemmel kapcso­latban közli a miniszter úr, hogy a kérelmet indokolt­nak tartja, miért is intézkedés történt, hogy a keres­kedelemügyi minisztérium alá tartozó hatóságok ré­szére megfelelő rendelet adassék ki, az érdekelt társ­minisztériumok pedig saját hatáskörükben ugyancsak megfelelő utasítással lássák el az alárendelt hivatalo­kat és intézményeket. h) Az Országos Mérnök Nagygyűlés azon előter­jesztését, hogy a megüresedő alacsonyabb műszaki munkaerők ellátására elsősorban mérnökök alkalmaz­tassanak, a súlyos gazdasági viszonyokra tekintettel szintén figyelemreméltónak találta a kereskedelem­ügyi miniszter úr és kilátásba helyezte, hogy ameny­­nyiben ilyen megüresedő állásokra mérnökök is pá­lyáznak, azokat az igazolványos altisztek törvényben lefektetett elsőbbségének biztosítása mellett, előnyben fogja részesíteni. Megjegyzi a leirat, hogy az építke­zéseknél a munkafelügyelői állások éppen azzal a cél­zattal, hogy a már évek óta mutatkozó mérnöki mun­kanélküliség lehetőleg enyhíttessék, túlynomó részben eddig is mérnökökkel voltak betöltve. i) A hites mérnöki intézmény a Kamara korábbi vonatkozó javaslata alapján jelenleg még tárgyalás alatt van.­­) Az állás- és munkahalmozás megszüntetésére irányuló mérnöknagygyű­lési előterjesztésre vonatko­zólag a leirat utal arra a kormányintézkedésre, mely szerint a teljes szolgálati idővel rendelkező közalkal­mazottak hivatalból nyugalomba helyezendők és az ily módon megüresedő kezdő állásokra fiatal munka­erők neveztessenek ki. Az elhelyezkedésre váró ifjú­ság igényeit szolgáló ezen rendelkezés foganatosítása folyamatban van és kedvező hatását bizonyára érez­tetni fogja. Ezzel kapcsolatban megjegyzi a leirat, hogy miután a közalkalmazottak illetménycsökkentése az állami kiadások csökkentése érdekében történt, az ily módon megtakarított összegek természetszerűen nem is használhatók fel más irányú kiadásokra.“ Mint a fentiekből látható, a Mérnöki Nagygyűlé­sen az Egyesület által előterjesztett határozati javas­latokra — egynek kivételével — választ kaptunk. Ez az előterjesztésünk a következő volt: ,,A földművelésügyi minisztérium 1930/1925. sz. rendeletével tejipari vállalatok üzemének vezetését egy tanfolyam elvégzéséhez kötötte, amely magasabb előképzettséget nem ír elő. Tekintettel arra, hogy vegyészmérnökeink tanul­mányaik során az élelmiszeripar terén sokkal széle­­sebb körű­ és alaposabb képzettségre tesznek szert, mint aminőt az előírt tanfolyam nyújt, az a meggyő­ződésünk, hogy vegyészmérnökök tejipari vállalatok vezetésére oklevelük alapján, tanfolyam elvégzése nél­kül is hivatottak. Javasoljuk, hogy a földművelésügyi miniszté­riumtól kérjük, hogy a vegyészmérnökök alkalmazá­sát a nagyobb tejipari vállalatok vezetésénél ne csak engedélyezze, és pedig minden előzetes tanfolyam el­végzése nélkül, hanem azt kategorikusan írja is elő.“ Fenti javaslatunkra vonatkozó választ a Mérnöki Nagygyűlés elnökségénél írásban megsürgettük. Pillitz. 3

Next