Technikai Kurir, 1935 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1935-01-01 / 1. szám

VI. évfolyam Budapest, 1935 január hó 1. szám TECHNIKAI KURÍR A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETÉNEK HAVI ÉRTESÍTŐJE lllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Iliit lllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllltlIillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII MEGJELENIK HAVONTA EGYSZER SZERKESZTÉSÉRT ÉS KIADÁSÉRT FELELŐS PFEIFER IGNÁC NYUG. MŰEGYETEMI TANÁR, A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETÉNEK ELNÖKE­­ SZERKESZTŐSÉG:­­ BUDAPEST VI. ANDRÁSSY­ ÚT 23. 1. PÉLDÁNYONKÉNT 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI ÁRA ÉVENKÉNT 2 , AZ EGYESÜLET TAGJAI DÍJTALANUL KAPJÁK Vas- és mangántalanító berendezések az ivó­­vízellátásokban Molnár Dénes nov. hó 28-án egyesületünkben tartott előadásának kivonata Az ivóvíz élelmiszer és mint ilyen közegészség­­ügyi, kémiai és bakteriológiai szempontból fokozott figyelmet érdemel. Az ivóvízül felhasználható vizek különböző eredetűek, úgymint: felszíni víz (folyók, tavak, völgyzárógátak által adott vizek), azután talaj­vizek, amelyek a vízszállító réteg fekvése szerint lehet­nek mélyebb rétegekből és magasabb rétegekből szár­mazóét*.. Ivóvízszolgáltatásnál, vagy ami az ivóvízellátás­sal rendszerint kapcsolatos, hogy ipari célokra is szolgáltat vizet, a legritkább eset az, hogyha a kiter­melt víz közvetlenül közfogyasztásra bocsájtható. Legtöbbször a víz agresszív sajátságai, a lebegő vagy káros hatású oldott alkatrészek, pl. vas, mangán, szer­ves anyagok, néha bakteriológiai szempontok szük­ségessé teszik a víznek a közfogyasztásba bocsájtás előtt való kezelését. Ez alkalommal a vas- és mangántartalmú vizek tisztítását fogom röviden ismertetni. A vasnak és a mangánnak a vízszállító rétegből való kioldása főleg két folyamatra vezethető vissza. 1. Vagy aránylag jelentékeny szabad szénsavtartalmú és minimális esetleg semmi oldott oxigént nem tartalmazó víz jut vasat tartalmazó talajrétegbe és végzi el ott talajoldó hatását, vagy pedig egyébként neutrális jellegű víz kerül olyan vízszállító rétegbe, ahol víz jelenlétében lefolyó kémiai és biológiai folyamatok következtében a víz fémoldó sajátságává válik és a­, ugyanott található vas- és mangánvegyületeket feloldja. A vízben oldott fémek kiválasztása általában oxi­dációs folyamat, és pedig vagy csupán oxidáció, vagy pedig szerepet játszanak itt katalitikus folyamatok is. Megelőzhetik az oxidációt adszorbciós jelenségek. A vas- és mangántalanító eljárásoknál mindezen lehe­tőségek rendszerint együtt járnak. Oxidáció szem­pontjából legegyszerűbb és legkönnyebb a carbonátos kötésben levő fémek kiválasztása, azután következik a szulfátos kötésben levő fém és a legnehezebb a szer­ves kapcsolatban levő fémek eltávolítása. Ez utóbbi esetben legtöbbször nem elegendők az o­xidációs hatá­sok, hanem más kémiai eszközök, pl. aluminiumszul­­fát, mész, káliumpermanganát alkalmazása válik szükségessé. A fémek kiválasztásánál igénybevett esz- f­őzök és eljárások megválasztásánál a tisztítandó v­u. egyéni sajátságai az irányadók. Minden egyes víz egy individuum és a tisztítás szempontjából egy részle­tekig menő sablont megállapítani nem lehet. Termé­szetesen figyelembe jönnek itt a helyi viszonyok, a financiális kérdések és a termelt vízzel szemben tá­masztott minőségi kívánságok. A vas- és mangánta­­lanítás szempontjából elsősorban jön figyelembe a tisztítandó víz szabad szénsavtartalma, állandó és változó keménysége és ami ezeket karakterizálja, a viz pH értéke. Ha a viz pH értéke nem alkalikus vagy neutrális érték, úgy a fémek kiválasztását célzó oxi­dációt a viz savtalanításával kötjük össze. A viz sav­­talanítása történhetik mechanikai vagy kémiai utón. Kémiai utón­­észvíz adagolása a legszokásosabb, újabb eljárások szerint magnéziumvegyületeket, sőt magát a fémmagnéziumot is felhasználják erre a célra. A mechanikai savtalanításnak a savtalanítás intenzitását figyelembe véve, általában három for­mája szokásos: 1. a csörgedeztetés, mely a legkisebb savtalanító hatással bír, 2. a víznek finom sugarakra való bontása, amely már erősebb hatású és 3. a víz­nek a porlasztása finom szemcsékké, ami a legna­gyobb fokú savtalanítást eredményezi. Természete­sen ugyanilyen arányban intenzív a fémek oxidáció­jához szükséges levegő, illetve oldott oxigén mennyi­ségének a felvétele. Hogy a víztisztítási eljárásoknál,­lva az savtalanítással van egybekötve, a kémiai vagy a mechanikai módszert alkalmazzuk-e, az függ a viz

Next