Technikai Kurir, 1935 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1935-01-01 / 1. szám
TECHNIKAI KURÍR gántalanítás a mangánperoxidnak a kétvegyértékű mangánvegyüetekre gyakorolt adszorbciós hatásán alapszik. A mangántalanításra a mangánperoxidot, természetes barnakő, vagy mangánpermutit, legtöbbször u. n. bedolgozott kvarc formájában alkalmazzuk. Ez olyan kvarc, amely felületén mesterségesen kiképzett mangánperoxid-réteggel van bevonva. Már most világos, hogy ha egyugyanazon szűrőn történnék a légoxidációs rendszereknél a vas és mangánnak eltávolítása, ez esetben a kivált vasvegyületek a mangánperoxid-rétegre rácsapódva, annak abszorbtív hatását lecsökkentik, esetleg megszüntetik. A kémiai szűrésre vonatkozólag Prof. Dr. Tillmanns és munkatársai 1928-ban Die Phisikalisch- Chemischen Vorgänge bei der Entmanganung von Trinkwasser* című közleményében ismertették a mangánperoxid adszorbciós hatását. Az adszorbciós hatás itt kémiai jellegű hatás, amely a kémiai reakciók első lépcsőjének minősíthető. A mangánperoxid, amint Tillmanns kifejti, adszorbeáló hatást gyakorol nemcsak a vízben oldott kétvegyértékű mangánra, hanem a vízben oldatban lévő mész- és magnéziavegyületekre is. Hogy a kémiai szűrés, illetve adszorbciós hatás állandó legyen, szükséges, hogy egyidejűleg az adszorbeált két vegyértékű mangán mangánperoxiddá oxidáltassék, amely azután további adszorbciós hatásokra képes. Ezt néha, de a legritkább esetben, elérjük a vízben oldott oxigén hatása által. Legtöbbször azonban szükségessé válik egyéb oxidációs eszközök alkalmazása, pl. káliumpermanganáttal való szűrőmosás. Ezt az eljárást a szűrőréteg regenerálásának nevezik. A regenerálás szüksége az üzemvitel egyszerűsége szempontjából nem előnyös, mert az üzem megszakításával jár. Újabb eljárás a vas- és mangántalanításra a chlórral való oxidáció. A túlchlórozásos rendszernél Tillmanns közleményében ismertetett adszorbciós folyamatok szintén fennállnak, itt azonban a chlórhatás kapcsolódik be a reakcióba a vízben oldott oxigén helyett. A chlór alkalmazása oxidáció céljaira a víztisztításnál kedvező, mert könnyen kezelhető, továbbá az oxidáció reakciósebessége meglehetősen nagy. A chlórmennyiség helyes megválasztásánál a mangánperoxid-réteg állandóan aktív, mert mód van a chlór mennyiségét úgy megválasztani, hogy a szűrőanyag regenerációjára egyáltalában nincsen szükség. Ugyanis az adszorbciós hatás az alkáli-földfémekre és a kétvegyértékű mangánra nézve változatlanul élénk. A kétvegyértékű mangánt adszorbciójával parallel oxidálja a chlór magasabb oxidációs termékké és így a chlórozásos üzem regeneráció nélküli üzem, ami ezen eljárás nagy előnye. A chlór az átmenetileg képződött sósav útján részben adszorbeált mésszel lép reakcióba és a reakció eredményeképpen mint kalciumchlorid marad a vízben, részben ugyancsak az átmenetileg képződött sósav útján a hydrocarbonátok kalcium-tartalmával kötődik le. A lekötött chlórmennyiségnek megfelelő szénsav felszabadul a hydrocarbonátokból, a változó keménység ekvivalens része pedig chlorid formájában állandó keménységgé alakul. A szűrőtérben a chlór átal lekötött meszet a mangánperoxid a vízben oldott hydrocarbonátokból adszorbció útján pótolja. A chlórozásos rendszernél a vas- és mangántalanító szűrőkről lekerülő víz maradék chlórtartalmának lekötése aktív szénszűrőn történik. A szénre nézve lényeges követelmény, hogy kemény legyen, de amellett ne legyen túlságosan rideg. A szénszűrőn végbemenő folyamatok, úgy mint cklórlekötés, a szerves anyagok, az íz és szag visszatartása nagy általánosságban ismeretesek. Utalok dr. Pick, dr. Jaenicke és dr. Adler ez irányban közölt adataira.* A chlórlekötés a szénen dr. Pick és dr. Jaenicke szerint a C+Cl2+H2O—'CO2-2HCl egyenlet szerint megy végbe. Ez a reakció azonban a szénszűrőben lefolyó chlórlekötő reakciónak csak egy része, ugyanis ez a szénen adszorbeált mészmennyiség játszik igen fontos szerepet a víz maradék chlórtartalmának lekötésére. A szénszűrő után kapott víznek a chlórlekötési reakciók eredményeképpen a szabad szénsavtartalom megnövekszik. Szükség van tehát a víz savtalanítására. A savtalanitó berendezés figyelemmel arra a körülményre, hogy bakteriológiai szempontból a víz minősége megóvassék, zárt savtalanitó rendszer. A chlóroxidációs rendszerek a regeneráció nélküli üzemvitel és az üzembiztonság szempontjából előnyösek. (* G. W. F. 1930. 900., W. Wasser 1929. 1930.) (* G. W. F. 4SI, 1928.) 3 A mérnökök szociális és gazdasági viszonyai Budapesten Nemreg hagyta el a sajtót fenti címmel dr. Kene Lajosnak, a székesfővárosi statisztikai hivatal titkárának feldolgozásában a székesfővárosi statisztikai hivatal 1930 nyarán történt statisztikai adatgyűjtés nyomán készült szociográfiai mű, amely módszeres feldolgozásban, beható elemzésben tárja fel a Budapesten élő mérnökök szociális, kulturális és egyéb viszonyait. E kari szempontból is alapvető fontosságú mű katforrásul fog szolgálni mindazoknak, akik a kari kérdésekkel behatóan kiváltnak foglalkozni. A mű Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának kiadásában jelent meg. (Arad 5.).