Technikai Kurir, 1935 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1935-01-01 / 1. szám
4 TECHNIKAI KURÍR A nyers kőolaj „ritka“ elemeiről, különös tekintettel a hazai előfordulásokra* Irta: Sürü János Ma már úgyszólván köztudomású, hogy a levegőben több ritka, u. n. «nemes gáz* szerepel, mint állandó alkotórész. Gyakorlati alkalmazásuk is széles körben ismeretes. Ezzel szemben még a vegyészek közvéleménye is úgy ismeri a nyers kőolajat, hogy az csaknem kizárólag C-H-ból áll, igen kevés Ü,N és szennyező kén által kísérve. Pedig, ha alaposabban vesszük szemügyre a kérdést, meglepően érdekes fény derül eddig szinte figyelmen kívül hagyott körülményekre, a nyers kőolajban lelt ritka elemek révén. Ugyanis a nyers kőolajban és természetes származékában, az aszfaltban vanadium, nikkel állandóan benne van, olykor lithium kíséretében. A kőolajelőfordulást állandóan kísérő sós víz kivétel nélkül kálium-, jód- és brómtartalmú, a kisérő földgáz meg éppenséggel héliumot is tartalmazhat, amint ez számos esetben kitűnt. A továbbiak előtt tekintsük meg a mellékelt táblázatot, amelyen csupa hazai kőolaj, illetve aszfalt előfordulás hamujának elemzése látható, összehsonlítva egy jellegzetes külföldiével. A kapott minták feldolgozása oly módon történt, hogy az anyag vákuumban való 110 c-on víztelenítés után villamos fűtéssel ellátott centrifuga edényben centrifugálásnak volt alávetve, majd jénai üvegszűrőrétegen ment át az anyag. Uj módon lehetőleg ki volt küszöbölve minden mechanikai szennyezés, téves értelmezést elkerülendő. (A recski anyag az enargit bányából való, vulkáni kőzet repedéseiből gyűjtve. Ezen repedésekben keringő s az érc kénjének oxidációjából eredő határozottan savanyu kémhatásu viz az ide-oda vándorló bitumen hamualkatrészeit meglehetősen kilúgozta, azért összetétele kissé elütő a többiétől.) Az adatsorozatból mindenesetre biztonsággal kitűnik, hogy a hazai folyós és szilárd szénhidrogéneink vanádium- és nikkeltartalmuk alapján is valóban kőolaj-jellegűek. A gázalakú szénhidrogéneink megítéléséhez figyeljük meg a következő összeállítást: A sármási (Erdély) I. sz. fúrás vize Hőfoka 12 C (1906)........................ 0.0106., KJ-ot tartalmaz 1-ként ........................ 1.6501g KCl-ot Nem keresték a KBr-ot A hajdúszoboszlói III. sz. fúrás vize tartalmaz 1-ként........................ 0.0460 gKCl-ot Hőfoka: 73 C (1925).................... 0.0098,, NACl-ot 0.0302 g NaBr-ot A karcagi III. sz. fúrás vize tartalmaz 1-ként............................................ 0.1508. KCl-ot Hőfoka: 54 C (1906)......................... 0.0123., KJ-ot 0.0397., KBr-ot * A szerző laboratóriumából. Lelőhely F.Derna Bihar m. Bodonos Bihar m. Sósmező Háromszék m. Bánya vár (Peklenica) Muraköz Szelence Muraköz Ludbrieg Horvátország Kalifornia É Amerika SiOs 35.02 33 50 28.19 11.65 2. 83 9.71 38.79 ЕегОз 31.58 17.26 32.01 18.99 10.55 43.87 7.71гОз 28 43 15.07 9.47 38.82 17.24 7.51 9.60 MnO 0.42 0.33 0.39 0.47 0.17 0.28 0 30 NiO 0.73 0.94 0.06 0.81 1.02 0.09 4.35 CaO 1 09 8 16 2.43 5.27 9.61 7.42 8.68 MgO 0.78 3.44 3.61 1.09 4.26 3.86 4.17 KeO Alig 0.29 1.83 0.24 Alig Nincs —NitaO 0.80 12.36 8.41 9.20 10.44 11 06 9.51 LiIO 0.02 0.02 0.03 Nyom. 0.01 Nincs 0.14P205 0.01 0.01 Nyom. Nyom. Alig 0 02— V205 0.22 0.34 0.46 0.18 0.94 0.36 5.07 SOs 1.45 8.25 13.08 13.80 10 66 16.57 15.02 Cl Csekély Nincs Csekély Alig Csekély Csekély— Összesen...... 100.30% 99.81% 99 58% 100 34% 99.78% 100 37% 100.99% Hamumennyiség 4.16% 3.57% 4.92 % 2 76 % 1.86% 1.49% 1.01%