Technikai Kurir, 1935 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1935-01-01 / 1. szám
e TECHNIKAI KURÍR végül felhalmozódik, így a tengervízben a Br.J.70:1, az olaj sósvizében nagyon gyakran 3 : 1 az arány. (L. Karcag és Hajdúszoboszló!) Moreniben pedig az olaj vize annyira erősen jódtartalmú, hogy a kitermelésére is berendezkedtek. Csak emlékeznünk kell, hogy régente a jód és szóda ipari forrása többhelyütt tengeri élőlények összegyűjtött hamuja volt, hogy mi a varec, kelp és a spanyol barilla, a vegyész előtt ismeretes. Végül a legsajátosabb viszonyokat az olajban és a földgázban előforduló hélium mutatja. De már itt el kell szakadnunk az élőlények világától s le kell szállnunk az olajréteg alá. Mert a hélium nem akármelyik olajban fordul elő, hanem csupán olyanban, amelynek hordozó rétegsorozata grániton nyugszik. Ugyanis az eddigi bányászati és kémiai tapasztalatokból kitűnt, hogy úgyszólván csakis a gránitközben fordulnak elő a rádióaktív ásványok, főként a thoriumtartalmúak. Ismeretes, hogy a thorium rádióaktív elem bomlásakor azsugárzás révén héliumatomok lépnek ki a thoriumból. A képződött héliumgáz a gránit repedésein át kiszivárogva a felette levő likacsosabb áteresztő rétegekben egyre feljebb száll. S ha útjában olajjal itatott rétegbe ütközik, az olajban simán feloldódik, mert olajban kb. lól nagyobb az oldhatósága, mint vízben. Idők során az olaj egyrészt telítődik héliummal, másrészt az oldó olaj maga is gázzá bomlik és a hélium végül eljut a gázrétegbe. Ezután már könnyen érthető, miért lehet csak egyes kivételes földgázforrásban hélium. Így például középső Északamerikában több földgázban tekintélyes hélium tartalom van, a gáz alatt a nagy mélyfúrás a gránitot valóban megtalálta. Ford írja egy helyen, hogy üzemét sohasem tudta volna megnövelni, sem az autó nem tudott volna világszerte elterjedni a vanadium autótengely acél tömeges gyárthatósága nélkül, ha nem fedezik fel hozzá a perui aszfaltban a sok vanadiumot. Taylor sem tudta volna munkarendszerét a világ iparába bevezetni a vanadiumgyorsesztergaacél nélkül. Egyetlenegy repülőgép sem tudott volna tartósan felszállni, ha nincsen elég vanadium olyan motoracélok előállítására, amelyek a kezdeti 1LE gépsúlyt 16 kg-ról a mai 0,8 kg-ra szállítják le üzembiztosan. A kőolaj «ritka» elemeinek egyéb szerepéről más alkalommal kívánok beszámolni. Végezetül kellemes kötelességet teljesítek amidőn C. A. Harp és E. J. Culbert uraknak köszöntemet fejezem ki a vizsgálati anyagok valóban fáradságos megszerzéséért és rendelkezésemre bocsátásáért. Magyarország vízellátása Jendrassik Aladár kartársunk a múlt hónapban Magyarország vízellátásáról tartott előadást. Az előadást röviden ismertetjük, mert ha Jendrassik kartársunk elgondolása megvalósíttatnék, akkor olyan munkaalkalmak létesülnének, amelyekbe vegyész kartársaink hasznos tevékenységet fejtehetnének ki. «Magyarország aknás kutjainak mintegy 60%-a nem szolgáltat megfelelő minőségű vizet. A fúrt kutak létesítése viszont csak ott indokolt, hol aknás kuttal nem lehet megfelelő ivóvizet nyerni. Fúrt kút létesítésénél nem mindig célszerű a szabadon kiömlő artézi víz nyerésére törekedni, mert igen gyakran kis mélységű fúrt kutakkal olcsóbban lehet megfelelő, nem szennyeződött ivóvízhez jutni. A szivattyús mélyfúrású kutaknál igen fontos, hogy felső részük kifogástalanul legyen megépítve és hogy ellenőrzésükről, jó karbantartásukról gondoskodás történjék. Ellenőrzésük és adataik pontos számontartása azért is szükséges lenne, mert némely helyen a fúrt kutak számának további szaporítása helyett már vízvezeték építése volna célszerű. Számos városunkban községünkben a vezetékvízzel való ellátás megvalósítása már nagyon indokolt és azt csupán a jelenlegi rossz gazdasági helyzet akadályozza. Addig is, amíg a legszükségesebb vízművek felépítése megkezdődik, szükség van egy vízvezetékkataszterre, hogy eddig létesült vízvezetékeink működése kellő módon ellenőrizhető legyen és hogy megfelelő útmutatásokat nyerhessünk a jövőben követendő irányelvekre nézve. A kezdőlépések elvégzése céljából egységes szempontok szerint begyűjtött fontosabb vízvezetékek adatait és vizüket is Jendrassik vegyészmérnök megvizsgálta. Az adatok feldolgozásából levonható következtetések közül csak azokkal foglalkozott, amelyek az ország lakosságának vízvezetékkel történő ellátásának fejlesztése szempontjából fontosak. Ezek az adatok megmutatják, hogy hol és milyen mértékben szükséges újabb vízművek felállítása, továbbá, hogy hol milyen szempontok követhetők a vízszerzés körül. A 42 vízvezeték, amelyről tudomást szerzett, 27 várost, 13 nagyközséget és 2 időszakos üdülőhelyet, de gyakran csak a lakosságnak egy részét látja el vízzel, a legelsősorban a városi lakosság vezetett vízzel való ellátására kell törekedni, mert itt nagyobb és sűrűbben tömörült fogyasztó csoportok kiszolgálásáról van szó és ez a vízművek építésénél jelentős gazdasági és műszaki előnyöket nyújt. Az ország 55 városa közül csak 27 rendelkezik jelentősebb vízvezetékkel, míg a többi 28-nál számbavehető vízmű nincs, pedig