Technikai Kurir, 1935 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1935-01-01 / 1. szám

e TECHNIKAI KURÍR végül felhalmozódik, így a tengervízben a Br.J.70:1, az olaj sósvizében nagyon gyakran 3 : 1 az arány. (L. Karcag és Hajdúszoboszló!) Moreni­ben pedig az olaj vize annyira erősen jódtartalmú, hogy a kiterme­lésére is berendezkedtek. Csak emlékeznünk kell, hogy régente a jód és szóda ipari forrása többhelyütt tengeri élőlények összegyűjtött hamuja volt, hogy mi a varec, kelp és a spanyol barilla, a vegyész előtt isme­retes. Végül a legsajátosabb viszonyokat az olajban és a földgázban előforduló hélium mutatja. De már itt el kell szakadnunk az élőlények világától s le kell szállnunk az olajréteg alá. Mert a hélium nem akár­melyik olajban fordul elő, hanem csupán olyan­ban, amelynek hordozó rétegsorozata grániton nyug­szik. Ugyanis az eddigi bányászati és kémiai tapasz­talatokból kitűnt, hogy úgyszólván csakis a gránitköz­ben fordulnak elő a rádióaktív ásványok, főként a thoriumtartalmúak. Ismeretes, hogy a thorium rádió­aktív elem­­ bomlásakor az­­sugárzás révén hélium­atomok lépnek ki a thoriumból. A képződött hélium­gáz a gránit repedésein át kiszivárogva a felette levő likacsosabb áteresztő rétegekben egyre feljebb száll. S ha útjában olajjal itatott rétegbe ütközik, az olajban simán feloldódik, mert olajban kb. lól nagyobb az oldhatósága, mint vízben. Idők során az olaj egyrészt telítődik héliummal, másrészt az oldó olaj maga is gázzá bomlik és a hélium végül eljut a gázrétegbe. Ez­után már könnyen érthető, miért lehet csak egyes ki­vételes földgázforrásban hélium. Így például középső Északamerikában több földgázban tekintélyes hélium tartalom van, a gáz alatt a nagy mélyfúrás a gránitot­ valóban megtalálta. Ford írja egy helyen, hogy üzemét sohasem tudta volna megnövelni, sem az autó nem tudott volna vi­lágszerte elterjedni a vanadium autótengely acél töme­ges gyárthatósága nélkül, ha nem fedezik fel hozzá a perui aszfaltban a sok vanadiumot. Taylor sem tudta volna munkarendszerét a világ iparába bevezetni a va­nadiumgyorsesztergaacél nélkül. Egyetlenegy re­pülőgép sem tudott volna tartósan felszállni, ha nin­csen elég vanadium olyan motoracélok előállítására, amelyek a kezdeti 1LE gépsúlyt 16 kg-ról a mai 0,8 kg-ra szállítják le üzembiztosan. A kőolaj «ritka» elemeinek egyéb szerepéről más alkalommal kívánok beszámolni. Végezetül kellemes kötelességet teljesítek amidőn C. A. Harp és E. J. Culbert uraknak köszöntemet feje­zem ki a vizsgálati anyagok valóban fáradságos meg­szerzéséért és rendelkezésemre bocsátásáért. Magyarország vízellátása Jendrassik Aladár kar­társunk a múlt hónapban Magyarország vízellátásáról tartott előadást. Az elő­adást röviden ismertetjük, mert ha Jendrassik kar­társunk elgondolása megvalósíttatnék, akkor olyan munkaalkalmak létesülnének, amelyekbe vegyész kartársaink hasznos tevékenységet fejtehetnének ki. «Magyarország aknás kutjainak mintegy 60%-a nem szolgáltat megfelelő minőségű vizet. A fúrt kutak létesítése viszont csak ott indokolt, hol aknás kuttal nem lehet megfelelő ivóvizet nyerni. Fúrt kút létesí­tésénél nem mindig célszerű a szabadon kiömlő artézi víz nyerésére törekedni, mert igen gyakran kis mély­ségű fúrt kutakkal olcsóbban lehet megfelelő, nem szennyeződött ivóvízhez jutni. A szivattyús mélyfú­rású kutaknál igen fontos, hogy felső részük kifogás­talanul legyen megépítve és hogy ellenőrzésükről, jó karbantartásukról gondoskodás történjék. Ellenőr­zésük és adataik pontos számontartása azért is szük­séges lenne, mert némely helyen a fúrt kutak számá­nak további szaporítása helyett már vízvezeték építése volna célszerű. Számos városunkban községünkben a vezeték­­­vízzel való ellátás megvalósítása már nagyon indo­kolt és azt csupán a jelenlegi rossz gazdasági helyzet akadályozza. Addig is, amíg a legszükségesebb vízmű­vek felépítése megkezdődik, szükség van egy vízveze­­tékkataszterre, hogy eddig létesült vízvezetékeink mű­ködése kellő módon ellenőrizhető legyen és hogy meg­felelő útmutatásokat nyerhessünk a jövőben köve­tendő irányelvekre nézve. A kezdőlépések elvégzése céljából egységes szem­pontok szerint begyűjtött fontosabb vízvezetékek ada­tait és vizüket is Jendrassik vegyészmérnök megvizs­gálta. Az adatok feldolgozásából levonható következ­tetések közül csak azokkal foglalkozott, amelyek az ország lakosságának vízvezetékkel történő ellátásának fejlesztése szempontjából fontosak. Ezek az adatok megmutatják, hogy hol és milyen mértékben szüksé­ges újabb vízművek felállítása, továbbá, hogy hol milyen szempontok követhetők a vízszerzés körül. A 42 vízvezeték, amelyről tudomást szerzett, 27 várost, 13 nagyközséget és 2 időszakos üdülőhelyet, de gyakran csak a lakosságnak egy részét látja el vízzel, a legelső­sorban a városi lakosság vezetett vízzel való ellátására kell törekedni, mert itt nagyobb és sű­rűbben tömörült fogyasztó­ csoportok kiszolgálásáról van szó és ez a vízművek építésénél jelentős gazda­sági és műszaki előnyöket nyújt. Az ország 55 városa közül csak 27 rendelkezik jelentősebb vízvezetékkel, míg a többi 28-nál számbavehető vízmű nincs, pedig

Next