Technikai Kurir, 1935 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1935-11-01 / 10-11. szám
2 TECHNIKAI KURÍR Két készüléket szerkesztett, melyeket physicokémiai laboratóriumokban mindenfelé használnak. Az egyik egy automatikuselektromos áram- és feszültségszabályozó (1. Nernst Festschrift, Berlin 1912), a másik gáznyomáskülönbségek mérésére szolgáló manometer (1. Magyar Vegyészek Országos Kongresszusának évkönyve, Budapest, 1911.). Született 1869 február 15-én, katonatiszti családból, Pozsonyban. Középiskoláit ugyanott végezte, majd 1887-ben a budapesti egyetemre került, hol kémiai, fizikai és matematikai előadásokat hallgatott. 1891-ben tanári szakvizsgát , 1896-ban bölcsészetdoktorátust szerzett. 1892-ben Than Károly intézetében asszisztens, 1902-ben adjunktus lett. 1904-ben a budapesti egyetemen magántanárrá habilitálták. Than Károly halála után 1909-ben nyilvános rendkívüli, majd 1914-ben nyilvános rendes tanári kinevezést kapott. Értekezései: A csizi jódforrás physicochemiai analysise. Balneologische Zeitschrift Berlin 1899. A toplicai ásványvíz chemiai analysise. Magyar Chemiai Folyóiratok, Budapest 1895. A carbonylsulfid hydrolitos bomlásának sebességéről. Zeitschrift für phys. Chemie 1897. A ferrocyanaethyl-molekula súlyáról, ugyanott 1897. A közeg befolyása a reakció sebességére, ugyanott 1900. Az ionok hydratatiójáról, ugyanott 1906. Az üvegelektrod egy tulajdonságáról, ugyanott 1931. Önálló művei: Az ionelmélet, Budapest 1903. Physico-chemiai mérő módszerek, Budapest 1922. Dr. Bálint István: A községi gázellátás hazai szenekkel (II.) Dr. Györki József 1935. október 30-án tartott előadásának kivonata A Magyar Kémikusok Egyesületében 1932. október 25-én „A községi és távolsági gázellátás hazai szenekkel“ című előadásban, melyet utána november 8-án vitaestély követett, a gázellátás problémája eléggé exponáltatott, úgyhogy bővebb ismertetésre szükség nincs. Tény az, hogy azóta megépült a pécsi kokszolómű és nagyobb arányban történik a budapesti gázgyárban a mányoki szén hozzákeverése a külföldi szénhez, aminek hiányát előadó annak idején megállapította. Bármilyen sikeres azonban Has szeneinknek a gázellátásba való bevitele, a hazai szenekkel való gázellátás kérdésének ilyen irányú megoldása csak megkerülése a tulajdonképpeni, mondhatjuk alapvető problémának, a barnaszénnek , általában a fiatalabb korú szeneknek a gázellátásba való sikeres bevonásának. Magyarországon jelenleg kerek összegben kifejezve kb. 60 millió méter mázsa szén kerül kereskedelmi forgalomba, melyből nem egészen 7 millió métermázsát tesz ki a fekete szén és több mint 53 millió ezzel szemben a barnaszén- és lignitfogyasztás. Szakértő előtt kétségtelen tehát, hogy a barnaszén nemzetgazdasági szempontból milyen nagy jelentőségű és minthogy a pécsi és mányoki szén használata tapadó tulajdonságainál fogva immár minden nézet, bizonyítás és gazdaságossági érvelés ellenére gázellátás céljaira és a kokszprobléma megoldása tekintetében valósággá vált, még nagyobb energiával kell a barnaszén és a fiatalabb szeneknek gázgyártás céljaira való felhasználása érdekében akciónkat folytatnunk. Az ellenzők velünk szemben mindig sikeresen használták fel azt az érvet, hogy a barnaszénből és lignitekből jó koksz nem állítható elő! Mi a barnaszén-gáz előállítása mellett a koksz előállítását nem is célozzuk, nem is kell céloznunk. A koksz-problémát vitéz Gálócsy és munkatársainak értékes munkássága megoldotta a magyar tapadó szenek feldolgozásával. A kokszeladás nehézségeit előadó már régen jelezte, igazolta akkori jóslását, hogy a budapesti gázművek koksztermelésük értékesítésének biztosítására kénytelenek a kohóvagy öntödei koksz gyártásával kísérletezni. Bizonyos, hogy a nyersanyagok helyes megválasztása, a kigázosítási hőmérséklet helyes megállapítása, a kigázologtatási idő megfelelő kinyújtása könnyen lehetségessé teszi az öntödei koksz előállítását. Egyszóval a kokszkérdés Magyarországon megoldottnak tekinthető, illetve semmiesetre sem az a félelmetes kérdés, melyet a barnaszenek gázgyártásra való felhasználásának bevezetése elé akadályként gördíteni lehetne. Ha az öntödei koksz előállítása valóban sikerül, elértük azt, hogy a kokszkérdést a városi gázellátás problémái közül kiküszöbölhetjük! A hazai szeneknek, elsősorban tehát a barnaszénnek és a fiatalkorú szeneknek gázgyártásra való felhasználásának problémája nemcsak gázgyártási kérdés, hanem elsősorban szénértékesítési kérdés. A gázgyártás csak a szén gazdaságos értékesítésének egyik megoldási módja. A gáz nem világító, hanem fűtőanyag. A barnaszén a reménybeli földgázfeltárásaink mellett egyetlen bázisa hazánk energiaellátásának, nem érdketelen tehát ennek a kincsnek racionális kihasználása. Az ammónia, a motorikus vagy fatelítési és útépítési célokat szolgáló termékek, a hydrogén előállítására alkalmas „szintézisgáz“ előállítása döntő fontosságúvá tette a szenek elgázosítását. A községi gázellátás céljait szolgáló gázgyártás alkalmat nyújt mindezen termékek előállítására. Mostanában avatták fel Angliában a billinghami szénlepároló-telepet. Ennek a felavató ünnepségen mondotta Ramsay MacDonald: „. .. nem hiszem, hogy fegyverekkel meg lehetne akadályozni a háborút. De más dolog a védekezés és annak követelményei. A világ mai állapotában csak az a nemzet vetheti latba teljes befolyását, mely védeni tudja magát.“ Az olajellátás védelmünk előfeltétele. Energiaellátásunk szempontjából igen nagy jelentősége van a gázgyártásnak és vele kapcsolatban a folyós halmazállapotú tüzelőanyagok nyerésének, ami hála dr. Varga prof. eredményes működésének, nálunk is szépen halad előre. Ha kátrányból kiindulva akarunk folyós tüzelőanyagokat előállítani, nagymennyiségű szén feldolgozása válik szükségessé, ami viszont a városi gáznak igen jelentékeny mennyiségben való előállításával kell hogy járjon. Három évvel ezelőtt kifejtette már az előadó, hogy a gázt, melyet az európai gázgyárakban normál gáz gyanánt termelnek, magyar barnaszenekből is gazdaságosan elő lehet állítani. Azt a néha 0,6 fajsúlyhoz közeljáró, 4000 kalória fűtőértéket el sem érő, több mint 20%, kb. 25% nem égő gázt tartalmazó terméket, amelyet ma például a Fővárosi Gázművek szolgáltat, elő lehet barnaszénből is állítani és ennek a gáznak előállítása céljából nem érdemes nagy költ-