Technikai Kurir, 1935 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1935-11-01 / 10-11. szám

2 TECHNIKAI KURÍR Két készüléket szerkesztett, melyeket physico­­kémiai laboratóriumokban mindenfelé használnak. Az egyik egy automatikus­­elektromos áram- és feszült­ségszabályozó (1. Nernst­ Festschrift, Berlin 1912), a másik gáznyomáskülönbségek mérésére szolgáló ma­nometer (1. Magyar Vegyészek Országos Kongresszu­sának évkönyve, Budapest, 1911.). Született 1869 február 15-én, katonatiszti család­ból, Pozsonyban. Középiskoláit ugyanott végezte, majd 1887-ben a budapesti egyetemre került, hol kémiai, fizikai és matematikai előadásokat hallgatott. 1891-ben tanári szakvizsgát , 1896-ban bölcsészet­­doktorátust szerzett. 1892-ben Than Károly intézeté­ben asszisztens, 1902-ben adjunktus lett. 1904-ben a budapesti egyetemen magántanárrá habilitálták. Than Károly halála után 1909-ben nyilvános rendkí­­vüli, majd 1914-ben nyilvános rendes tanári kineve­zést kapott. Értekezései: A csizi jódforrás physico­­chemiai analysise. Balneologische Zeitschrift Berlin 1899. A toplicai ásványvíz chemiai analysise. Magyar Chemiai Folyóiratok, Budapest 1895. A carbonylsul­­fid hydrolitos bomlásának sebességéről. Zeitschrift für phys. Chemie 1897. A ferrocyanaethyl-molekula súlyáról, ugyanott 1897. A közeg befolyása a reakció sebességére, ugyanott 1900. Az ionok hydratatiójáról, ugyanott 1906. Az üvegelektrod egy tulajdonságáról, ugyanott 1931. Önálló művei: Az ionelmélet, Buda­pest 1903. Physico-chemiai mérő módszerek, Buda­pest 1922. Dr. Bálint István: A községi gázellátás hazai szenekkel (II.) Dr. Györki József 1935. október 30-án tartott előadásának kivonata A Magyar Kémikusok Egyesületében 1932. októ­ber 25-én „A községi és távolsági gázellátás hazai sze­nekkel“ című előadásban, melyet utána november 8-án vitaestély követett, a gázellátás problémája eléggé exponáltatott, úgyhogy bővebb ismertetésre szükség nincs. Tény az, hogy azóta megépült a pécsi kokszoló­mű és nagyobb arányban történik a budapesti gáz­gyárban a mányoki szén hozzákeverése a külföldi szénhez, aminek hiányát előadó annak idején megálla­pította. Bármilyen sikeres azonban Has szeneinknek a gázellátásba való bevitele, a hazai szenekkel való gázellátás kérdésének ilyen irányú megoldása csak megkerülése a tulajdonképpeni, mondhatjuk alapvető problémának, a barnaszénnek , általában a fiatalabb korú szeneknek a gázellátásba való sikeres bevonásá­nak. Magyarországon jelenleg kerek összegben kife­jezve kb. 60 millió méter mázsa szén kerül kereske­delmi forgalomba, melyből nem egészen 7 millió mé­termázsát tesz ki a fekete szén és több mint 53 millió ezzel szemben a barnaszén- és lignitfogyasztás. Szakértő előtt kétségtelen tehát, hogy a barnaszén nemzetgazdasági szempontból milyen nagy jelentőségű és minthogy a pécsi és mányoki szén használata ta­padó tulajdonságainál fogva immár minden nézet, bi­zonyítás és gazdaságossági érvelés ellenére gázellátás céljaira és a kokszprobléma megoldása tekintetében valósággá vált, még nagyobb energiával kell a barna­szén és a fiatalabb szeneknek gázgyártás céljaira való felhasználása érdekében akciónkat folytatnunk. Az ellenzők velünk szemben mindig sikeresen használták fel azt az érvet, hogy a barnaszénből és lignitekből jó koksz nem állítható elő! Mi a barnaszén-gáz előállí­tása mellett a koksz előállítását nem is célozzuk, nem is kell céloznunk. A koksz-problémát vitéz Gálócsy és munkatársainak értékes munkássága megoldotta a magyar tapadó szenek feldolgozásával. A kokszeladás nehézségeit előadó már régen jelezte, igazolta akkori jóslását, hogy a budapesti gázművek koksztermelé­sük értékesítésének biztosítására kénytelenek a kohó­vagy öntödei koksz gyártásával kísérletezni. Bizonyos, hogy a nyersanyagok helyes megválasztása, a kigázosí­­tási hőmérséklet helyes megállapítása, a kigázologta­­tási idő megfelelő kinyújtása könnyen lehetségessé teszi az öntödei koksz előállítását. Egyszóval a koksz­kérdés Magyarországon megoldottnak tekinthető, il­letve semmiesetre sem az a félelmetes kérdés, melyet a barnaszenek gázgyártásra való felhasználásának be­vezetése elé akadályként gördíteni lehetne. Ha az ön­tödei koksz előállítása valóban sikerül, elértük azt, hogy a kokszkérdést a városi gázellátás problémái kö­zül kiküszöbölhetjük! A hazai szeneknek, elsősorban tehát a barnaszén­nek és a fiatalkorú szeneknek gázgyártásra való fel­­használásának problémája nemcsak gázgyártási kér­dés, hanem elsősorban szénértékesítési kérdés. A gáz­gyártás csak a szén gazdaságos értékesítésének egyik megoldási módja. A gáz nem világító, hanem fűtő­anyag. A barnaszén a reménybeli földgázfeltárásaink mellett egyetlen bázisa hazánk energiaellátásának, nem érdketelen tehát ennek a kincsnek racionális ki­használása. Az ammónia, a motorikus vagy fatelítési és útépítési célokat szolgáló termékek, a hydrogén elő­állítására alkalmas „szintézisgáz“ előállítása döntő fontosságúvá tette a szenek elgázosítását. A községi gázellátás céljait szolgáló gázgyártás alkalmat nyújt mindezen termékek előállítására. Mostanában avatták fel Angliában a billinghami szénlepároló-telepet. Ennek a felavató ünnepségen mondotta Ramsay MacDonald: „. .. nem hiszem, hogy fegyverekkel meg lehetne akadályozni a háborút. De más dolog a védekezés és annak követelményei. A világ mai állapotában csak az a nemzet vetheti latba teljes befolyását, mely védeni tudja magát.“ Az olaj­ellátás védelmünk előfeltétele. Energiaellátásunk szempontjából igen nagy jelentősége van a gázgyár­tásnak és vele kapcsolatban a folyós halmazállapotú tüzelőanyagok nyerésének, ami hála dr. Varga prof. eredményes működésének, nálunk is szépen halad előre. Ha kátrányból kiindulva akarunk folyós tüzelő­anyagokat előállítani, nagymennyiségű szén feldolgo­zása válik szükségessé, ami viszont a városi gáznak igen jelentékeny mennyiségben való előállításával kell hogy járjon. Három évvel ezelőtt kifejtette már az előadó, hogy a gázt, melyet az európai gázgyárakban normál­ gáz gyanánt termelnek, magyar barnaszenek­ből is gazdaságosan elő lehet állítani. Azt a néha 0,6 fajsúlyhoz közeljáró, 4000 kalória fűtőértéket el sem érő, több mint 20%, kb. 25% nem égő gázt tartalmazó terméket, amelyet ma például a Fővárosi Gázművek szolgáltat, elő lehet barnaszénből is állítani és ennek a gáznak előállítása céljából nem érdemes nagy költ-

Next