Technikai Kurir, 1937 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-01 / 1. szám
Vlll. évfolyam Budapest, 1937 január hó 11. szám A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETÉNEK HAVI ÉRTESÍTŐJE MEGJELENIK HAVONTA lllllllllllllllllllllllllllllllllll SZERKESZTÉSÉRT ÉS KIADÁSÉRT FELELŐS PFEIFER IGNÁC NYUG. MŰEGYETEMI TANÁR, A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETÉNEK ELNÖKE SZERKESZTŐSÉG : BUDAPEST VI. ANDRÁSSY-ÚT 23. 1. EGYSZER PÉLDÁNYONKÉNT 1 P ELŐFIZETÉSI ÁRA ÉVENKÉNT 12 , AZ EGYESÜLET TAGJAI DÍJTALANUL KAPJÁK Irinyi János (1817-1895) és a mai gyufa százéves évfordulója. 1936 december 18-án Sűrű János Korunk nemcsak általános európai, hanem magyar szempontból is a centennáriumok időszaka. Mintegy száz esztendővel ezelőtt az egyetemes emberi szellem, tudás és akaraterő felette nagyfokú erkölcsi érzülettel párosulva a világtörténelemben páratlan arányú felvirágzást indított el Európából. Történetírók állapították meg, hogy e nagyszerű kor nagy emberei seregébe a magyarág is tisztes csapatot küldött. S szomorú tragikum, hogy amidőn jelen balsorsunk minden évében egy - egy nagy emberünk százéves emlékénél gyújtjuk meg az emlékezés fáklyáját, ennek fénye gyakran alkotásaiknak úgyszólván a romjára hull. A nagy világégés művüket nem kímélte meg, érintetlenül csak kevés maradt. Ilyen kivétel Irinyi Jánosé. Irinyi fellépésére, működésére sajátosan érdekes egyénisége nyomja rá bélyegét. 1817 május 17-én Albison (Bihar megye) született, atyja, Irinyi János a br. Mandelcsalád nagylétai uradalmának volt a tiszttartója. A középiskolát Debrecenben és Nagyváradon végezte, utána jogi tanulmányokkal foglalkozott, később 1836- ban a bécsi polytechnikumon vegytant hallgatott, ekkor történt a nevezetes felfedezése, végül Németországban, a hohenheimi gazdasági intézetben szerzett gazdászati képesítést. Mint diák bejárta egész Németországot. Bécsibe visszatérve ott kis gyufagyárat nyitott, majd 1840-ben Pesten először a Gyár-utcában, majd az üzem tűzveszélyessége miatt a józsefvárosi Ősz- és József-utca sarkán a Tajnay-házban, végül a Belvárosban, a maiEskü-tér 6. sz. ház helyén. Pesti gyára nyolc évig működött, 1848-ig. Irodalmi tevékenységet is fejtett ki: 21 éves korában könyve jelenik meg Berlinben „Über die Theorie der Chemie im Allgemeinen und die der Schwefelsäure insbesondere“ címmel. 1847-ben a biharmegyei Vértesen, bácsiszéryi tanyáján írta meg a „Vegytan elemei“ című, a kor színvonalán álló nagyobb vegyi kézikönyv első részét, amely Nagyváradon jelent meg. E kötet a szervetlen vegytant tárgyalja, az ipari készítmények gyártását is több oldalról érdekesen felölelve. Nevezetes e munka arról, hogy benne Irinyi magyarosan használja az elemek és a vegyületek nevét: hidrogén — könenv, oxogén ,éleny, antimon— dárdany, foszfor , vilany, ólomszuperoxid , ólom másod és egy stb. A mű folytatása a szabadságharc kitörése miatt maradt abba. Nagy politikai érzékére, éles elméjére és szerénységére egyaránt jellemző, hogy vértesi magányában megszerkeszti az 1848 március 15-i „Mit kíván a magyar nemzet?“ híres 12